Általános kérdések

[Vizi Péter]

Az oktatás minősége döntően a pedagóguson múlik. Ott kell keresgélni a bajok egyik forrását.

[ἄπειρον]

Az oktatás minősége döntően a pedagóguson múlik. Ott kell keresgélni a bajok egyik forrását.

Azért lenne egy-két kérdésem. A pedagógus mennyiben felelős azért, hogy az iskola, melyben tanít, nem rendelkezik térképpel, vegyszerrel, mikroszkóppal, távcsővel, a legegyszerűbb laboreszközökkel, ingával, projektorral, stb., ugyanis az a fűtés költségeit sem tudja kifizetni? Mennyiben felelős azért, hogy nem hajtja túl magát napközben, annak érdekében, hogy tanítás után még le tudjon nyomni két magántanítást, hogy a saját családját is el tudja tartani? Mennyiben felelős abban, hogy a központilag meghatározott kerettantervet tűzzel, vassal is keresztül kell, hogy verje, akkor is, ha ez szenvedés neki is, gyereknek is?

És még sorolhatnám.

Az oktatás sokszereplős játszma és a pedagógus ennek csak egy (ugyanakkor nagyon fontos és felelősségre vonható) eleme. Azért ne akarjunk mindent a nyakába varrni!

[Kaszás Gábor]

Még szerencse, hogy a pedagógusokon kívül ebben az országban mindenki tökéletes munkakörülmények között, európai színvonalú bérért dolgozik... Egy orvos elronthatja a műtétet, mert utána lenyom még két magánpraxist? Egy tűzoltó hagyhatja leégni a házad, mert épp nem a legkorszerűbb felszerelése van? Egy rendőr hagyhatja futni a betörőt, mert ő keveset keres? Persze ezek demagóg példák, de nézz magadba: ha Te igénybe veszel egy szolgáltatást (legyen mondjuk kőműves) érdekel az téged, hogy mennyit keres, a legjobb malteroskanallál dolgozik-e, vagy hogy hány melót fog még azap elvégezi? Nem hinném, szerintem csak az fog érdekelni, hogy a munka JÓL van-e megycsinálva, vagy ráddől a ház a francba...

Szóval csak annyit akarok mondani, hogy az oroszlánrésze azért mégiscsak a pedagóguson múlik.

Mennyiben felelős abban, hogy a központilag meghatározott kerettantervet tűzzel, vassal is keresztül kell, hogy verje, akkor is, ha ez szenvedés neki is, gyereknek is?

Persze, tanítson mindenki akkora ökörséget, amekkorát csak akar, na és persze szegény gyermekeket pedig még a széltől is óvjuk, nehogy véletlenül fel legyenek készülve a valós életere, ahol majd az első szembekerülő probléma miatt hazaszalad anyuci szoknyája alá (vagyis szaladni sem kell, mert ma már el sem költöznek 35 alatt).

[Vizi Péter]

Senki sem mondta - én sem - azt, hogy mindenért a pedagógus felel.
Szerencsére látok mai jó példákat, akik mostanában is tudnak színvonalasan oktatni. Mint ahogy 30-40 éve is voltak ilyenek, pedig az akkori viszonyok sem voltak ideálisak...
Másrészt az tény, hogy a társadalmi környezet nem kedvez a tudásnak, nem tekinti sikeresnek és értékesnek, és a legritkább esetben díjazza megfelelően az okos, valódi tudással rendelkező embert. Ez a globális értékválság része, ez ellen harcolni sziszifuszi küzdelem. Ami éppen ezért elhivatottságot és teljes odaadást követelő feladat, de egyben koszorús dicsőség is!

[kelemen lajos]

csak hogy egy kis színt vigyek a dolgokba:
http://www.youtube.com/watch?v=BGL22PTIOAM
http://www.youtube.com/watch?v=Xzn2ecB4Hzs
Mindkét videó nagyon szépen, és röviden elmondja a probléma alapját.

A megvezethetőséget, én ott látom gyökerezni, hogy minden ami 1900 után történt az életben azt egy középiskolás scifiként éli meg. Olvastam róla, hallottam róla. de tudni nem tud. Jó nem is várható el. De jó lenne néhány tantárgy 10-15%-át valóban ismeretterjesztésre használni az adott területen. Szerintem többet érne. Aki kíváncsi az kapna egy alapot, aki nem annak meg a rendes tananyag se ragad meg...

[Kukac]

Tanárként merek hozzászólni a vitához, talán meg tudom fogalmazni pár kérdésre a választ. Nagyon sok múlik a tanáron. Hiszek abban, hogy egy jó tanár, a homokba pálcával rajzlova is el tudja magyarázni a matekot, ha fel tudja ébreszteni az érdeklődést a diákban. Azonkívül van internet, van Power Point, van youtube.
Ha nincs térkép, nincs kémia szertár, azért még kreatív gondolkodás ingyen van.

más.

Az oktatás alapvető céljában nem tudnak egytérteni jelenleg az emberek, ahogy ti sem, és ezt így már nehéz számonkérni a tanáron. Lehet szakértőket nevelni, akik rendkívül hozzáértő tudósok leszenk (ilyen a mi régi iskolarendszerünk), de nem tud majd befitzeni egy csekket és nem fogja tudni, mibe kerül 10deka párizsi ,mert nem kell a mindennapi kutatásához.

Vagy, lehet embereket nevelni, mert a szülőnek úgy sincs rá ideje, aki kreatív lesz, feladatokat old meg, tud beszélni akár tömeg előtt is, de fogalma nem lesz arról, hogy a Föld forog a nap körül, vagy fordítva, mert a mindennapi életben nincs erre a tudásra szüksége. Mindkettő véglet, de létező probléma.

Végső konklúzió, amitől a falra mászom néha. A legjobb szakemberekből nem lesz jó főnök, se nem lesz jó tanár. A főnökösködéshez (pl: cégnél ,vagy minisztériumban) teljesen más képességek és személyiség kell, mint ahhoz, hoyg valaki szakértője legyen egy témának. ÉS PONT UGYANEZ IGAZ A TANÍTÁSRA. A legnagyobb koponyája a témának általában bűnrossz tanár és előadó.

Tisztelet a ritka kivételnek.

[Vizi Péter]

Kukaccal egyetértve: minden probléma végső és legmélyebb gyökere az értékválság, a mindent relativizáló közgondolkodás. Szinte semmiben sincs közmegegyezés. A rossz hír, hogy egy ilyen káoszból csak egyéniségek tudnak kimagasodni, a többség sajnos aligha. A jó hír pedig az, hogy azt viszont mindenki maga dönti el, hogy hová akar tartozni.

[Imre]

Minden a családban kezdődik, ha van. Többen voltunk gyrekek, nem volt sok játék, de készítettünk. Volt 2 filléres, hurkapálca, szappandoboz, fogkrémes doboz stb Készítettünk mozdonyt, kocsikat, autót, hajót belőle. Kézügyesség, egyfajta fizikai szemlélet alakult ki. Ha a homokban is gurítani akartuk a papírautót, akkor 3-4 kétfillérest kellett a tengelyvégekre tenni, mert egy kevés volt. A papírhajót a viaszgyertya csonkjával lecsepegtetve lehetett impregnálni, és egyben tartani. Ma már nincs 2 filléres, és eszébe sem jut senkinek, hogy szappanos dobozból játékautót készítsen.

Iskolai kísérletekben néhány törött üvegdarabbal poláros fényben vizsgáltuk a műanyag vonalzót, és a forró kályhára cukrot, sót, súrolóport hintve figyeltük a szikrák színét, és sötétben azt, hogy vajon világít-e ha a forró lapra ejtünk néhány kristálydarabot! Rájöttünk, hogy a frissen vágott akácból jó erős íjat lehet készíteni, de a sárkányhoz a könnyű nád, és a selyempapír való, vékony, de erős fonal, és nem a vastag spárga, mint az íjhoz. Este a tejút látszott a budapesti égen, és szabad szemmel is több ezer csillagot láttunk, és tanárunk elmutogatta, hogy melyik alkot egy másikkal csillagképet, és télen, vagy nyáron melyik kel napnyugtakor. Azt is elmagyarázta egy gyertya fényénél, hogy miért van fázisa a Holdnak, és a kis tojás árnyékát a dinnyére vetítve az eredeti Nap segítségével szemléltette a fogyatkozást is. Szentjános bogarakat számláltunk a réten, és hullócsillagot is, ezrével. Miután az iskolai egyetlen TV-ben megnéztük Öveges József kísérleteit, már tudtuk a fizikát, ismertük a rezonanciát, a maghasadást, a fénytörést, a szivárvány kialakulásának okát, az elektromos feltöltődést, kisülést, a villámok távolságát is meghatározhattuk.

Volt egy szinte üresnek látszó, minden vicik-vacakkal teli szertár, filléres holmik, üres konzerves doboz törött üvegek, madártoll, só, cukor, drót és madzag. Megtanultuk a fizikát, mert volt Csepelen egy olyan tanár, aki úgy játszott az órán, hogy eszibe sem jutott senkinek mással foglalkozni. Az a néhány képlet meg már automatikusan rögzült mindenkiben, nem kellett külön megtanulni.

Ma sajnos nagyítóval kell keresni olyan tanárt, aki úgy tud játszani, kísérletezni az órán, hogy mindenkit lekössön. Nem pénz kérdése volt! Nem a szertár felszereltségétől függött. Nem volt a tankönyvben színes ábra, és vídeó melléklet, sem internet! Nem csak a tanítási órán, hanem bármikor szívesen foglalkozott velünk, minden kérdésre felelt, szemléltetve magyarázott. Még a nagyszünetben is tanulók csoportja rajongta körül. Néhány év alatt el is került a suliból, mert a többi szakoktató sikeresen kiutálta maga közül. Azóta is lezárva eszi a rozsda a kis csillagvizsgáló vastornyot, amelynek tetejéról a házak felett láttuk a horizonton kelő Holdat, sőt Szentistván ünnepén este binokulárral a Gellért hegyen megrendezett tűzijátékot. Ez fél évszázada történt.

Gondolom, azóta az oktatás sokat fejlődött, és a mai diákok betéve tudják az összes fontos fizikai törvényt, sok száz kísérletet végeztek el a modern eszközökkel, műszerekkel, és a hatalmas tudás, gyakorlat birtokában építik, suzépítik világunkat, adják tovább azt a sok megszerzett tapasztalatot, tudást, hogy egyre magasabban képzett, művelt emberek alkossák országunk társadalmát!

[Vizi Péter]

Imre!
Ma ezek a dolgok nem kötik le a gyerekek 90%-át, azért, mert 40 éve még újdonság és attrakció volt a papírsárkány, ma ellenben olyan információ-zuhatagban élnek, ahol 3D-s játékokat játszhatnak óra alatt az okostelefonjukon, hálózatban, a világ más tájain élő többiekkel. Ez nem jelenti azt, hogy a papírsárkány reménytelen, csupán annyit, hogy míg anno a papírsárkány-készítés beígérésére a fél osztály ott maradt délután a szakkörön, addig most 30-ból egy. Ez van, ezt kell szeretni.
És itt jönne be a képbe pedagógus, aki ezek ellenére képes lehet magával ragadni az osztály legalább arra érdemes részét.
Csepelen csak nem Muki bácsira gondoltál? Őt én is ismertem, zseniális, utolérhetetlen TANÁR volt.

[Sirius]

Arról nem is beszélve, hogy az emberek tudatlansága milyen sok embert juttat munkához, pénzhez... Az alapvető csillagászati/fizikai tudást nem azért kell megszereznie gyermekeinknek, mert azt majd milyen jól tudja használni a munkája során, hanem azért, hogy ne lehessen túl könnyen megvezetni tv-s jósoktól kezdve vízhajtású autókon át ufo-kig mindenféle baromsággal. Legalábbis én így gondolom, remélhetőleg nem egyedül
Üdv,
Gábor

Igen, szerencsére nem egyedül!
Egyszerűen nem bírom felfogni, hogy a Földünk és a Naprendszer "kozmikus kapcsolataira" miért nem fektetnek nagyobb hangsúlyt. És csodálkoznak, ha némelyik netalán felnéz az égre, ufókat lát és alapjában véve is fogalma sincsen, hogy "hol él"...
Szerintem amúgy nemcsak a félrevezetések meggátolása miatt kellene ezt jobban tanítani, hanem, mert én úgy érzem, az alapműveltség része kellene hogy legyen az, hogy legalább nagyvonalakban tudjuk, hol is élünk.

Nagyon érdekeseket írsz. Tulajdonképpen pont ez a helyzet. A jelenlegi oktatás éppen azt éri el, hogy a tanulók a természettudományos állításokat ugyanolyan kategóriába sorolják, mint az ezotériát. Vagy elhiszi az ember, hogy Páduai Szent Antal kőszobra elsírta magát, vagy nem. Vagy elhiszi az ember, hogy galaxisunk középpontjában egy milliós naptömegű fekete lyuk van, vagy nem.

Ezért kell nagyobb hangsúlyt fektetni a csillagászat oktatására (persze nemcsak tanteremben, hanem odakint az ég alatt is) és ezért kellene visszaszorítani ezt az ezotéria nevű ronda szörnyet...