Napfoltok

[astrohist]

"Egyáltalán van "nem-fólia" is? Valamilyen kimerevített anyag, ahol nincs az a veszély, hogy átszakad."

Létezik "üveg-objektívszűrő" is (A Baader azt is gyártotta), amelynél a fényelnyelő réteget egy nagyon vékony, planparallel üvegfelületre viszik fel. Ezek azonban jóval drágábbak a fóliánál. Hátrányuk még, hogy ha véletlenül leesik, az üveg összetörik, és az egész használhatatlanná válik. Viszont nagyon kis mértékben rontanak a képen. Mivel árban kb. fele annyiba kerülnek, mint egy Herschel-prizma, érdemes inkább az utóbbira összespórolni (már akinek futja, nekem pl. nem menne egyik sem.)
Ma, 29-én nem láttam foltot, csak egy nagyon fényes kicsi fáklya mezőt az ÉNy-i peremen. Viszont keleten valóban egy kis aktív (fáklya) mező fordul be. Talán tényleg lesz benne folt is. BQ.

[Attila]

... nagyon vajt szemunek kell lenni a kulonbsegek eszrevetelehez. ...

Bocs, Péter, ezzel nem értek egyet.
Szerintem elég nyilvánvaló a képminőségbeli különbség a kettő között.

Ha viszont a képminőség/ár hányadost nézzük, akkor már sokkal kisebb a különbség, de ott is a prizma győz nálam.
Igaz, én "minőség-mániás" vagyok...

MDA

[géza]

Akkor miért használsz még, viszonylagosan ilyen gyenge műszereket ?

[Attila]

Azért kitartóan meresztem a szemem ma is, egyelőre nem sok eredménnyel ...

Imola!

Elárulok egy "szakmai titkot".
Minden távcsöves megfigyelésnél kiemelkedően fontos szerepe van hajszál pontos fókuszálásnak.

Most e kérdéskört csak a Napra szűkítve, ott sokan (magamat is bele értve) a napperemre állítják a fókuszt.
Igen ám, de erősen turbulens atmoszférájú, azaz rossz seeing-ű napokon (mint pl. a mai is) a Nap pereme is hullámzik kegyetlenül, s ráadásul ez a hullámzás sokkal szélesebb élességi tűréssel rendelkezik, mint a Nap felszínének objektumai.

Ez azért van így, mert amikor az elméletileg optimális pozícióból kifelé húzod az okulárt, akkor tulajdonképpen a - praktikusan - végtelenben lévő napfelszín helyett a magas légkör egyre alacsonyabban húzódó rétegeire állítod az éles fókuszt (azaz a "Nap elé" fókuszálsz; ne feledd: 1/f=1/t+1/k). Ekkor viszont a ténylegesen örvénylő légrétegeket látod élesen (ami megtéveszthet egy kezdőt) a helyett, hogy valójában a Nap felszíni alakzatai lennének élesek.

Ha viszont befelé tolod a kihuzatot, akkor a "Nap mögé" fókuszálsz, azaz a "végtelenen túl", ahol természetesen nincs semmi. Ezért a hagyományos "hintázós" fókusz-beállítással jó eséllyel majdnem mindenki valahová a sztratoszféra alá állítja a fókuszt, így nem fog éles képet kapni a Nap felszínéről még akkor sem, ha - szokás szerint - egy-egy pillanatra "megáll a levegő" a távcső előtt.

Tehát annyira kell betolni az okulárt a kihuzattal, hogy még éppen éles legyen a Nap pereme, azaz a felső tűréshatárra kell állítani a fókuszt. Így, ha pillanatokra megnyugszik majd a levegő (még a leges legrosszabb seeing esetén is vannak ilyen pillanatok), akkor hirtelen meg fog jelenni teljes részletességében a napfelszín - már amennyire a használt eszközök mérete és minősége ezt lehetővé teszi.

Próbáld ki!

Sok sikert,
MDA

[Attila]

Akkor miért használsz még, viszonylagosan ilyen gyenge műszereket ?

Ezt tőlem kérded, Géza?
Ha igen, akkor melyik műszeremre érted a kérdést?

MDA

[géza]

Talán az ősszesre. Már vannak jobbak, nagyobbak. Lemondtam a minőségmániámrol emiatt.

[Attila]

... Attila bejegyzését tapasztalati szempontbol mi "alacsonyabb osztály" nyugodtan elereszthetjuk a fűlűnk mellett, Ő ezt profibb műszerrel látja (vagyis rém drága berendezés..). Én pld. most sem látom ezeket.

Kedves Géza!

Nem kell "drága" műszer ahhoz, hogy az ember a jelenlegi napfelszíni jelenségeket meglássa; hidd el, ezek jóval az átlagos amatőr műszerek (10-15cm átmérő) által elérhető méret- és kontraszt-tartományon belül vannak.

Egyetlen "műszer" rendelkezik jelentős hátránnyal (az eleve rossz minőségben gyártott akármilyen optikákon túl): a fényerős (F/5, F/6) akromátok. Ezek - még tökéletes csiszolás és polírozás után is meglévő, azaz optikai rendszerükből adódó - brutális mértékű színi hibája elkeni a finom részleteket már közepes nagyítások esetén is. Pedig ide 80-100X nagyítás lenne ideális.

Egy 100/1000-es akromát (akár SW) számára ezek a jelenségek már foghatóknak kell lenniük.

A másik szűk keresztmetszet a LÁTÁS. (Nem keverendő a NÉZÉS-sel...)
A finom részletek megpillantásához némi gyakorlati tapasztalat szükséges.
Egy kezdő a töredékét sem fogja észrevenni ugyanazon a LM-ben annak, amit egy vén róka adott esetben azonnal kiszúr.

Ennyi a "titok", s nem elsősorban a pénztárca vastagsága.
Hidd el.


MDA

[Attila]

Talán az ősszesre. Már vannak jobbak, nagyobbak. ...

Géza, bocsi, de nem érted.

Mutass "jobbat" egy Strehl 98-99% közötti optikánál. Itt nincs avulás, minőségromlás, értékvesztés...
100% fölé nem mehet a Strehl holnap se, és a jövő évezredben sem.

Természetesen nagyobb lehetne, de arra nincs pénzem.

MDA

[géza]

Az igazság az, kissé megmérgelődtem Rád mikor a kezdő Imolának mondtad, vannak ott foltok. Eszembe sem jutott, hogy nem tudod felmérni a helyzetet kőzted és a kezdő kőzt. Aztán irom mivel nem látom én sem, megint nem érted az adatokkal alátámasztott véleményt (Kisvacak csővem), ellenbizonygatsz. A tárgyban természetesen igazad volt, a hozzánk kőzeledésben nem, inkább szontyolodtunk elképzelt űgyetlenségűnk miatt. Ezt probáltam kifujni magambol. Elfelejtettem, mérnők, nem pedagogus vagy. Bocs. Szivből...

[Attila]

... A tárgyban természetesen igazad volt, a hozzánk kőzeledésben nem, inkább szontyolodtunk elképzelt űgyetlenségűnk miatt. ...

Igyekszem nem ledorongoló lenni, inkább mindenkinek segíteni próbálok, ezért is írtam le Imolának (is) alább, hogy mire figyeljen pl. a fókuszálás kapcsán. Pedagógiailag.

Az ügyetlenkedés nem biztos, hogy elképzelt, de biztosan javítható.
Én sem távcsővel a kezemben bújtam át a szülőcsatornán...

MDA