Távcsővásárlás kezdőknek

[Vizi Péter]

Kisebb átmérőnél tényleg nem nagy kérdés a hűlés, illetve a tükör anyaga, de már 20cm-nél van jelentősége. Az én 20cm-es UK Orion tükröm Suprax, gyakorlatilag nem kell várni a hűlésre, de a legrosszabb esetben is max. 15 perc (fűtött autóból fagyba kitéve). Egy 30-35-ös, 8-10kg-os tükörnél a nem alacsony hőtágulású tükör lehűlése simán lehet egy óra is, nem extrém hőmérséklet-különbségnél is. Sőt, az éjszakai léghőmérsékletváltozást sem tudják jól követni, ezért gyakorlatilag egész éjjel hullámozhat a képük! Szóval minél nagyobb az átmérő, annál fontosabb a tükör anyaga.

[csakb]

De szerintem az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja: a távcsőnek rendesen ki kell hűlnie a környezet hőmérsékletére, ez a lényeg.

Így van. Én nagyon jókat észleltem éveken át egy Kulin bácsi által csiszolt 25 centis tükörrel is, pedig az biztos nem Pyrex volt. Igaz, sohasem a diffrakciós-gyűrűk észlelése és a lambdahuszárkodás volt az érdeklődési területem.

[ferenc lovró]

még tovább árnyalnám a képet, ha szabad: szerintem (és sokan mások szerint is) a hülés értelme elsősorban nem az üveg hülés közbeni változó felülete, hanem az, hogy a környezetnél sokkal melegebb tükör fölött rettenetes turbulenciák keletkeznek. ha jól tudom, a pyrex, suprax és hasonló anyagokat is azért kezdték használni, hogy a csiszolás közben keletkező hő miatti torzulást csökkentsék, és így nagyobb biztonsággal lehet gyorsan jó tükröt csiszolni. én így tudom.

ezt most már tapasztalatokkal is meg tudom erősíteni. sajnos tarjánba nem tudtam menni, pedig talán érdekes lett volna látni működés közben a tükörhűtésemet. szóval valóban, bekapcsolt ventikkel, lefújva a meleg légbuborékokat szinte azonnal hadrafogható a távcső. persze hősugárzása így is van a tükörnek, tehát nem olyan a kapott kép, mint egy már lehült tükör esetén, de mindenesetre meglepő. szóval ez szerintem bizonyíték arra, hogy ezek a modern tükrök nem torzulnak hülés közben érezhetően, és a kezdeti rossz képet nem a torzulás, hanem a felszínről felszálló légbuborékok adják.

nekem egyébként pyrex tükröm van, 30 centis, legalább 1 óra kell, hogy azt mondjam, használható a képe. 2-3 óra kell ahhoz, hogy már tökéletesnek mondjam. persze mindenkinél máshol van a tűréshatár, nyílván fényes, határozott objektumoknál meleg tükörrel is lehet játszani. nyílthalmazozni pl minden további nélkül lehet meleg tükörrel is.

aki még nem látta, pár kép:

bemenő oldal - ez a három venti nem hűti a tükröt, csak a meleg légréteget fújja le. a középső és a két szélső külön kapcsolható attól függően, hogy mennyire meleg a tükör. a gumi felfogatás miatt semmi rezgést nem adnak át a távcsőnek a ventik.

a kimenő lyukak a túloldalon

a vezérlőpult

van egy negyedik, nagyobb venti is, ami szintén külön kapcsolható, ez a tükör mögött van, ez szolgál a tükör hűtésére, az észlelés megkezdéséig szoktam használni, de mivel az egész rendszerhez egy 12v-os autóakksim van, lustaságból inkább a természetre szoktam bízni a hülést, és nem cipekedek.

[camulus]

Köszönöm mindenkinek a segítséget. Bár az alternatív javaslat is megfontolandó, maradok majd inkább a nagyobb fénygyűjtőképességnél, a jobb okulárok és szűrők pedig kiváló karácsonyi és születésnapi ajándékötletet fognak jelenteni a családtagoknak
Már csak azért is, mert már a 70/900-as refraktornál is, ami EQ1-esen van, komoly problémának érzem a rezgést, kell egy kis idő amíg beáll a kép, és emiatt az élességet is nehézkes állítani, mélyégnél főleg (persze megvan az viszonylag hamar az egy-egy objektumra fordított időhöz képest, de amint hozzáér véletlenül az ember a távcsőhöz, vagy az állványhoz, vagy akár szemmel az okulárhoz, megint remeg az egész). Az ajánlott távcső EQ2-es állványon van, gyanítom, hogy hasonló a helyzet, mivel nagyobb súly is. Dobsonnál viszont tudomásom szerint ez a probléma kevésbé jelentkezik. Tudom, hogy Dobsonra óra, vagy goto mechnanikát nem lehet szerelni (már ha jól tudom), de később ezt a csövet is fel lehet rakni egy EQ5/6 állványra, ahol már nincs ilyen gond.

Amúgy viszonylag fényszennyezett helyen lakom (Buda belső része), így mindenképpen ki kell települni a jó észleléshez, illetve a szokásos vidéki nyaralóhelyeink, ahol a családban van nyaraló (Balaton, Kismaros) sem biztosítanak kifejezetten sötét eget, így a nagyobb lencseátmérő mindenképpen előnyt jelent. Értelemszerűen ősszel/télen/tavasszal amúgy is ki kell menni valahova észlelni. Ha valaki tud jó, Budapest környéki megfigyelőhelyet, ahol kevés a fényszennyezés, szívesen fogadom a javaslatokat, mivel még nincs bevált helyünk.

[Vizi Péter]

Pilisszentkereszt felett - Dobogókő felé haladva - ahogy elhagyod a falut, egy jobbkanyar, majd éles balkanyar, aztán egy éles, szinte hajtű jobbkanyar, és ennek a kanyarnak a végén, balra nyílik egy aszfaltozott behajtó, egy hajdani laktanyához. A laktanyát őrzik, néha ég a lámpa a bejáratnál, de az őrök készséggel lekapcsolják. A bejárat előtti betonplacc elég jó hely.

[BZd]

Mélyég észlelés Budapesthez közel: viewtopic.php?f=20&t=1607&start=0

A témához:
Az első távcsövem egy 70/700-as SkyWatcher volt EQ1 mechanikán (2003). Egy évre rá vettem egy 150/750-es SW Newton-t EQ3-2 mechanikával, meg néhány okulárt és egy normális barlow-t, stb. Ehhez kaptam ajándékba az MCSE-tagságot Akkor még TS volt a BTC, a rácsteszten mindkét tubus szép eredményt ért el. (a refraktor jobbat )
Kísérleteztem asztrofotózással is, a 70/700-as vezetőként tette a dolgát. Pestre sodort az élet, eladtam a Newtont, a 70/700-as azóta is megvan, az EQ3-al használom, megjárta velem a törökországi és a kínai napfogyatkozás expedíciókat. Kínában a napfogyatkozás helyett egy "kis" trópusi záporesőben volt része, az elázott napfólia és az egyik tubusgyűrű elveszett csavarja belefér, mint harci sérülés
Főként a Naprendszer határain belül szoktam nézelődni vele, nagyon szeretem. Kicsi, könnyű, strapabíró, nem kell jusztírozással szórakozni, nekem bevált.
A mechanikán nagyon sok múlik, az EQ1-el szenvedés volt az élet, lekonyult, ergya volt, az EQ3 röhögve elbírja, kezelhetőségben, minőségérzetben mintha nem is ugyanaz a távcső lenne.

[csakb]

Köszönöm mindenkinek a segítséget. Bár az alternatív javaslat is megfontolandó, maradok majd inkább a nagyobb fénygyűjtőképességnél,

Akkor szerintem menj be a távcsőboltba, nézd meg élőben is a műszereket, és azt válaszd, amelyik neked szimpatikusabb. Nézd meg, hogy minden pozícióban stabil-e a tubus, könnyű-e mozgatni, finoman jár-e a fókuszírozó, kényelmes-e neked az Orion Amici-prizmás keresője stb.

Mivel annyira hasonló a két távcső, ezért szerintem csak a szimpátia dönthet köztük.

Ja, és szerezz be egy összecsukható széket is, ha nincs még, mert a 20-as dobzonok szerintem elég alacsonyak.

Az ajánlott távcső EQ2-es állványon van, gyanítom, hogy hasonló a helyzet, mivel nagyobb súly is.

Emlékeim szerint Sántagé 130/650-ese is egy EQ2-n lakik, és nem emlékszem, hogy nyárfalevélként rezgett volna. Ez eleve egy könnyű, rövid tubus, nincs nagy nyomatéka. Viszont nagyon jó közös észleléseink voltak vele a szegedi evezőspálya mellől.
Egyik maradandó észlelési élményem is ehhez a távcsőhöz kötődik, amikor egy LM-ben láttuk vele a Rák-ködöt és a Marsot. Fantasztikus látvány volt, soha nem fogom elfelejteni.

de később ezt a csövet is fel lehet rakni egy EQ5/6 állványra, ahol már nincs ilyen gond.

Igen, ez egy lehetséges fejlesztési irány.

[santage]

Az Orion azt írja, hogy a tükör anyaga soda-lime (ez lenne a boroszilikát angolul?) üveg. A Pyrex pedig azt állítja a honlapján, hogy a Pyrex-üveg is hőkezelt soda-lime. Vagyis valószínűleg az Orion is Pyrex, csak nem a Pyrex gyártja. Vagy a SW-ét sem a Pyrex-től veszik, csak ők nem félnek a szabadalmi pertől.

A soda (sodium) nátrium, a lime mész (CaO). Ez az üveg többezer éves receptje (szóda, azaz Na2CO3 és mész). A közönséges ablak- és palacküveg ma is így készül.
Pyrex: "Originally, Pyrex was made from thermal shock resistant borosilicate glass. ... borosilicate Pyrex is composed of (as percentage of weight): 4% boron, 54% oxygen, 3% sodium, 1% aluminium, 38% silicon, and less than 1% potassium." (Wiki)
Szerintem aki Pyrex recept szerint készít üveget, a licenszet és a névhasználat jogát is megveszi, de más néven is készül boroszilikát üveg.
De szerintem az egésznek nagyobb a füstje, mint a lángja: a távcsőnek rendesen ki kell hűlnie a környezet hőmérsékletére, ez a lényeg.

Igen, az üveg: 90% tiszta kvarchomok fémoxidokkal.

snt

[SzZoli]

Ha valaki tud jó, Budapest környéki megfigyelőhelyet, ahol kevés a fényszennyezés, szívesen fogadom a javaslatokat, mivel még nincs bevált helyünk.

Itt http://www.makszutov.hu/forum/viewtopic.php?f=15&t=151 olykor összetrombitálunk egy kis közös észlelő kiruccanást Bp-ről. Bár én már rég voltam... itt az ideje

[Atis]

Üdv Mindenkinek!

Nagy segítségre lenne szükségem. Kölcsön tudtam venni egy Makszutov-Cassagrain 90/1250-es távcsövet Eq1, reddottal. Van hozzá Barlow 2szerező, és 25 ill. 10 oksi.

1. Sajnos nem tudtam még jusztírozni, de nem is akarom addig amíg valaki nem homályosít fel, hogy kell szakszerűen. (még imbuszkulcsot is be kell szerezni) Ebben kérnék segítséget.

2. Amúgy, az 50x-es holdképe nagyon szép, részletgazdag. A 100x és 125xnél már elég homályos, olyan Makszutovos a kép. (ahogy a galériákban is láttam, vagyis, nem a legélesebb bár megjeleníti amit meg kell) Ez a jusztírozás hiánya lehet, vagy a kitakarás okozza, vagy mindezek?

3. Milyen átmérőjű refraktornak és reflektornak felel meg a 90/1250 Maki?

köszönöm: Atis.