Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

[mizar]

Szia Laci!

A csöved viszont nem nagyon alkalmas mélyegezésre, túl kicsi a fényereje, nagyobb átmérő kell.

Bocs, hogy beleszólok, de ez egy teljesen értelmetlen mondat.
Van nyílásviszony és fénygyűjtő képesség. Észleléskor mindegy, hogy egy objektumot (azonos átmérő és nagyítás mellett) "fényerős" vagy "fényerőtlen" távcsővel nézünk, az nem lesz emiatt világosabb vagy sötétebb.
Az M31 szabadszemes objektum, telihold mellett is meg lehet keresni, egy 76/900-as Newton jó égről alkalmas mindenre a teljesítményén belül.

[astrohist]

K. Szalasz87! Ne add fel! Az M31 egész biztosan látszik, még holdfényben is. Nem tudom, honnan nézted, de az elmúlt pár napban itt Budapesten derült ég volt, de valami állandó fátyol (magaslégköri por?) homályosította az eget, és szórta is erősen a Hold fényét.
A 76 mm nagyon sok mindent kell, hogy megmutasson! Pl. az Androméda ködnnél - ami valóban csak egy elnyúlt fehéres maszat - pl. szebb a Sas "farka" alatt, a Scutumban az M11 sürü nyilthalmaz, azután a Herkuleben az M13 gömbhalmaz, a közelében a másik, halványabb gömbhalmaz, az M92 is nagyon szépen kell hogy látszódjon. A 20 mm-es okulár nem rossz, végeredményben 45-szörös nagyítással ezek az égitestek nagyon szépek. Holdfényes időben inkább próbálkozz kettőcsillagokkal (béta Cygni, epszilon 1-2 Lyrae, zéta Ursae Maioris, alfa-2 Canum Venaticorum, stb.) ezek ilyenkor is jól bonthatók. A ködökre, halmazokra tiszta, holdtalamn éjszakán érdemes vadászni! BQ.

[gvm57]

Lehet, hogy nem fejeztem ki magam világosan.
A fent említett esetben én a 900mm fókusz és a 20mm-es okulár feltételei mellé javasoltam a nagyobb átmérőt mélyegezéhez, hiszen a kolléga ezzel szeretne foglalkozni.

Üdv
Gábor

[astrohist]

Jó ötlet a nagyobb átmérő, de ha a társunknak ekkora az átmérője, akkor ahhoz kell igazodni a tanácsoknál. Mellesleg a 20 mm-es okulár, 45x-ös nagyítást ad, ami igazán nem rossz nagyítás ködökhöz, nyílthalmazokhoz! És már bontja a tágabb kettősöket.
Egyébként azért nincsen ám olyan nagy kólönbség, hogy "no ez a távcső bolygókhoz való, az meg halmazokhoz, ködökhöz" Én az F/15-ös Heydével éppen olyan jól elnavilgáltam a halmazok közt, mint a bolygók terén! Sokkal többet számít az objektív minúsége. BQ.

[mizar]

Lehet, hogy nem fejeztem ki magam világosan.
A fent említett esetben én a 900mm fókusz és a 20mm-es okulár feltételei mellé javasoltam a nagyobb átmérőt mélyegezéhez, hiszen a kolléga ezzel szeretne foglalkozni.

Üdv
Gábor

Szia!
Teljesen világos volt, csupán adott egy mítosz, melyet nehéz kiverni a fejekből:
Fényerős távcső mélyégre jó, mert világos képe van, és gyűjti a fényerőt rendesen, fényerőtlen távcső bolygózni kell, mert nem gyűjti, és sötét a képe.
Minden távcső alkalmas csillagászati vizuális megfigyelésre, ha az optika teljesíti a megfelelő kritériumokat.
Borotválkozó tükörből is lehet távcsövet készíteni, gyönyörű tubusba lehet foglalni, csupán észlelni nem lehet vele. Nincs "csodálatosabb", mikor valaki távcsövet a külleméért vásárol meg, és nem az optikai tudása miatt. A "fényerőtlen" távcsövekkel komoly kompromisszumot kell kötni a mélyég objektumok megfigyelésekor, a "fényerős" távcsövekkel a bolygómegfigyeléskor. Azonos átmérő esetén ez vonatkozik a nagyításra, az égterület látószögére, mechanikai stabilitásra.
Most éppen egy 120/450-es igen fényerős kis utazó távcsövet kezdek készíteni, de nem azért, mert
óriási mértékben gyűjti majd a fényt, hanem mert egy 32mm-es okulárral hatalmas égterületet fog megmutatni. (És elfér a kesztyűtartóban )

[astrohist]

A "fényerő-mítosz" abból az időből ered, amikor az optikusok nem tudtak egyrészt 5-6 mm-nél rövidebb fókuszú okulárokat készíteni (de azért inkább 10 mm volt a határ), másrészt F/12-15 volt az ideális arány, a fényerősebb távcsöveknél rohamosan nőtt a képtorzulás a peremen. Ez jó 150 éve volt.
A hosszú fókusz azért is kellett, mert csak így lehetett nagy nagyítást elérni- Erős nagyítás pedig régen a Holdhoz, Naphoz, bolygókkhoz kellett, no meg kettősökhöz. Tehát ahhoz, hogy egy 10-12 mm-es okulárral nagy nagyítást kapjanak, aránylag hosszú gyujtótávolságra volt sszükség. Mivel pedig a nagyobb, 20-30 cm-es objektívú távcsövek nem voltak egykor nagyon gyakoriak, ha valamelyik obsz. egy ilyen távcsővel rndelkezett, azt mindenféle észlelésre igyekezett kihasználni. A csavar-mikrométerek használatához (pl. kettősök mérésénél) éppenséggel kellett a hosszú fókusz, mert ezek okulárjai általábamn 15-25 mm-esek voltak, tehát másfél méteres fókusznál még mindig csak 100-szoros volt a nagyítás. Igy hát kis objektív átmérő esetben is jó hosszú fókuszt alkalmaztak. Ebből lett a kis fényerő legendája. nagy látomező eléréséhez azután használtak még un. "üstökös okulárt" is írtóztatóan nagy frontlencsével, ami jókora látószöget átfogott, de elképesztő rossz leképezéssel. A Bp-i urániának is volt (talán van még ma is) egy ilyen üstökös-okulárja, a frontlencse kb.7 cm, a szemlencse sem kisebb 2 cm-nél. (Én napkivetítésre használtam, arra jó volt.) - Mind ez ma már történelem, a távcső, ha jó az optika minősége, kis gyakorlattal mindenféle észlelésre használható! BQ.

[BZd]

Visszatérve az eredeti kérdésre, egy 76mm-es távcsővel is meg lehet pillantani az Androméda-ködöt. Egy halvány szürke foltocska lesz, fényesebb maggal, ami kitölti az okulár látómezejét. Talán még a keresőtávcsőben is látszik, kereső és holdfény függvényében. Érdemes binokulárral (is) megkeresni, abban is kiválóan látszik. Én úgy szoktam megtalálni, hogy a Cassiopeia W-jének második V-je nagyjából pont rá mutat (kicsit a W közepe felé van inkább), nagyjából olyan távolságra, mint a Cassipeia szélessége. Nagy élmény megtalálni, de csatlakozva Lajos bácsihoz én is inkább halmazokat ajánlanék. Az M13 könnyű célpont a Hercules-ben és nagyon szép, vagy a felsorolt kettősök, érdekesek az eltérő színű csillagok egymáshoz közel, vagy az M39 nyílthalmaz a Tejútban.
A Holdat nem teliholdkor érdemes nézni, mert a legváltozatosabb alakzatokat, részleteket a fény-árnyék vonal közelében látni. És sokat kell nézni, hogy látni kezdd az igazán finom részleteket, feltűnjön milyen árnyékokat rajzol egy kráter belsejébe a napfény, milyen vékony kis rianások hálózzák be a felszínt, stb.

[szalasz87]

Köszönöm szépen a segítséget! A következő napokban már szerencsésebb lesz a Hold M31 szempontból és újra neki veselkedek, megpróbálok még jóval az előtt ki menni hogy fel kell. Ha bebizonyítottam magamnak hogy megy ez, akkor a 76/900 Newton helyett van egy nagyon jó árajánlatom egy 130/650-ra...

Igen a Holdon valóban az árnyékokkal látszik igazán a domborzat, mikor megláttam le esett az állam, még ezen a távcsövén is...

[astrohist]

Az új választásodat nem ismerem, de ha csak átlagos az optikai teljesítménye, bizonyosan sok mindent tudsz vele megnézni. Milyen okulárjai vannak? Mert ehhez azért egy 6 mm-es fókuszú okulár is csak 100-szoros nagyítást ad majd! Jó lenne esetleg egy Barlow.
De! Elsősorban csillagtérkép (és ha a Hold tetszik neked, holdtérkép) kell. A Vizi P.-féle Kiasatlasz nagyon jó az ég megismeréséhez (de azért ajánlatos még egy teljes északi égboltot ábrázoló korong-térkép, a Polarosban biztosan van belőle). Holdtérképnek pedig a "Kis Rökl.féle" magyar változata.
Fontos, hogy ha nem is jön be minden az első próbára, ne veszitsd el a kedvedet!. BQ.

[szalasz87]

Az új választásodat nem ismerem, de ha csak átlagos az optikai teljesítménye, bizonyosan sok mindent tudsz vele megnézni. Milyen okulárjai vannak? Mert ehhez azért egy 6 mm-es fókuszú okulár is csak 100-szoros nagyítást ad majd! Jó lenne esetleg egy Barlow.
De! Elsősorban csillagtérkép (és ha a Hold tetszik neked, holdtérkép) kell. A Vizi P.-féle Kiasatlasz nagyon jó az ég megismeréséhez (de azért ajánlatos még egy teljes északi égboltot ábrázoló korong-térkép, a Polarosban biztosan van belőle). Holdtérképnek pedig a "Kis Rökl.féle" magyar változata.
Fontos, hogy ha nem is jön be minden az első próbára, ne veszitsd el a kedvedet!. BQ.

Jaja a Csillagatlasz kistávcsövekhez azt én is néztem, a Polaros az micsoda? Van még andoidos telefonomra egy nagyon program, amerre fordítom a telefonom a képernyőn megjelenik hogy milyen csillagképet, bolygót látok...