Csillagváros.Hu

Ha valaki tesz föl több, és közeli képet, ami mondjuk éppen a problémás pozícióban készült, akkor az nekem is sokat segítene a megoldási javaslatban. Én még nem láttam közelről ilyen távcsövet és mechanikát. (Az esetleges megoldást a távcsőépítés rovatban majd kifejtem/fejtjük.)

Az én EQ-3 mechanikámhoz való kart simán elvágtam és vissza ragasztottam a rövidebbet.
Nekem a gomb felőli vége az acél sodronynak könnyen kijött.

kulizoli írta: Színezés? Ízlések és pofonok, vagyis inkább pénztárcák és igényszintek. Ezek a képek a 102-essel készültek, ennyire színez (lsd. kék haló a csillagok körül): http://visiblenothing.blogspot.hu/p/fen ... riaja.html
Vannak nagyobb csöveim is, pl. 130/820 meg 150/750 is, de azoknak pláne nem való az AZ3.

A 102/500-al készült képeket elnézve tényleg elég durva a színezése a csőnek. Bár ahogy néztem nem minden képen látható durva színezés, ezeknél valamilyen szűrőt használtál? Vizuális észlelésnél is előjön a durva színezés vagy ez inkább csak fotózáskor jelentkezik?

Hallottam már az AZ3 állítási problémájáról de nem gondoltam, hogy ez ennyire problémás.

EQ mechanika "feje" (magát a mechanikai részt nem tudom jobb szóval leírni) és az állványzat cserélhető? Gondolok itt arra, hogy pl. teodolit műszerlábbal lehet e párosítani ezeket. Illetve a beremegés, teherbírás problémák a gyenge állványnak vagy magának a "fej" résznek a gyengeségéből erednek? Pl: EQ1 vagy EQ2 "fej" és masszív műszerláb old e meg bármiféle problémát (pl: frankón elbírja ezután a 130/650-es csövet stb.)

Valamelyik héten megpróbálok eljutni a Polarisba illetve valamelyik budapesti távcsőboltba kicsit kézzelfoghatóbbá tenni az élményt


Előre is köszönöm az információkat!

Ahol kevésbé látszik a színezés, ott nagyobb a képkivágás. Ahol feltűnőbb, ott nagyon bele van "zoomolva". Vizuálisan is látszik, de inkább az objektum fényességétől függ, mint a nagyítástól. Halvány csillagokon nem zavaró, diffúz objektumokon nem látszik, bolygózni meg eleve nem való egy rövid fókuszú akromát (bár lehet vele azért, de hogy hasonlattal éljek: az ember lehetőség szerint nem bakancsban strandol, és nem papucsban mászik hegyet).

Szerintem egy EQ1 is elbír egy 150-es csövet, vagyis nem törik el alatta, de mit látsz, ha belenézel? Csíkokat csillagok és bolygók helyett. Nincs éles határ, csak annyi, hogy minél stabilabb a mechanika, annál jobb és kellemesebb az élmény. Ha a pénzkeret fix, magam részéről sokkal inkább egy használt EQ3, mint egy új EQ1-2 (ha már itt tartunk, egy használt eszköz birtoklása gyakran ingyen van, velem ez sokszor megesett. Megveszed, használod - nem ejted le, megunod, eladod ugyanannyiért).

A fej stabilabb háromlábra helyezését nem próbáltam, de csodát nem várnék tőle.

Üdv, Zoli

zjoni írta:A 102/500-al készült képeket elnézve tényleg elég durva a színezése a csőnek. Bár ahogy néztem nem minden képen látható durva színezés, ezeknél valamilyen szűrőt használtál? Vizuális észlelésnél is előjön a durva színezés vagy ez inkább csak fotózáskor jelentkezik?

Hallottam már az AZ3 állítási problémájáról de nem gondoltam, hogy ez ennyire problémás.

EQ mechanika "feje" (magát a mechanikai részt nem tudom jobb szóval leírni) és az állványzat cserélhető? Gondolok itt arra, hogy pl. teodolit műszerlábbal lehet e párosítani ezeket. Illetve a beremegés, teherbírás problémák a gyenge állványnak vagy magának a "fej" résznek a gyengeségéből erednek? Pl: EQ1 vagy EQ2 "fej" és masszív műszerláb old e meg bármiféle problémát (pl: frankón elbírja ezután a 130/650-es csövet stb.)

Valamelyik héten megpróbálok eljutni a Polarisba illetve valamelyik budapesti távcsőboltba kicsit kézzelfoghatóbbá tenni az élményt


Előre is köszönöm az információkat!

Az EQ2 mechanika szerintem nem egy jó típus.Mondhatnám gyenge konstrukció.A mechnika tegelyei sem csapágyazottak és az alulálábak kihúzva ezt csak tovább rontják.Mondjuk nekem a90/900as cső a felső határa ennek az álványnak.Szerintem meg nem jó már hozzá.Kis széllökéseknél már nagyon zavaró néha a beremegés.El lehet vele nézelődni,de én is Kuli Zolival értek egyet.MinimumEQ3 vagy5.Egy EQ5re megérheti beruházni(akár használtra is)ha nagyobb tubusra váltasz estleg később.

Sziasztok! Egy ismerősöm kérdését tolmácsolnám felétek, aki arra lenne kíváncsi hogy egy hosszúfókuszú Skywatcher refraktor T2-es menetére érdemes lenne-e feltenni egy olyan adaptert ami 50.8mm-es kihuzattá alakítja 31,7-es kihuzatát, és így tudna-e használni ekkora okulárcsodákat is refraktorához? GOndolom a nagyobb látómező miatt (Mondjuk ez a dolog már engem is érdekelt korábban, csak még nem láttam kisebb SW refi végén ilyen nagyobb okulárcsodát)
ő erre a csatlakozásra gondolt: http://tavcso.hu/kepek/t2508.jpg

Csillagos Pisti írta:Sziasztok! Egy ismerősöm kérdését tolmácsolnám felétek, aki arra lenne kíváncsi hogy egy hosszúfókuszú Skywatcher refraktor T2-es menetére érdemes lenne-e feltenni egy olyan adaptert ami 50.8mm-es kihuzattá alakítja 31,7-es kihuzatát, és így tudna-e használni ekkora okulárcsodákat is refraktorához? GOndolom a nagyobb látómező miatt (Mondjuk ez a dolog már engem is érdekelt korábban, csak még nem láttam kisebb SW refi végén ilyen nagyobb okulárcsodát)
ő erre a csatlakozásra gondolt: http://tavcso.hu/kepek/t2508.jpg

Szia!

Én azt hiszem, hogy mivel eleve a kisebb kihuzat adott (és ugye erre teszi az átalakítót), ezért a látómező nem lesz nagyobb (hisz a kihuzat mérete adott).
.. de fenntartom a tévedés jogát

Judit

A látómező mérete a kihuzat, tubus hosszaktól is függ, gondolom, minél hosszabb a cső, annál kisebb lehet a szög is, persze hogy pontosan hogyan aránylanak, azt le kellene rajzolni.

tobe_ írta:A látómező mérete a kihuzat, tubus hosszaktól is függ, gondolom, minél hosszabb a cső, annál kisebb lehet a szög is, persze hogy pontosan hogyan aránylanak, azt le kellene rajzolni.

Kedves Béla és Judit!
Csodálkozom azon, hogy a legalapvetőbb fogalmakat sem ismeritek!

Egy távcső nagyitását két képlet alapján lehet meghatátozni :
1. N = D/d.
Ahol N a nagyitás számszerű értéke, D az objektív átmrője mm-ben,
d pedig az okulárból kilépő fénynyaláb átmérője mm-ben.

2. N = F/f.
Ahol N a nagyitás számserű értéke, F az objektív fókusza, f az okulár fókusza.
/ pontosabban a F-et f index 1-nek, a f-et f index 2-ek jelölik./

Egy konkrét élda : milyen a nagyitása egy 900 mm fókuszu objektivnek,
ha egy 6 mm fókuszu okulárt használok hozzá?
N = 900/6. N = 150x. Vagyis, a nagyitás 150 szeres.
A távcső látómezejét úgy kapjuk meg, ha az okulár látószögét elosztjuk a nagyitással.
Vegyünk egy GoldLine okulárt, aminek a látószöge 66 fok.
Esetünkben LM = 66/150 = 0,44 fok.
Lehet a kihúzat átmérője kályhacső vastagságu is, semmit sem befolyásol
a fátómezőn!!
Obszidián.

Pitóczky József:
"Csodálkozom azon, hogy a legalapvetőbb fogalmakat sem ismeritek!"

Miért, van amit nem értenek még?

A főkérdés a vignettálódásra vonatkozott, szűkebb kihuzat esetén "extrém" látómezőt használva.