Általános kérdések

[astrohist]

Pupilla átmérö:
A korral szűkül az átlagos méret. Csecsemők, kicsi gyerekek pupillája normál állapotban is kb. 8 mm, fiatal és középkorúaké 5-6 mm, idős korban 3-4 mm. Viszont ugyan abban az életkorban is függ a szemlélt tárgy fényerősségétől. Az átlagosan 5 mm-es méret sötétben, pl. este csillagos ég alatt 6-7 mm-re tágul, erős napfényben 3 mm szűkülhet.
De van még egy tényező: a korral együtt a szemlencse átlátszósága (nem mindig) csökken, a szemgolyót kitöltő üvegtest is kevesebb fényt ereszt át, a szemfenéken levű érzékelő sejtek fényérzékenysége gyengül. Sokat ronthat a szemfenék meszesedése (macula), amelynek következtében egy eltávolíthatatlan réteg letakarja az érzékelő sejtek egy részét. (Ez főleg erős dohányosokat és alkoholistákat fenyegeti, de ezek nélkül is bekövetkezhet.) Ezt megszüntetni nem, csak fékezni lehet.
Összegezve: fiatal és középkorú embereknél az optikai műszerek tervezői általában 5 vagy 6 mm-es pupilla átmérővel számolnak. Amikor a távcsövek határmagnitúdóját megadják, voltaképpen azt az értéket veszik alapul, hogy mennyivel nagyobb az objektív felülete az 5 mm-es pupilla felületénél. Pl. egy 50 mm-es objektív 100-szor nagyobb felületű a normál pupillánál. Mivel 100-szoros fénygyűjtő képesség éppen 5 magnitúdónak felel meg, ha egy este puszta szemmel 5 mg-s csillagokat még érzékelünk, akkor az 50 mm-es objektívvel 10 mg-ig kellene látnunk. (Ez azonban csak közelítőleg igaz, több tényezőt figyelmen kívül hagy, de lényegében nagyságrendileg helyes. A Távcső Világában leírtam, különféle számító táblázatok az interneten is megtalálhatók.)
További bonyodalom, hogy a szinérzékelő sejtek kevésbé fényérzékenyek, mint amelyeket csak a világosság-sötétség árnyalatait érzékelik. Sötétben ezért elsősorban a világosság és sötétség különségét érzékeljük, ezért nem látjuk a halvány objektumok szineit - pl. ködökét - nagyobb távcsővel sem. BQ

[Zsolti82]

Tudnál erről egy képet belikelni?
Üdv,
L.

Sima 1mm-es lemezből hajlítottam egy abroncsot, amit csavarral szorítottam össze és alá tettem egy gumi csíkot hogy ne csússzon be a tubus gyürű alá.

[Török Tünde]

Jó estét! Újabb (valószínűleg) egyszerű, de számomra nem egyértelmű dolgot kérdeznék: az égi egyenlítő hogyan viszonyul a földi egyenlítőhöz? A Stellariumban beállítottam, hogy mutassa a vonalát, és van, hogy a horizont fölött 30-40 fokkal látható........
A meghatározásoknak utána néztem, de még így sem világos.
Valaki segítene? Köszönöm!

[Sirius]

Helló!
Az Égi Egyenlítő a földinek az égre kivetített változata. Ha az Egyenlítőn állnál, akkor a zeniten keresztül haladna át.

[astrohist]

"Jó estét! Újabb (valószínűleg) egyszerű, de számomra nem egyértelmű dolgot kérdeznék: az égi egyenlítő hogyan viszonyul a földi egyenlítőhöz? A Stellariumban beállítottam, hogy mutassa a vonalát, és van, hogy a horizont fölött 30-40 fokkal látható........J"

Mivel az égbolt egyenlítői koordináta rendszerének kivetítése az éggömbre, az égi egyenlítő mindenkori látszólagos helyzete az észlelő földrajzi szélességétől függ. Ha a pólusokon állnák (földrajzi szélesség 90 fok) az égi Pólus a tetőponton, az Egyenlítő körben a horizonton van. Az egyenlítői észlelő úgy látná, hogy a két égi pólis a horizonton látszik, az égi Egyenlítő keleten felemelkedik, áthalad a tetőponton, és nyugaton a láthatár alá süllyed. Minden más földrajzi helyen egy ívet ír le, amelynek a hajlása a láthatárhoz a földrajzi szélességtől függ, a legmagasabb pontja a láthatár felett a délvonalon: H = 90 fok - f.sz. Pl. Budapest szélessége 47,5 fok, ezért a déli láthatár felett az egyenlitői magasság 90-47,5 = 42,5 fok lesz.
Gömbfelületen levő vonalakat geometriailag lehetetlen síklra torzítás mentesen vetíteni. A monitor lényegében sík felület, amelyre a planetárium programok képtelenek az éggömb képét torzítás mentesen kivetíteni. Ezért minden ábra, amelyet a planettárium-program mutat a képernyőn valamilyen torzulást szenved. Ezért nem lehet "hitelesnek" tekinteni a képek szög- irny vagy felületi arányait. - BQ.

[Török Tünde]

Nagyon köszönöm a segítségeket!

[Obszidián]

Lavirozgatok a netten. Olvasom, hogy egy adott távcső határmagnitúdója nagyobb nagyításnál jobb.
Miért? Elnézést, hogy Vizi Péter hozzászólását idézem egy nem csillagvárosi fórumból :

Jó kérdés, az elméletnek utána kéne nézzek, de a gyakorlat az, hogy ha növelem a nagyítást (persze az ésszerű max 2D-ig), akkor nő a határmagnitúdó. Én változózok, tehát ez egy abszolút gyakorlati napi megfigyelés. Pl. a 200/1200-essel 171x-nél ha 13,8-ig látok, 240x-nél (ugyanúgy orthó oklival) 14,1-ig. Ez volt tegnap este is

_________________
Vzp
Orion 200/1200 HEQ5 Pro, 90/500, 10x50

Én eddig azt gondoltam, hogy egy távcső határmagnitúdója nem függ a nagyitástól.
Szeretném, ha szakmailag megindokolná valaki, hogy mi a valós helyzet.
Köszi. Obszidián.

[mpt]

A csillag gyakorlatilag pontszeru minden nagyitason.
Az egbolt hatterfenyessege viszont a nagyitast novelve az ismert negyzetes elv (2x nagyobb nagyitas, 4x halvanyabb kep) oszlik el, igy tkp a kontraszt no, es bujik elo a sotetebb hatterbol a halvanyabb csillag.

--mpt

[ezrrl]

Sziasztok!

Azt hiszem nem lesz rossz a "kicsike":

http://www.origo.hu/tudomany/vilagur/20 ... html?sec-7

[SzZoli]

Egy másik topichoz kapcsolódóan: ezt is üvegből, és nem fémből polírozták.
viewtopic.php?f=33&t=1413&