Napfoltok

[Cseh Viktor]

Szia Judit!

A nagyítás azért volt 180 mert csak ezek közül tudtam választani: 35X 90X 180X tehát a 180X-os hozta a legjobb képet.
Érdekes módon emlékszem hogy nem volt túl nyugodt a légkör. Mégis sokan elfelejtik hogy a nyugtalan légkörön keresztül észlelve is ki lehet fogni "pengeéles lyukakat". No meg mivel vidéken lakom ezért engem relatíve kevés beton, aszfalt stb vesz körül amik visszasugározzák a hőt. Az viszont kifejezetten hátrányos hogy a kondenzációs köd és pára engem rendszeresen zaklat...
Amúgy úgy nézd a rajzot hogy ez egy nagy foltcsoport volt; én a fólián keresztül szabad szemmel is jól láttam így az adott részletek bőven beleestek a felbontási határba. Hát én a Polaris távcsővét legalább 200X-ig felhúznám akár remeg a levegő akár nem...
Ja egyébként még azt elfelejtettem írni hogy még a granulációt is sokszor volt alkalmam látni a lencséssel!

A lencsésem már egyik sincsen meg és az okulárokon meg a Barlowon kívül mindenen túladtam (amúgy 90mm-átmérőjű volt a fólia nyitott része. Tegnap érkezett meg este az A/4-es méretű napszűrő fóliám; na majd abból kell még építenem egy toldatot a Newtonra...egyelőre a Napot nem tudom észlelni sajnos.

Üdv!

[hanee]

Szia Viktor!

Igen én is úgy tapasztalom, hogy nagyon sokat számít honnan észleli az ember a Napot. A 130-assal is vidéken tudtam inkább nagyítani, bár Pestnek is megvan az előnye, mert a Bakonyban meg állandóan pára van, legalább is amikor én megyel

Azért a nagyításon túl itt is nagyon sokat számít a felbontás. A Polarisos lencséssel 40x nagyításnál is több részlet jön, mint a sajátommal 65-75x nagyítással.
Illetve hiába vannak tiszta másodpercek, sajnos a Napnál fokozottabban romlik a kép a nagyítással. Azért tudom ám miről beszélsz, én is észleltem már így. Többek közt a Polarisban is..
Ehhez sok sok türelem kell de a kitartás meghozza gyümölcsét.

Valahol a blogomon van egy ilyen rajz, 7 mm-s Planetarymat felvittem és azt raktam bele. Most hogy belegondolok jobban, az inkább 300x körüli nagyítás

Amúgy majd szerintem azt próbáld ki a rajzolásnál hogy csak az umbrától kifele húzod a különböző erősségű vonalakat, valójában a szerkezete így is helyezkedik el, ezáltal élethű hatást tudsz elérni. Persze óvatosan kell bánni a ceruzával, nehogy odakerüljön olyan vonal amit nem látunk.

Judit

[Cseh Viktor]

Hát azzal a 20 cm-es csodás lencséssel én is megnéznék egy-két dolgot. Egyébként leginkább engem a mély-ég+Hold érdekel de a "napozást" is szerettem. Külön jó benne hogy nem kell adaptálódni a sötéthez és könnyű rajzolni . Mármint azért könnyű rajzolni mert világos van

Apropó rajzok! A naphoz a kedvemet Bognár Tamás rajzai és a te egyik ASOD-on lévő rajzod hozta meg újból: http://www.asod.info/?p=6453
Ez nagyon brutálisan jó lett!

[hanee]

Szia Viktor!

Koszi szepen, igazabol pont ez az az ominozus rajz, ami a Polarisban keszult 300x koruli nagyitas mellett. En is sokat jatszottam mire lerajzoltam, ilyen nagyitasnal mar nagyon keves tiszta pillanat van ugyhogy rendesen hasznalni kellett a rovidtavu memoriamat

Remelem megmarad a kedved es meg eszlelsz sokszor Napot a kozeljovoben is!

Es egyszer gyere el a Polarisba
A Holdbol is lehet gyonyoru reszleteket kicsalni, de persze ez mar egy masik topic temaja

Judit

[astrohist]

No, az a "20 cm-es csodás lencse" valójában jó leképezésű, de azért láttam már csodásabbat. Persze az általános forgalomba levö optikák kissé talán gyengébbek (de nem rosszak), de pl. az Uránia 20 cm-es Merz-optikája kimondottan jobb volt - amig valaki meg nem próbálta "kitisztitani".
Re: nagyítás. A Nap képének megörökítésénél nem feltétlenül a nagy objektívek a döntők. A kalocsai 10 cm-es objektívű (Merz) refraktorral Fényi Gyula és Angehrn Tivadar nagyszerű napfolt razokat készített
Konkoly Thege M. az ógyallai csillagdában 10 cm-es (Steinheil) oprikájú távcsővell, 1875-ben nagyon szép részlet rajzokat készített a napfoltokról. Úgy emlékszem 65x-ös nagyítást használt. Éppen nála nagyon jól érzékelhető a gyakorlat fontossága. Az 1872-es és 73-as években készült rajzai nagy vonalakban hüek, de bizony a részletek nagyon csúfak (nem kezdetlegesek, hanem valahogy nem adják vissza a látványt). Komáromi Katz E. nagyon szép, finom folt-rajkzokat készített 8 cm-es refraktorral.
Nagy távcső általánosságban is érzékenyebb a légköri nyugtalanságra, de a Nap esetében ez fokozódik. Ezt a nagyítás növelése még fokozza. A Nap esetében pedig a csöben felmelegedett levegő is sokat ront a képen.
Azt én is tapasztaltam, hogy a 20 cm-es távcsővel, Merz-polarizációs okulárt alkalmazva 120x-es nagyítással szépen látszottak a penumbra szálai, 250x-el már csak néha másodpercekre villantak fel.
Egyébként az ógyallai és a Kis-kartali észlelők, ha részlet rajzot készítettek a Napról, úgy csinálták, hogy először nagyra kivetítették, berajzolták a körvonalakat és a foltok pontos helyzetét (egymáshoz), utána napokuláron át 60-80-100x-al rajzolták meg a részleteket. Ilyen módszerrel Konkoly Thege a 10 cm-es Merz-Konkoly refraktoron néhány nagyon szép képet készített. Azt hiszem, sokat számít a fánygyengítés módszere: egy Merz-polarizációs, de legalább is egy Herschel-prizma mindenképpen jobb képet biztosít, mint az objektív előtti fólia. A kis 6 cm-esem majdnem szebb részleteet mutat az okulár-szűrőt használva, mint a 7 cm-es objektív fóliával. Üdv: BQ

[Mzssiralop]

Hohát, a Polaris 20-as refraktoránál valóban vannak jobbak szerte a világban, ez viszont nagyon sok látogató és amatőr számára is elérhető, lásd például a Judit által szervezett észlelőszakköröket és Nap-bemutatókat. Évente több ezren napoznak vele... Kontrasztos, nagyon kemény képe van, a Rózsika-féle Herschel-prizmával élmény vele nézelődni, bemutatni, rajzolni. És ezt a távcsövet nem döntötte fel a szél, mint a Heydét, és nem is szedték szét szakszerűtlenül az objektívjét. Kitűnő refraktor! Nincs rácementálódott porréteg az objektívjén, mint a kalocsai kisrefraktoron, amit pár éve borzalmas állapotban láttam.

Ebben a méretkategóriában talán három ennél jobb refraktor van még az országban, a halasi 200/3000-ers Zeiss AS, a két piszkési Zeiss AS (szintén 200/3000-esek), valamint a gyulai 206 mm-es Starfire. Egyszer volt alkalmam belenézni a Konkoly-féle 25 cm-es refraktorba Debrecenben (hatalmas csalódás volt), a kalocsai 19,2 mm-es Merz-távcsövet pedig évekig használtam. Változós, mélyeges célpontokra kitűnő volt.

Mára ennyit a tudomány és technika újdonságaiból.

[hanee]

Kedves Lajos!

Amit írt nagyon érdekes műszertechnikai és történeti szempontból. Azért úgy gondolom a gyakorló észlelőknek ez kicsit keveset mond ebben a kontextusban, főleg az átlag amatőr észlelőknek (értve alatta saját magamat is). Sajnos sokunknak nem adatik meg, hogy ennyi féle műszerbe nézzünk, bár én személy szerint különösebben nem is vágyok rá, hogy megtaláljam a mindennél tökéletesebb optikájú távcsövet.

Számomra a Polaris nagytávcsöve nem csak egy távcső. Személyesen kötődök hozzá és az ottani élmények miatt ezerszer többre értékelem, mint bármilyen más hiper-szuper műszert. Ha választhatnék, ezt választanám még akkor is ha van esetleg Nála jobb. Az élmények pedig szerintem sokkal fontosabbak itt, mint néhány optikai mérőszám, vagy statisztikai adat.

Judit

[astrohist]

Kedves Judit!
Hát ha az alábbiak egy észlelgető amatőrnek nem mondanak semmit, akkor sajnálom.
Jó lenne, ha egy Herschel-prizma nem lenne olyan ménkű drága.

"Komáromi Katz E. nagyon szép, finom folt-rajzokat készített 8 cm-es refraktorral.
Nagy távcső általánosságban is érzékenyebb a légköri nyugtalanságra, de a Nap esetében ez fokozódik. Ezt a nagyítás növelése még fokozza. A Nap esetében pedig a csöben felmelegedett levegő is sokat ront a képen.
Azt én is tapasztaltam, hogy a 20 cm-es távcsővel, Merz-polarizációs okulárt alkalmazva 120x-es nagyítással szépen látszottak a penumbra szálai, 250x-el már csak néha másodpercekre villantak fel.
Egyébként az ógyallai és a Kis-kartali észlelők, ha részlet rajzot készítettek a Napról, úgy csinálták, hogy először nagyra kivetítették, berajzolták a körvonalakat és a foltok pontos helyzetét (egymáshoz), utána napokuláron át 60-80-100x-al rajzolták meg a részleteket. Ilyen módszerrel Konkoly Thege a 10 cm-es Merz-Konkoly refraktoron néhány nagyon szép képet készített. Azt hiszem, sokat számít a fánygyengítés módszere: egy Merz-polarizációs, de legalább is egy Herschel-prizma mindenképpen jobb képet biztosít, mint az objektív előtti fólia".

[Bogáncs]

Kedves Judit!
Ez a topic NAPFOLTOKról szól. Kellene nyitni egy H-alfa, vagy hasonló rovatot, annak (a sok felesleges topiccal ellentétben) nagyon is lenne értelme. És akkor azonnal rá is lehet klikkel, aki erre kiváncsi. Viszont ne keverjük a napfoltok közé a protuberanciákat, mert így lassan áttekinthetetlen lesz. BQ.

Tisztelt Lajos bácsi!

Egy hete apprehendált amiatt, hogy Judit eltért a topic témájától.
Ma este nem "látom" a napfoltokat a távcsövektől.
Miért kell ugyan azt a szöveget szószerint kétszer leírni ?
Ma este 18:28-kor és 22:33-kor :
" Nagy távcső általánosságban is érzékenyebb a légköri nyugtalanságra, de a Nap esetében ez fokozódik. Ezt a nagyítás növelése még fokozza. A Nap esetében pedig a csöben felmelegedett levegő is sokat ront a képen.
Azt én is tapasztaltam, hogy a 20 cm-es távcsővel, Merz-polarizációs okulárt alkalmazva 120x-es nagyítással szépen látszottak a penumbra szálai, 250x-el már csak néha másodpercekre villantak fel.
Egyébként az ógyallai és a Kis-kartali észlelők, ha részlet rajzot készítettek a Napról, úgy csinálták, hogy először nagyra kivetítették, berajzolták a körvonalakat és a foltok pontos helyzetét (egymáshoz), utána napokuláron át 60-80-100x-al rajzolták meg a részleteket. Ilyen módszerrel Konkoly Thege a 10 cm-es Merz-Konkoly refraktoron néhány nagyon szép képet készített. Azt hiszem, sokat számít a fánygyengítés módszere: egy Merz-polarizációs, de legalább is egy Herschel-prizma mindenképpen jobb képet biztosít, mint az objektív előtti fólia."
Érdemes elgondolkodni azon, amit a mult szerdán írt "sq" , illetve mpt a Re: HOgy Az a Xentséges fórumban.
Üdv Márton.

[astrohist]

1, Egyszerűen azért, mert az előzőkben a napfolt észlelésre alkalmas távcsőről, nagyításról volt szó.
2. Az témáról nem tért el, mert éppen erről szólt a lényeges rész: A napfoltok észlelhetőségéről. Mivel azonban erre a részletre hannee nem figyelt fel, hát külön kiemeltem.
3. No, de miért kellett ezt harmadszor is megismételni?
Egyébiránt röviden: napfoltoknál egy jó 7-8 cm-es, némi gyakorlat után nagyon jó részleteket enged meg! A nagyítás növelése itt talán többet ront (főleg, ha a kinti levegő sem a legjobb), mint használ. (Ezt is leírtam, éppen K.T.M. példáján.) Egyébként erre mindenki saját maga tapasztalhatja meg. BQ