Lehet, hogy a Dávid Gyula elméleti kérdések alatt lenne a helye, de most ide teszem fel, ott most a Higgs-mező a téma... Készítettem két állomány: m m Ez utóbbi az elsőhöz használt GeoGebra állomány egy újabb verziója. (Nem felhasználó barát, csak az ábrák készítéséhez volt segítség. A cikkbeli ábrá...

Valahogy eddig se fért a fejembe, de nem tudtam megfogalmazni, hogy miért az a helyzet, hogy míg a newtoni fizika akármekkora sebességeket megengedett, addig ezt az einsteini fizika megoldotta. Miért nem kezelte mindenütt a végteleneket? Ekkor arra gondoltam, mi van ha a szökési sebesség is a newton...

Ezt meggondolva hamar adódik egy kiegészítés. Az eseményhorizontról is megkérdezhetjük, hogy mihez képest? Az sem globális fogalom. Az x-ek használatával a következőt lehet észrevenni. Jelöljük ki magunkat globális helynek. Ekkor számunkra mind lokálisan mind globálisan x=0. Ezt fejezzük ki azzal, h...

Hálásan köszönöm, rendkívül sokat segítetettetek, hogy pontosabban megfogalmazhassam a látásom, s kapcsolódjak az előadás néhány állításához is. Megint kicsit hosszú lesz. Amit elsőre belátok az az, hogy a súlyvonal (szögfelező, középvonal) és magasságvonal (függőleges) elválasztása a tévedésem köve...

Dávid Gyula: „Az eredeti felvetés (az eseményhorizonton az inerciarendszer mérete Planck-hossznyi) amúgy első pillantásra láthatóan is ordítóan téves. Az eseményhorizont klasszikus fizikai fogalom, képletében a G és c univerzális fizikai állandók szerpelnek, és sehol sem bukkan fel a h Planck-álland...

Dávid Gyula előadásain - követve a standard elképzelést – valóban az hangzik el, hogy elég nagy fekete lyuk eseményhorizontja átléphető „feltűnés” nélkül, de érdemes meggondolni azt is, hogy ezt mire alapozza. Arra, hogy a tömegének és a térfogatának az aránya csökken a méretének növekedésével. Az e...

Mottó: Logikailag nem lehetséges olyan világ, ahol egyszerre létezik rendíthetetlen oszlop és megállíthatatlan ágyúgolyó és ezek találkozása. (Raymond Smullyan után szabadon) 2009-ben a végtelenről szóló előadáson (2009.04.22) elhangzik, hogy a fizikai és matematikai végtelenek nem azonosak és ezek ...

Matematikai, filozófiai és egyéb háttér nélkül feltesszük, hogy minden fizikai érték kvantált, s a Planck-.egységeket tekintjük alapnak. Azt az esetet vizsgáljuk, amikor egy Planck-térfogatnyi helyen nem lehet több energia vagy tömeg, mint a Planck-energia illetve a Planck-tömeg. Az Ősrobbanás elmél...

HP írta: Szerintem ezzel csak azt érjük el, hogy nem véges számú pontrészecskénk lesz az adott tér bizonyos pontjaiban, hanem mindenütt lesz egy. S mindegyikre egy nullától eltérő pozitív érték fog tartozni, vagyis mindenütt fekete lyuk lesz. A pozitív érték külön érdekessége, hogy az infinitezimáli...

Ha jól sejtem Dávid Gyula 2009.04.15-i előadása (részben) válasz a kérdéseidre.

Sanyilaci írta:Sziasztok, Kedves DGY!

Az ábrán a Higgs mező értékének, hogy + vagy - v éppen: van-e valami jelentése/jelentősége?...