Észlelésről kezdőknek - hogyan, hol, mikor...

[Vizi Péter]

Mit jelentenek pontosan a csillag-jelölések? Pl.:
μ-86=S2220

Hol láttad ezt a jelölést?

Az Égabroszban. A csillag a Hercules μ-ja, kettős/többescsillag.

A fórumos különtalálkozót támogatom!

A jelölés értelmezése:
μ: a csillag Bayer-jelölése azaz ez a mü Herculi nevű csillag
86: a csillag Flasmsteed-jelölése, azaz ez a 86-os sorszámú a Herculesben (a számozás nyugatról kelet felé halad a csillagképen belül)
S2220: F.G.W. Struve rendszerében a 2220-as kettőscsillag

Egyébként erősen ajánlom tanulmányozásra az Égabrosz első, szöveges részét, ahol többek közt ezek is le vannak írva nagyon sok más okosság mellett.

A fórumos találkozót én is támogatom.

[KVI]

A fórumos találkozót én is támogatom.

Én is, csak a helyszínnel nem értek egyet. Olyan hely kellene, ahol nagyobb az észlelősűrűség... Mondjuk a büfé és a palacsinta között félúton

Kvi

[astrohist]

Jelölések:
A csillagtérképeken (és az áttekintő jegyzékekben) alkalmazot röviditések, jelölések jelentése általában attól is függ, hogy milyen objektumra vonatkoznik.
Az egyes csillagoknál:
görög kisbetűk (alfától ómegáig), és latin nagybetűk A-tól P-ig: az egyes csillagképek csillagainak J. Bayer-féle jelölése.
egyszerű sorszámok, minden csillagképen belül újra, 1-től: J. Flamsteed katalógusának sorszámozása.
Sorszám után H betű: J. Hevelius csillagkatalógusa.
Latin nagybetűk R-től Z-ig, azután AA-tól ZZ-ig, valamintg nagy V és sorszám: Változócsillagok katalógusa.
(Csak katalógusokban, ill. szöveges leírásokban: BD és sorszám: Bonnder Durchmusterung - Bonni Áttekintés - katalógus jele, HD és sorszám: Henry Draper katalógus. További röviditések már speciális katik.)
WDS és sorszám: Washingtoni Kettőscsillag Katalógus. (Washington Doublestar Cat.)
STF és sorszám: Az idősebb W. Struve Kettőscsillag katalógusának modern változata a WDS-ben.
ADS és sorszám: Aitken Kettőscsillag Katalógusa.
Mélyég-objektumok mellett:
M és sporszám: Messier katalógus (halmaz, köd, extragalaxis)
NGC és sorszám: Új Általános ÍKatalógus (New General Catalogue): Az idősebb és ifjabb Herschel katalógusa, halmaz, köd, extragalaxis.
IC (Index Catalogue): az NGC kiterjesztése (A. Dreyer-től)
GC és sorszám: General catalogue (Általános katalógus) - ma ritkán használják.
(További betű és számjelek, már többnyire speciális jegyzékekre vonatkoznak.)
Egy-egy csillagnak, mélyég objektumnak egyszerre több megjelölése lehet, attól függően, hogy melyik katalógusban szerepel. Pl. a Lyra-gyűrűsköd Messier (M) 57 = New General Catalogue (NGC) 6720-al.
A fényes csillagok arab, néha görög vagy latin nevét ma ismét néha feltüntetik, de használatuk helytelen és célszerútlen (talán 20 nevet kivéve), mert a 300-nál több nevet nehéz megjegyezni, és hirtelenjében nem is tudom, hogy melyik csillagról van szó. Pl. a Denebola az első hallásra nem igazit el, de a béta Leonisról rögtön tudom, hogy melyik csillagképben van, és hol keressem. A nevek közül csak néhány használatos a szakiorodalomban, pl. Albireo, Algol, Arcturus, Atair, Betelgeuse, Deneb, Vega, és még vagy 15-20 csillag.
Sikeres böngészést: BQ

[ferenc lovró]

S2220: F.G.W. Struve rendszerében a 2220-as kettőscsillag

illetve FGW Struve kettőseit szokták még úgy jelölni hogy STF illetve szigma (Σ), Otto Struve kettőseit pedig STT illetve OΣ. az egyszerűség kedvéért.

egy jó kettőscsillag-katalógus található itt. mag az atlasz része szerintem nem túl jó, viszont a "datasheets" nagyon hasznos!, helyette ajánlom a triatlas-b-t nagyfelbontásban nyomtatva, bár tartalmaz pár kakukktojás objektumot, amik nem hogy kistávcsövekkel, de még nagyokkal sem észlelhetők (pl mit keres egy 12 magnis térképen egy 17.5 magnis kvazár, vagy 15 feletti felületi fényességű galaxisok???). illetve persze kistávcsöveseknek vzp atlasza alapmű, erősen ajánlott (sőt, igazából szerintem akármekkora távcsöveseknek jó és hasznos, illetve lehet mutogatni laikus ismerősöknek, mert elég élvezetes az oldalak, térképek kialakítása.

[rumpfbarna]

Lassan egy jó kis kezdő tankönyvet össze lehet innen ollózni!

Ha jól értem, akkor ugye van többféle katalógus, és így egyazon égi objektumnak több "neve" is van. Az én kérdésem az lenne, hogy hozzáférhető-e olyan táblázat (vagy online adatbázis), ahol ezek együtt fel vannak tüntetve? Amiben például megnézhetem, hogy az M13 az NGC mennyi?

Mondjuk ez utóbbi a Stellariumban kiderül, de például a laptopomon futó Cartes du Ciel térképen a Polaris csillag TYC 4628-237-1 néven fut (Tycho katalógus?), a Stellariumban pedig HIP 11767 néven. Tehát ezeket szeretném valahogy "átváltani", hogy egyértelműen beazonosíthassam a csillagokat, ha valamit név szerint kell megkeresni. Ezek közül a "csillag-számozások" közül melyik a legelterjedtebb, amit nekünk is érdemes követnünk?

A tarjáni táboron én is elgondolkodom! Mpt-nek úgyis lógok egy(?) fagyival!

[ge.nom]

helyette ajánlom a triatlas-b-t nagyfelbontásban nyomtatva

Létezik egy köztes kiadás is a B és a C között ami egy újabb verzió az oldal szerint. Szerintem az összes közül ez a legjobban használható. Sajnos a TriAtlas-ban elég zsúfolva vannak a jelölések. A C lenne az igazi, mert az már elég nagy nagyítás ahhoz, hogy rendesen áttekinthető legyen, de az meg 570 oldal. A köztes verzió ez a "B/C-SET" névre hallgató 218 oldalas alkotás. Szvsz ez jobban átlátható, mint a B. Tetszik a Taki térkép is, csak annak keveslem a hmg-ját. TriAtlas-ban pl. az Index térkép elég zavaró. Jobb szeretem a kör formájú megoldást. Ja, és van benne néhány hiba, ami elég zavaró lehet egyeseknek. Hogy csak egyet említsek, az M1-et galaxisnak jelöli.

[Pape]

Mondjuk ez utóbbi a Stellariumban kiderül, de például a laptopomon futó Cartes du Ciel térképen a Polaris csillag TYC 4628-237-1 néven fut (Tycho katalógus?), a Stellariumban pedig HIP 11767 néven. Tehát ezeket szeretném valahogy "átváltani", hogy egyértelműen beazonosíthassam a csillagokat, ha valamit név szerint kell megkeresni. Ezek közül a "csillag-számozások" közül melyik a legelterjedtebb, amit nekünk is érdemes követnünk?

A Cartes du Cielben pipáld ki a katalógusoknál a Bright Star Catalog -ot.
A legelterjedtebb jelölések a Bayer és a Flamsteed-féle jelölések. Ennyi elég is ha nem vagy nagy kettősöző.

[f1angel]

Még egy kéz jelentkezik a fórumos találkozóra, hangszórót sajnos nem nyert !

Képzeljétek tegnap, kissé befordulva az időjárás miatt, gondoltam rendelek egy pizzát és tanulmányozom az atlaszom. Megérkezett a pizza, kimentem felnéztem az égre és azt hittem mindent eldobok a kezemből kiderült! egy darab felhőt sem láttam, pedig előtte jókora jégeső volt. Ugrálva mentem be a házba!
"Anya! Anya! Jó az ég!!!"

Meglett végre az epszilon Lyrae, gyönyörűen bontotta a távcső.

Meg akartam nézni BQ ajánlatát is, sajna ehhez a szomszéd házát le kellene bontanom, tökéletesen kitakarta a Kigyótartót (jah vagy várhattam volna 1-2 órácskát)

Ehelyett kinéztem a Cassiopeia béta csillaga feletti m52-t. Sajna nem találtam meg, nem tökéletes még a jobbra van a balra és fordítva gyakorlati része. No meg az az utcai lámpa....nah az sem kéne!

Nagyon tetszett szabad szemmel a Bereniké haja alatti csillagcsoport (?), engem vadkacsákra emlékeztet az alakja, olyan fordított V betűt hozok ki belőle .

Nagy örömmel kívánok nektek Jó eget!

[f1angel]

Tegnap este egy kérdés is megfogalmazódott bennem:

mikor kinéztem szinte az összes csillag sziporkázott, ragyogtak. Nem tudom jól tudom-e ezt az elektromágneses sugárzás okozza?! Próbáltam utána nézni, még nem találtam kielégítő választ. Pontosan, hogy is van ez?
Ebből tudok-e következtetni, hogy milyen a légköri nyugodtság és jó lesz-e a seeing?

[Zoli]

A sziporkázás jelenségét szcintillációnak nevezik. Részletesebben: http://asterope.bajaobs.hu/cski/legkoro ... optika.htm