Általános kérdések

Itt minden Téged foglalkoztató alapkérdés feltehetető, legyen az csillagászati elméleti, vagy távcsővásárlással, -használattal, vagy az égbolton való tájékozódással kapcsolatos gyakorlati kérdés!
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: tobe » 2012.05.27. 18:21

Akkor az esetedben ajánlatos fénysebességgel elhúzni onnan. :)
zozee
Hozzászólások: 304
Csatlakozott: 2011.12.11. 21:24

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: zozee » 2012.06.04. 12:07

Sziasztok!

Lenne egy kérdésem, ami nem egyértelmű számomra.
Konkrétan napmegfigyeléshez leblendéztem a távcsövem tubusát. Jól tudom, hogy ebben az esetben csak a tubusba jutó fénymennyiség csökken, de a felbontás nem? Tehát nem ugyan az, mintha egy, a blende méretével megegyező objektív átmérőjű távcső lenne.
Stefi
Hozzászólások: 499
Csatlakozott: 2010.08.08. 14:33

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: Stefi » 2012.06.04. 12:20

A felbontás is csökken, mert amit ki takarsz "üzemen kívül van" :)
Igazából én mint fotózás, mint vizuálisan a kisebb átmérővel részletesebb képet kaptam a rossz légköri viszonyok miatt, ami nagyon elmosta a képet, ha nagyobb átmérőkkel próbálkoztam. Ha a 200/1000 5cm-re van blendézve akkor elméletileg, megfelel egy 50/1000 távcsőnek. De mivel nem lóg be a s.tükör és tartóláb ezért még jobb is, mivel nincs kitakarásod.
"A szél fú, a zöld fű. A Föld kering, a Nap korong..."
Cseh Viktor
Hozzászólások: 632
Csatlakozott: 2010.05.30. 22:46

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: Cseh Viktor » 2012.06.04. 12:28

Stefi írta:A felbontás is csökken, mert amit ki takarsz "üzemen kívül van" :)
Igazából én mint fotózás, mint vizuálisan a kisebb átmérővel részletesebb képet kaptam a rossz légköri viszonyok miatt, ami nagyon elmosta a képet, ha nagyobb átmérőkkel próbálkoztam. Ha a 200/1000 5cm-re van blendézve akkor elméletileg, megfelel egy 50/1000 távcsőnek. De mivel nem lóg be a s.tükör és tartóláb ezért még jobb is, mivel nincs kitakarásod.


És mi van akkor ha kifelé blendéz valaki? Tehát nem kívülről vágja le a fényutat hanem belülről kifelé: így csökken a fény mennyisége de az átmérő marad - pl a segédtükör tartóra rak valaki takarásnak egy korongot és akkor a távcső objektívének szélei maradnak szabadon. De ez csak egy feltételezés nem tudom működne e. :D
Mondjuk ezt már nem blendézésnek vagy rekeszelésnek mondhatjuk hanem nem tudom minek. Remélem értitek mit akartam vázolni.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.06.04. 13:13

Ez a "perem blende", az 1900-as évelben napészlelők előszeretettel hasznáták. Valamennyire rontja a
kontrasztot, azon kívül, ha túlságosan keskenyre választod a szabadon hagyott gyűrűt. a fényelhajlás hatása is érezhető. Az 1970-es években több évig használtam egy 7 cm-es lencsésnél, ahol a peremnél letakartam egy 1/2 cm széles gyűrűt, és a közepén letakartam egy 1,5 cm rádiuszú koronggal. Napfoltokon egy
picit kevesebbet mutatott, mint teljes nyílással, de aránylag jó volt a kép. Valószínűleg mégszélesebb szabadon hagyott gyűrűt kellett volna használnom, de így is jól használható volt. BQ.
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára astrohist 2012.06.04. 14:22-kor.
zozee
Hozzászólások: 304
Csatlakozott: 2011.12.11. 21:24

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: zozee » 2012.06.04. 13:46

Ahham, értem és köszönöm.
Gondolhattam volna.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.06.04. 14:34

Még egy megoldást hasunálnak, főleg a nagyobb nyílásoknál: az objektív sapkán egy kisebb, asszimetrikus kör alakú nyilást hagynak, amelyik pl. a fedő lemez központja és a perem közt foglal helyet. Pl. a 15 cm-es objektivet (tükröt) lefedő objektiv sapka szélén egy 3 cm-es nyílás, a alsó pereme a fedőlemez középpontjtól úgy 2 cm-el a perem felé eltólva. Több külföldi cég ilyen objektív sapkával szállítja a tükrösöket (a sapkán levő kerek lyuk külön is letekarható). Előnye talán az, hogy nem annyira zavaró a fényelhajlás, hátránya, hogy keveset használ ki az optika perem-területéről. (Láttam ilyen távcsöveket, néztem is egyik-másikkal, de nem volt módöm alaposabb öszehasonlításra.) BQ.
Avatar
SzZoli
Hozzászólások: 1544
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:41

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: SzZoli » 2012.06.04. 16:57

astrohist írta:Az 1970-es években több évig használtam egy 7 cm-es lencsésnél, ahol a peremnél letakartam egy 1/2 cm széles gyűrűt, és a közepén letakartam egy 1,5 cm rádiuszú koronggal. Napfoltokon egy
picit kevesebbet mutatott, mint teljes nyílással, de aránylag jó volt a kép.

Miért volt szükség a középső korongra? Ezzel a lencsénél olyan kitakarás keletkezik, mint egy Newtonnál. És ha jól tudom, a központi kitakarás jobban rontja a kontrasztot, mint a perem letakarása.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2012.06.04. 18:49

Re: Fénycsökkentés. Hát éppen a középső rész letakarása a lényeg, a levelezés erről szól. Napészlelésnél csökkenteni akarom az objektív felületét, anélkül hogy a felbontóképessséget gyengíteném. Mivel a felbontóképesség az átmérőtől függ, tehát elvben elegendő lenne a napmegfigyeléshez egy nagy átmérőjű, de keskeny gyürü! (Persze itt egy-két másféle optikai képromlás lép fel.) Ez a peremblende lényege: az objektív közepét takartam le, ezzel csökken a fénygyűjtő felület, de a peremnél szabadon hagyok egy gyűrűt, ezzel a felbontás nem csökkentettem (vagy alig). Azt leírtam az előbb, hogy a kontraszt romlik
Ténylegesen a fényelhajlás miatt valamelyes romlik a felbontás, de nem olyan mértékben, mint ha az átmérőt csökkenteném.
Tükrös távcsöveknél a peremblendét alkalmazva azt a részt is letakarom, amelyet a segédtükör amúgy is elfedne. (De én lencsés távcsöveket használtam/használok, számomra ez nem érdekes.)
Én a blendéknek 4 tipusát ismerem: 1. A normál fényrekesz (pl. fényképeuőgépeké), amely kivülről befelé csökkenti az objektív átmérőjét, és ezzel csökken a felbontás, de aránylag jó marad a kontraszt. Régen sok közepes refraktor elláttak ilyen "macskaszem diafragmával", fényes csillagoök észleléséhez. 2. Peremblende, erről volt a fentiekben szó, belülről kifelé csökkenti a fénygyűjtő felületet, elvben a felbontást alig érinti, a kontrasztot rontja. 3. Aszimetrikus szükítés, az objektiv fedőn egy, a nyílásnál kisebb kerek lyuk, amely a fedőlemez központja és pereme közt van, mivel a perem felőli sugarakból is gyüjt, a felbontás állítólag nem romlik nagy mértékben, a kontrasztot alig rontja. Gyári tükrösök objektív fedőjét gyakran így állítják elő. 4. Lepkeszárny-blende, az objektyv fedőn a központból két, kifelé táguló, ék alakú rés nyulik a perem felé, a nyilásszügük kb. 30-60 fok. A 19. sz-ban szívesen használták pl. fényes kettősök mérésénél fénygyengítésre. Belső, hegyes részénél már erős diffrakció lép fel. Egyszer próbálkoztam ilyennel napészlelésnél, de eléggé gynege képminőséget adott. (Lehet, hogy nem eléggé gondosan szerkesztettem.) BQ.
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: Általános kérdések

Hozzászólás Szerző: Imre » 2012.06.05. 05:21

Nekem a 250-es Newton esetében a külső legnagyobb tükörátmérőt érintő középpontosan szimmetrikus elrendezésű 2 darab egyforma mérető, 4 cm átmérőjű kör alakú nyílás vált be. Ez nem rontott semmit észrevehetően, de a fényt jelentősen csökkentette. Lehet ennél kisebb is a nyílás, de mindig a peremhez közel, a tükör átmérőnek megfelelő kört érintve legyen a nyílások széle. Fényes bolygóknál és a Nap esetében is hasznos, mert kicsi felületű fólia kell a letakarásukhoz. Láttam is ilyen nyílásokkal gyári előlapot.
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Válasz küldése

Vissza: “Az alapismeretektől a távcsővásárlásig”