Általános kérdések

[Bigi]

Halló Bigi!
Az M81-82-nél maradva:ha az UMa bal alsó csillagát (gamma) a jobb felsdő (alfa) összekötöd, akkor tovább haladva ugyan akkora távolságra, bele találsz a két extragalaxisba. Az M81 eléggé fényes (7 magn) kis ellipszis alaku foltocska, a 82-es halványabb (8,5) és nagyon vékony hosszúkás folt, nehezebb észrevenni.
Megvan neked a Vizi P. Csillagatlasz kistávcsövekhez? Ott eléggé jól megtalálod a keresés módját!
Nagyon célszerű ha alaposan megismered a szabadszemmel látható csillagképeket. Azokból kiindulva könnyebben rábukkansz a halványabb objektumokra (térképpel).
Egyébként ha van jó kilátásod délkelet-dél felé, ajánlom, keressed meg az M35 nyílthalmazt az Ikrek "lábánál", ott van a mű és az éta meghosszabbításában, nyugat felé. Egyike a legszebb nyílthalmazoknak!
Csak szép egünk is legyen hozzá:
Lajos

Üdvözletem! Sikerült megtalálni a 81-82-őt. Köszönöm az útbaigazítást. Mint kiderült, a térképem(könyvem) nem megfelelő irányban mutatta ezeket az objektumokat, ezért épp mellettük haladtam el keresés közben. Azóta beszereztem Vizi Péter alkotását, és ezek után ez a bibliám! !

[cst91]

Üdv!
Már kisebb korom óta elkezdett érdekelni a csillagászat, de mostanában olvasgattam utána, mit is takar az amatőr csillagászat.
Igazából elég hülyének érzem magam, mert már direkt rákerestem 3-4 honlapon, hogy hogyan is kéne elkezdeni ezt a "hobbit", de igazából nem találtam teljes kezdő leírást sehol sem, mikre kell odafigyeljek távcső vásárlásnál, hogyan kell vezetnem a megfigyeléseket stb..
Kérdésem hogy Szegeden, vagy Szigetszentmiklóson lenne-e egy segítőkész vállakozó, aki 1-2 órát rám érne, hogy kérdezzek pár dolgot az alapokról, illetve felszerelésről.

Köszönettel: Cseh Tamás

[astrohist]

Kedves kezdő barátunk!
Szgeden van csillagvizsgáló a Kertész utcában, ahol péntek esténként nyilvános bemutatás is van, ott találkozhatsz tapasztalt tanácsadókkal!
A csillagokkal gyakorlatban legjobb puszta szemmel kezdeni az ismerkedést. Egy egyszerű csillagtérkép segítségével (talán Szegeden is kapható, Budapesten a Polarisban 150 Ft-ért van) ismerd meg a csillagképeket Azután vedd kézbe: Vizi Péter: Csillagatlasz kistávcsövekhez c. könyvét (megrendelhető a Geobook kiadótól, de talán szegedi könyvesboltban is van), annak elején találsz alapvető ismereteket a távcsövekről, és térkép sorozatot, hogy melyik időszakban milyen csillagképek láthatók. A részlet térképei pedig majd távcsöves nézegetésnél használhatók jól.
Ha megismerkedsz legalább a fényesebb csillagokkal, csillagképekkel, akkor kezdhetsz távcsővel nézegetni (persze a Napot, Holdat,, bolygókat már előbb is megtalálod).
Nagyon hasznos, ha valamilyen egyszerűbb csillagászati könyvből azért a csillag-tudományalapjait is megismered. Jó pl. a Kulin-Róka: Távcső Világa, de már csak antikváriumban kapható (a III. kiadást szerezzed be, 1976-ból vagy 80 ból.) Vagy a Ceman-Pittich: A Világegyetem 1-2 kötetét (szintén megvan a Geoobok kiadónál).
Mindenképpen lépj fel a Magyar Csillagászati Egyesület honlapjára (mcse.hu), ahol sokféle információt találsz.
Az alapismereteket lehetőleg könyvekből sajátítsd el, az internet sokszor nagyon zavaros, nem könnyű rendszeres, folyamatos ismereteket összeszedni rajta.
Röviden ezt tudom tanácsolni. - BQ.

[Capy74]

Üdvözlöm.Érdeklődnék hogy még csak kezdő vagyok de rendelkezem már egy ilyen típusú távcsővel,hogy ezzel pontosan miket tudok megnézni és hogy fotózni tudok e vele azaz érdemes e?Köszönettel.József


Celestron NexStar 102 slt

102mm átmérőjű csillagászati távcső
Nagy fényerő
Számítógép vezérlés
4000 objektumos adatbázis
Földi megfigyelésre is használható
Erős acél lábak
SkyAlign technológia
25mm okulár
6-7mm okulár
T2 bajonett a fényképezéshez.

[Kukac]

Üdvözlöm! ( )

Itt nyugodtan lehet tegeződni, és sokan vagyunk!

A távcsöveddel mindent meg lehet nézni, különösen azt a 4000 objektumot, ami az adatbázisában van.
Mondjuk nem lesz egyszerű, mert ahhoz a távcsőnek meg kell tanítani, hogy ő abban a pillanatban, amikor bekapcsolod, hol van és hozzá képest hol az ég. Gondolom van hozzá kezelési kézikönyved, azt olvasgasd. Ha nincs, akkor mindenképpen töltsd le a netről.

Holdat, bolygókat, csillaghalmazokat, fényesebb mély ég objektumokat láthatsz vele,
ha kiviszed a sötétbe. Mert ha Budapesten, vagy nagyobb városban laksz, akkor a teraszról vagy a balkonról ne próbálkozz. Semmit sem fogsz látni a fényszennyeződéstől.

A fotózás Holdra és a nagyobb bolygókra van korlátozva, mivel a távcsöved ugyan tudja követni az eget, de közben nem fordul el vele. Lányeg, hogy rá tudsz rakni digitális fényképezőgépet és lefotózhatod vele a Szaturnuszt is. Bár nem lesz túl jó a kép, ne számíts túl sok mindenre. Ez a távcső vizuális megfigyelésre lett kitalálva, és nem fényképezésre.

Ha pedig nagyon kezdő vagy és még nem olvastad Vizi Péter könyvét: Csillagatlasz kistávcsövekhez , akkor kezd azzal, hogy megveszed és elolvasod, mielőtt bármihez hozzákezdenél.

[Lahus]

Üdvözlet mindenkinek!

Vásároltam egy használt 93/1000-es refraktort. Többen javasolták, hogy ne vegyem meg, mert színesben látom majd az eget.
Szeretném tudni, hogy mit kéne látnom ha színez a távcsövem?
Eddig a Szaturnuszt, és a Holdat néztem meg tüzetesen. A legnagyobb nagyítás 166x-os volt.
Valószínűleg az én szemem gyakorlatlan, hisz minden akromát színez.

Köszönöm, üdv

[Vizi Péter]

Látnod az észlelendő objektumot kell. A színezést nem kell látni , komolyra fordítva a szót, nem kell vele törődni addig, amíg nem zavar az észlelésben.
Maga a színezés a fényes objektumok körüli (Hold, bolygók, fényes csillagok) lilás-vöröses perem, illetve az optika leképezésétől függően valami ilyesmi (színesben sziporkázó csillag, stb.). Pl. A hold pereme menti lila gyűrű-ív.

[Sidius]

A színezést nem kell látni

Nagyon bölcs tanács Péter félig vicces megjegyzése! Az akromátok színezése egy létező, de nem mindig jól érzékelhető tulajdonság. Szerintem háromféle akromát csoport van: 1 színezés alig érzéklehető, 2. jól látható, de nem zavaró, 3. zavaró mértékű színhiba.
A föntebbi fényerő minden további nélkül megengedi, hogy még a fényesebb objektumok esetén se legyen feltűnő ez a jelenség, és ha ez így van, akkor igen jó kis lencséd van. Az akromát szót sokan automatikusan összekapcsolják a színhibával, pedig egy kéttagú lencse lehet olyan jól színkorrigált, hogy a Szaturnusz még nem elég fényes ahhoz, hogy színhibát láthass, és nyugodt levegőnél a Jupiteren is nagyon keresni kell azt. Ez pontosan olyan -igen sokszor túlbecsült- hiba, mint a tükrök mérsékelt kitakarása.
Láttam már 102 mm-es, katasztrofális képalkotású lencsét, de annak nem egyedül a színhiba volt a baja. A saját 100/1000-es akromátom hibája pedig jó légkörnél akkor se jelentős, ha a GPU 100-as áll mellette referenciának.

[Lahus]

Sziasztok!

Köszönöm a válaszokat.
Ezt a képet próbából készítettem és nem piszkáltam bele. Nem hiszem, hogy ez a zavaró kategória.
Úgy gondolom, hogy szoros barátságot fogok ápolni ezzel a tubussal.
Most, hogy tudom hol mutatkozik a jelenség, nem bántam meg a vételt.

[Vizi Péter]

Ó, ez nagyon mérsékelt, abszolút nem fogja rontani az észleléseidet.

Hajrá!