Oldal: 273 / 281

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.04. 13:50
Szerző: Vizi Péter
Ilyet még nem láttam pályafutásom során, egyidejűleg két folt/foltcsoport látszik a Napon puszta szemmel!
Távcsővel parádés a látvány, az összetettebb csoport hihetetlenül gyorsan változik. Sajnos az ég itt nálam nagyon nyugtalan, nem tűri a nagy nagyítást.

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.04. 16:55
Szerző: astrohist
09. 04. Valóban csoda szép ma a Nap: középen a nagy hosszú foltcsoport, ma mint ha több kicsi is lenne benne a tegnapi képnél. Hanem a DNy-i, amelyet "géza" pókhálószerűen jelez, igen találóan, valami megdöbbentő. Tegnapelőtt kis magányos kerek folt volt ott, tegnapra pár aprócska jelent meg mellette, mára egy hatalmas, a központi nagy foltkörül nyúzsgő aprókkal teli foltmező lett belőle. Még én is látom puszta szemmel, pedig az egyikkel máér csak félig látok! Ilyen érdekes napképet még nem láttam hét évtizedes nézegetésem alatt!
Közben DK-n bejött egy kicsi kerek folt. Reméltjük tartós lesz.
bq.

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.04. 17:39
Szerző: Sszilu
Sziasztok!

Valóban nagyon szép a Nap, íme egy fotó is a látványról:
Kép

Üdv.: Szilárd

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.05. 11:51
Szerző: géza
A Nap pillanatnyi magnetogramja félelmetesen szép, egy óra mulva nézem a SW 80/600 - al. El nem mulasztanám.

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.06. 08:26
Szerző: géza
Aki most nézi a napfoltokat a DNY-i csoprtból kialakuló, egy sziklafal elött térdelő szerzetes japán stilusu képet láthat. Egyenes állásban . 150x körüli nagyitás ment nálam. Nem unalmas a Nap látvány mostanában.

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.07. 19:26
Szerző: astrohist
09. 06. Felhók közül végre kibujt a Nap - még mindig nagyon látványos. A DNy.i extra csoport mint ha "széttekeredne", központi foltja óriási. ÉNy-en a hosszan elnyúló csoport azonban lefogyóban van.Sajnos hamarosan kimennek. A keleten bejövő kit kicsi folt, ill. csoport nem sokat ígér, bár a kis bipoláris kicsit nőtt. Nyugaton a fáklyák még mindig nagyok. BQ

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.10. 17:38
Szerző: astrohist
09. 10. Az extrém alakú nagy folt és körülötte a társai 9-én a peremen volt, mára kiment. Érdekes, hogy nem láttam benne feltűnőbb Wilson jelenséget, igaz hogy maga a főfolt is rendkívül kusza volt. Ma már a hosszan elnyúló csoport is a peremre ért. Meglepő, és szokatlan, hogy a NOAA az eddig egységesnek tartott csoportot, amely 145 000 nyúlt el, ketté választotta: a vezető maradt az eddigi 12 673 sorszámmal, a követő és körülvevő kicsik a 12 679 sorszámot kapták. Az egész együttest hosszú fényes fáklya szá
lak szeli át. Középen egy aprócska kornyadozik. az É-i félgömbön a CM-en a másik kicsit nem látom- De azért nem maradunk folttalanul: ÉK-n bejött egy lözepes kerek folt, szép Wilson-jelenséggel és fáklya mezőkkel. még él a Nap - de meddig? BQ.

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.13. 19:16
Szerző: astrohist
09.02. Már 10-én délután feltűnt egy szép kis kerek folt ÉK-n. Kicsi, de nagyon szép szabályos, umbra, penumbra jól észlelhető. Az enyémnél nagyobb távcsővel bizonyára a belsejének filament szerkezete is megfigyelhető. Kis fényes fáklya szálak is észlelhetők. Kíváncsi vagyok, meddig látható, három nap óta nagyon stabil. A mostani foltok már nagyon a Nap egyenlítőjére ültek, ez már erősen minimum felé mutat. Figyelemmel kell kísérni, mikor jelentkeznek magas szélességen foltok. Az már az új ciklus (a 25-ös) bevezetése lesz. BQ.

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.15. 22:27
Szerző: astrohist
q9. 15. A kis folt a napkorong közepére ért. Jól látható, hogy a magja ketté hasadt, lehet hogy csak szétcsúszik, de az sem kízárt, hogy már pusztulóban van. BQ.

Re: Napfoltok

Elküldve: 2017.09.22. 12:06
Szerző: astrohist
09. 22. Kellemes napéjegyenlőséget!
A kis magányos folt szépen a peremre ért, voltaképpen már csak egy bizonytalan sötét csik látszik az ÉNy peremen, de sok szép fáklya van arra felé.
De hogy nem maradjunk látvány nélkül, 20-án bejött a DK-i peremen egy újabb kis kerek folt. Nem nagyon látványos, de szép, nagyobb nagyítással ma már a szerkezete is jól látszik.
Nemrégiben a rádióban (Kossuth) rövid riport hangzott el az elmúlt hetek látványos nagy napfolt csoportjaival kapcsolatban. Hanem volt abban néhány csacskaság. A riporter "mű csodálkozással" kezdte, hogy hát minimum felé haladunk, és lám, milyen erős aktivitás jelentkezett. No, hát én már többször leírtam, hogy a naptevékenység leszálló ágának jellegzetessége, hogy a foltszámban időről időre nagyobb felugrások jelentkeznek, azután hosszabb ideig alig valami van, vagy semmi sincsen a Napon. Hát ezt nem én találtam ki, W. Gleissberg már vagy háromnegyed évszázada megállapította ez az erős hullámzást a csökkenő szakaszban. Azt sem én találtam ki - csak felhívtam rá a figyelmet -, hogy a leszálló ágban, minimum közelben gyakran jelentkeznek óriás csoportok (mint most is). Ezt is vagy hatven éve orosz napészlelők írták le, és most is jól mutatkozik. Mindebben semmi rendkívüli nincsen.- Ami viszont tényleg rendkívüli, hogy a mostani maximum utáán gyakran jelentkeztek olyan bipoláris csoportok, amelyeknél a két "főfolt" nem kelet-nyugati irányba helyezkedett el, hanem egymástól észak-dél (vagy ferdén, Északkelt-délnyugat) irányban voltak. Ami arra utal, hogy a csoport mágneses tere majdnem keresztben állt a Nap forgási egyenlítőjéhez (pontosabban a dipól térhez) viszonyítva. Erre vonatkozóan éppen most találtam egy érdekes közlést dr. Petrovay Kristóftől! Érdemes megkeresni, elolvasni. BQ.