Igazán nem feltétlenül a 10-es mellé, talán inkább kicsit helyett.
Amit várok tőle az jobb betekintési kényelem, a jelenlegi 10-esbe eléggé "bele kell nyomnom a szememet", ráadásul kisfiam is érdeklődik és ilyen szempontból is jobban használható lenne reményeim szerint, legalább nem lökdösné a fejével az állványt (EQ1 azért érintésre bemozdul).
Az egész cuccot használtan vettem jó áron, célja az ég megismerése (mind nekem - mind kisfiamnak), ezért gondoltam, hogy ez az okulár talán adna valamennyi - látható - minőségi előrelépést, és kicsit több kezdeti "sikerélményhez " (nem biztos, hogy ez a legjobb szó) juttatna.
A legnagyobb rizikót a nagyításban látom (lehet, hogy a hozzá nem értésem miatt és van más gond is, ezért írtam ide), nem tudom, hogy a 112,5 nem túl sok e a 60-as lencséhez. (mondjuk tegnap a Holdra kipróbáltam kíváncsiságból a hozzá adott 3 x Barlow-t ami ugye a 20-as okulárral is 135-ös nagyítást ad - ami ugye több az elméleti maximumtól - és a zenittükör kihagyásával éles képet kaptam (ráadásul csak egy gyors tesztre volt lehetőségem a vonuló felhőzet miatt, és mindezt a lakásból, ablakon keresztül tettem, (nem is lett volna időm kitelepülni, olyan sok volt a felhő, és csak percekre került elő a Hold).
Igen, ha volna olyan ismerősöm akinek van ilyen okulárja, és ki tudnám próbálni, természetesen nem itt kérdezősködnék...
A másik dolog ami alapot adhat neki hosszabb távon, hogy amennyiben jobban belemerülünk a fiammal az égbolt vizsgálgatásába, akkor tervezek venni egy 150/750-e Newtont.
Szóval az alapkérdés: sok-e a 112,5 X nagyítás egy 60-as lencséshez? Van valakinek tapasztalata? Egyéb buktatók?
Üdv:
Viktor
Általános kérdések
Re: Általános kérdések
Vizi Péter írta:A Holdnál talán tudnád használni, de nem érdemes megvenni. Inkább észleld ki magad a 60/900-zal így, ahogy van, aztán ugrás feljebb
Köszi a hozzászólást! Nagyon tetszik a csillagatlasz, hetek óta nézegetem a térképeket, és alig várom, hogy ne legyen felhős az éjszaka és egy kicsit a gyakorlatban is kipróbálhassam.
Viktor
Re: Általános kérdések
Hát megérkezett a SW 70/500 + amici prizma + AZ3.
Karácsonyi meglepetés lesz, ezért csak egy gyors próbára volt lehetőségem nappal a Baader napszűrővel, illetve egy távoli fenyőfával. Közelről még nem láttam ilyen műszert, elég impozáns
az állványon. A felhők is voltak olyan kedvesek és elvonultak a nap elől, így már láttam az első napfoltjaimat.
Egyenlőre a gyárilag adott Bárium okulárok vannak, így 20x és 50x nagyítást tudok elérni.
Ahogy olvasgatom a fórumot és már kézzelfogható tapasztalat van az eszközről, amelyet használni fogok, kissé elbizonytalanodtam, hogy milyen irányban lehetne úgy fejleszteni az okulár készletet, hogy ebből a műszerből is ki tudjam hozni a maximumot és a későbbiekben ha a tubust lecserélném, ne kelljen újra nulláról felépíteni az okulár készletet.
Én elsőként egy GSO 2.5x háromtagú barlow lencsére gondoltam (vagy tökéletesen megfelelne a 2x-es?), illetve egy zenit tükörre.
Nappali használatra egyszer majd beruháznék egy zoom okulárra, ha kényelmetlen lesz cserélgetni a meglévőket.
Van valaki, aki ilyen távcsővel rendelkezik és más okulárokkal is használja a gyáriakon felül? Ha a gyerekekkel együtt is szeretnénk megismerni az égboltot, akkor gondolom érdemes a Holddal, és a bolygókkal kezdeni. Vagy a csillagképek is érdemben elérhetőek lennének? Ehhez (bolygók és/vagy csillagképek tagjai) milyen okulárok váltak be kezdőként?
Én is az vagyok, és úgy érzem olyan szavakkal dobálózom, amelyek még számomra is újdonságként hangzanak, ezért elnézést kérek ha némelyiket esetleg rosszul használom. Ma például felhívtam a boltot, ahonnan kaptam a távcsövet, hogy az okulárról hiányzik az a gumírozott szemhez illeszkedő rész, amely a képeken létszik, de az enyémen csak egy kúpos menet van. Az eladó készségesen felajánlotta, hogy ha küldök képet, ránéz.
Mondtam neki, hogy itt van előttem, kiveszem a dobozból, nincs rajta más csak két műanyag kupak. Ahogy levettem a kupakot, jobban megnéztem és hozzá mertem nyúlni, kiderült, hogy csak vissza van hajtva a gumírozott rész.
Elnézést kértem és megköszönve a türelmét letettem a telefont. Hát ennyire kezdő vagyok. 
Karácsonyi meglepetés lesz, ezért csak egy gyors próbára volt lehetőségem nappal a Baader napszűrővel, illetve egy távoli fenyőfával. Közelről még nem láttam ilyen műszert, elég impozáns
az állványon. A felhők is voltak olyan kedvesek és elvonultak a nap elől, így már láttam az első napfoltjaimat. Egyenlőre a gyárilag adott Bárium okulárok vannak, így 20x és 50x nagyítást tudok elérni.
Ahogy olvasgatom a fórumot és már kézzelfogható tapasztalat van az eszközről, amelyet használni fogok, kissé elbizonytalanodtam, hogy milyen irányban lehetne úgy fejleszteni az okulár készletet, hogy ebből a műszerből is ki tudjam hozni a maximumot és a későbbiekben ha a tubust lecserélném, ne kelljen újra nulláról felépíteni az okulár készletet.
Én elsőként egy GSO 2.5x háromtagú barlow lencsére gondoltam (vagy tökéletesen megfelelne a 2x-es?), illetve egy zenit tükörre.
Nappali használatra egyszer majd beruháznék egy zoom okulárra, ha kényelmetlen lesz cserélgetni a meglévőket.
Van valaki, aki ilyen távcsővel rendelkezik és más okulárokkal is használja a gyáriakon felül? Ha a gyerekekkel együtt is szeretnénk megismerni az égboltot, akkor gondolom érdemes a Holddal, és a bolygókkal kezdeni. Vagy a csillagképek is érdemben elérhetőek lennének? Ehhez (bolygók és/vagy csillagképek tagjai) milyen okulárok váltak be kezdőként?
Én is az vagyok, és úgy érzem olyan szavakkal dobálózom, amelyek még számomra is újdonságként hangzanak, ezért elnézést kérek ha némelyiket esetleg rosszul használom. Ma például felhívtam a boltot, ahonnan kaptam a távcsövet, hogy az okulárról hiányzik az a gumírozott szemhez illeszkedő rész, amely a képeken létszik, de az enyémen csak egy kúpos menet van. Az eladó készségesen felajánlotta, hogy ha küldök képet, ránéz.
Mondtam neki, hogy itt van előttem, kiveszem a dobozból, nincs rajta más csak két műanyag kupak. Ahogy levettem a kupakot, jobban megnéztem és hozzá mertem nyúlni, kiderült, hogy csak vissza van hajtva a gumírozott rész.
Elnézést kértem és megköszönve a türelmét letettem a telefont. Hát ennyire kezdő vagyok. Tibor
Re: Általános kérdések
Krivannak: 1. Egy kétszeres Barlow éppen elég, mert egy 70/500-al nem nagyon lehet 100x fölé menni. (Nagyon jó leegő mellett talán 120-150 is elmegy, de már érezhető a képminőség gyengülése, és csak jó légkör mellett lehet.)
2. A Nap, Hold és bolygók (Vénusz, Jupiter, Szaturnusz) már igen látványos, érdemes a gyerekenek is megmutatni. Ha a Jupiter-holdak helyét napról napra követik, esetleg kis vázlat rajzot is készítenek, akkor érdekes követni a holdak táncát a bolygó körül. Most van éppen füöldközelben, hát szép nagynak látszik a Jupiter!
3. A csillagképeket persze csak szabadszemmel lehet megismerni teljes egészükben. Ez mindenképpen szükséges, mert a szabadszemes csillagokból kiindulva lehet megtalálni a csak távcsővel látható halványakat.
Ezért ajánlatos beszerezni egy egyszerű, áttekintő csillagtérképet (Polarisban, Távcsőcentrumban 150 Ft-ért tudtommal most is kapható ilyen korong-térkép.
4. A csillagképeket megismerve a keresett objektum közelében ki kell nézni egy fényesebb, puszta szemes csillagot, és ebbakól kiindulva lehet megkeresni a halványakat. Mindenképpen célszerű beszerezni Vizi P: Csillagatlasz kistávcsövekhez II. kiadást, ezzel már tovább lehet lépni.
5. Most érdemes felkeresni a Fiastyúkot (Pleiadok, M45), a legkisebb nagyítással is szép. Éjszaka már fent van az Orion, az "Öv alatt" könnyű megtalálni a Nagy Orion-ködöt (M42-43). Este már magasan áll az Andromeda, ott az M31 Andromeda-köd is könnyen megtalálható. A Cassiopeia és a Perseus közt a khi-h Persei iker-halmaz, az Ikrek étája mellett az M35 nyílthalmaz mind nagyon szépek ezzel a távcsővel. Késő este az Ikrek után feljön a Ták, benne az M44-es nyílthalmaz is mutatós, de kicsit keresgélni kell, mert csak halvány csillagok vannak a közelében.
Ha első próbára nem megy azonnal, nem szabad elkedvetlenedni! Kis gyakorlattal ezeket már könnyű megtalálni.
Jó keresgélést: BQ.
2. A Nap, Hold és bolygók (Vénusz, Jupiter, Szaturnusz) már igen látványos, érdemes a gyerekenek is megmutatni. Ha a Jupiter-holdak helyét napról napra követik, esetleg kis vázlat rajzot is készítenek, akkor érdekes követni a holdak táncát a bolygó körül. Most van éppen füöldközelben, hát szép nagynak látszik a Jupiter!
3. A csillagképeket persze csak szabadszemmel lehet megismerni teljes egészükben. Ez mindenképpen szükséges, mert a szabadszemes csillagokból kiindulva lehet megtalálni a csak távcsővel látható halványakat.
Ezért ajánlatos beszerezni egy egyszerű, áttekintő csillagtérképet (Polarisban, Távcsőcentrumban 150 Ft-ért tudtommal most is kapható ilyen korong-térkép.
4. A csillagképeket megismerve a keresett objektum közelében ki kell nézni egy fényesebb, puszta szemes csillagot, és ebbakól kiindulva lehet megkeresni a halványakat. Mindenképpen célszerű beszerezni Vizi P: Csillagatlasz kistávcsövekhez II. kiadást, ezzel már tovább lehet lépni.
5. Most érdemes felkeresni a Fiastyúkot (Pleiadok, M45), a legkisebb nagyítással is szép. Éjszaka már fent van az Orion, az "Öv alatt" könnyű megtalálni a Nagy Orion-ködöt (M42-43). Este már magasan áll az Andromeda, ott az M31 Andromeda-köd is könnyen megtalálható. A Cassiopeia és a Perseus közt a khi-h Persei iker-halmaz, az Ikrek étája mellett az M35 nyílthalmaz mind nagyon szépek ezzel a távcsővel. Késő este az Ikrek után feljön a Ták, benne az M44-es nyílthalmaz is mutatós, de kicsit keresgélni kell, mert csak halvány csillagok vannak a közelében.
Ha első próbára nem megy azonnal, nem szabad elkedvetlenedni! Kis gyakorlattal ezeket már könnyű megtalálni.
Jó keresgélést: BQ.
Re: Általános kérdések
Üdvözletem!
Karácsonyra kaptam egy Newton 114/900-ast. Azt tudom, hogy érdemes lenne lecserélni a gyári okulárokat jobbakra, bár a Bariumok nappal kristály tiszta képet adnak. A tapasztalatom a 2x Barlow-al kapcsolatban, hogy igen csak sok fényt nyel el, és teljesen tiszta képet nem képes adni, még nappal sem, földi megfigyeléseknél. Egy drágább biztosan jobb lenne ebből is. Amit tudni szeretnék, hogy érdemes-e vennem 4 mm okulárt a csőhöz. Ha jól tudom, akkor max. 220x lehet bővíteni. A 4 mm-es oksival 225x lenne. A kis csőméretnek köszönhetően a légköri zavarok kevésbé zavaróak, ezért gondoltam, hogy nagyobb nagyítást is jól kezelne. A kérdés, hogy van-e tapasztalatok ezzel kapcsolatban, vagy elméletileg még jó képet adhatna e bolygózáshoz.
Karácsonyra kaptam egy Newton 114/900-ast. Azt tudom, hogy érdemes lenne lecserélni a gyári okulárokat jobbakra, bár a Bariumok nappal kristály tiszta képet adnak. A tapasztalatom a 2x Barlow-al kapcsolatban, hogy igen csak sok fényt nyel el, és teljesen tiszta képet nem képes adni, még nappal sem, földi megfigyeléseknél. Egy drágább biztosan jobb lenne ebből is. Amit tudni szeretnék, hogy érdemes-e vennem 4 mm okulárt a csőhöz. Ha jól tudom, akkor max. 220x lehet bővíteni. A 4 mm-es oksival 225x lenne. A kis csőméretnek köszönhetően a légköri zavarok kevésbé zavaróak, ezért gondoltam, hogy nagyobb nagyítást is jól kezelne. A kérdés, hogy van-e tapasztalatok ezzel kapcsolatban, vagy elméletileg még jó képet adhatna e bolygózáshoz.
Re: Általános kérdések
Sziasztok!
Tudja valaki, hogy mi a magyarázata annak, hogy a protoplanetaris köd centrumában a H és a He halmozódott föl, a belső Naprendszerben a fémek dominálnak, a külső Naprendszerben pedig ismét a gázok ?
Előre is köszönöm a választ: Zozó
Tudja valaki, hogy mi a magyarázata annak, hogy a protoplanetaris köd centrumában a H és a He halmozódott föl, a belső Naprendszerben a fémek dominálnak, a külső Naprendszerben pedig ismét a gázok ?
Előre is köszönöm a választ: Zozó
Re: Általános kérdések
Bigi írta:Üdvözletem!
Karácsonyra kaptam egy Newton 114/900-ast. Azt tudom, hogy érdemes lenne lecserélni a gyári okulárokat jobbakra, bár a Bariumok nappal kristály tiszta képet adnak. A tapasztalatom a 2x Barlow-al kapcsolatban, hogy igen csak sok fényt nyel el, és teljesen tiszta képet nem képes adni, még nappal sem, földi megfigyeléseknél. Egy drágább biztosan jobb lenne ebből is. Amit tudni szeretnék, hogy érdemes-e vennem 4 mm okulárt a csőhöz. Ha jól tudom, akkor max. 220x lehet bővíteni. A 4 mm-es oksival 225x lenne. A kis csőméretnek köszönhetően a légköri zavarok kevésbé zavaróak, ezért gondoltam, hogy nagyobb nagyítást is jól kezelne. A kérdés, hogy van-e tapasztalatok ezzel kapcsolatban, vagy elméletileg még jó képet adhatna e bolygózáshoz.
Üdv!
Nekem van egy Mizar (TAL1), a 6mm-es Planetary igen nagy javulást hozott a képminőségben. Ár értékben ezekhez a csövekhez szerintem az a legjobb választás. Én nem Barlowban gondolkodnék az biztos.
Re: Általános kérdések
Köszönöm Sándor!
Picit drága nekem még egy planetary így, hogy csak most kezdem felfedezni az eget. Már ha nem felhős! De ezek szerint akkor inkább jobb nagyobb nagyítást igérő oksi, mint egy Barlow. Én is így gondoltam.
Picit drága nekem még egy planetary így, hogy csak most kezdem felfedezni az eget. Már ha nem felhős! De ezek szerint akkor inkább jobb nagyobb nagyítást igérő oksi, mint egy Barlow. Én is így gondoltam.
Re: Általános kérdések
Zozó írta:Sziasztok!
Tudja valaki, hogy mi a magyarázata annak, hogy a protoplanetaris köd centrumában a H és a He halmozódott föl, a belső Naprendszerben a fémek dominálnak, a külső Naprendszerben pedig ismét a gázok ?
Előre is köszönöm a választ: Zozó
Tudomásom szerint a fiatal Nap erős napszele a gázokat és a jegek nagy részét messzire sodorta, míg a nehezebb fém és kőzetszemcsék a szoláris ősköd belső tartományában maradtak. A szoláris ősköd anyaga differenciálódott. A nehéz összetevőkből alakulatak ki a kőzetbolygók. A külső tartományokba kisodort gázok megfagytak és nagyobb csomókba tapadtak össze, amelyeket a napszél már nem tudott elsodorni, ezekből lettek a gázóriások.
Üdv,
L.
Re: Általános kérdések
Bigi írta:Köszönöm Sándor!
Picit drága nekem még egy planetary így, hogy csak most kezdem felfedezni az eget. Már ha nem felhős! De ezek szerint akkor inkább jobb nagyobb nagyítást igérő oksi, mint egy Barlow. Én is így gondoltam.
Két kivétel van a Barlow tekintetében:
1) Orion Shorty-plus, de már nem gyártják
2) TV powermate sorozat