Ezzel ugrott a Hold...

[astrohist]

Hihetetlenül ostoba, tudatosan félre-fordított/magyarázott, részben valótlan állításokat tartalmazó szöveg!
Ha minden egyes tétel magyarázatát adnánk, kisebb könyv kerekedne belőle. Csak mutatóban néhány primitiv félre magyarázásról:
- Természetes, hogy a holdgömb átlagos sürüsége kisebb a Földénél, mivel nincsen nagy sürüségű, fémes fázisú megja, mert a kisebb tömeg miatt a nyomás a centrumban sem éri el az ehhez szükséges értéket.
- A holdfelszin kora: a radioaktiv kormeghatározások mérésének szórása természetesen adnak a Hold és a Föld esetében is 4,5 milliárd évnél magasabb kort. De ugyan így adódnak egyes mérésekből alacsonyabb értékek. Hanem a statisztikus adatok csúcsa a 4.3 mill. évnél van.
- Holdmágnesség: A Holdnak lehetett a múltban mágneses tere (amikor a belseje még folyékony volt), és a külső kőzetek éppen magas Fe-Ni tartalmukknál fogva remanens (viszamaradt) mágnesezettséget mutatnak. Erre már egy 1958-ban megjelent magyar nyelvű, ill. 1961-ben közölt német cikkemben rámutattam (Die Sterne, 1961/1-2. sz.) Ezt a holdszondák igazolták is.
- Kémiai összetétel: éppen a hivatkozott Harold Urey fejtette ki, hogy a hold-kőzetekben magas nehézelem tartalomnak kell lennie, mer a kisebb gravitáció következtében a könnyú elemek elillantak. A holdszondák, holdminták ezt is igazolták!
- Hold-vulkanizmus. No itt önmagának ellentmond. Először azt állítja, hogy nincsen nyoma a vulkáni tevékenységnek (no és pl. a dómok?), azután elöhozakodik az Alphonsus kitörésével és az Aristarchos fénylésével: ezek szép poszt-vulkáni események, a kéregben-köpenyben helyenként még meglevő (radioaktiv felmelegedésből eredő) gázkitörések (ami éppen nem meteorit ütközés, de azok rövid élettartamúak). Jó pár százat észleltek ám ezekből!
- Periódikus holdvillanások: bizony periódikusak, a földtávolsággal változásával összefüggésben. Ez bizony árapály hatás. Ebben nincsen senni különös, hiszen a földközel-földtávol változása során fellépő változása alaposan meggyötri a holdkérget.
- Tömegközéppont és geometriai középpont. Már az első Orbiter-kerungések megmutatták, hogy a Hold belső felépítése asszimterikus! Nincs ebben semmi rejtély, pl. a Föld belső magja sincsen a geometriai középponntban (Dr. Barta György, 1961-68), nincsen semmi ok, hogy egy Föld-típusú égitest ne lehesen kissé asszimetrikus felépítésű.
Ez csak úgy kapásból. Célszerü lenne ha a lelkes hívő néhány szakcikket-könyvet átböngészne. Van ilyen bőven.
- A Hold és a Nap látszó átmérője közel azonos. Ez nagyon szerencsés véletlen, mert enélkül nem fedezték volna fel már régebben a napkoronát, protuberanciákat. De ez a pillanatnyi állapot. Mivel a Hold távolodik, néhány év-százered alatt a látszó átmérő mindig kisebb lesz a Napénál. Jó hogy most élünk, és láthatunk teljes napfogyatkozást. Nagyon késői utódaink (ha lesznek) nem láthatnak már ilyen jelenséget.
Lehetne okosabb dolgokon is töprengeni. BQ.
No, ebből elég. BQ.

[csakb]

Célszerü lenne ha a lelkes hívő néhány szakcikket-könyvet átböngészne. Van ilyen bőven.

Ej, egy tiszta elme nem olvashat ilyeneket, mert ezek a könyvek az emberek megtévesztését szolgálják! ;]

Az a baj, hogy valaki mindig hosszan reagál a hülyeségeire, így eléri a célját a hecckampánya.

[Sidius]

A 15 leleplezés !!!amatőr!!! leleplezése!

1 Senki se öregebb a szüleinél.
2. A holdpor meteorbombázás eredménye is, mely szüntelenül alakítja a felszínt. Ezek szerint tényleg nem feltétlenül kell mindig egyeznie a Hold "összetételével".
3. Az anyagok sűrűségük szerint csak akkor különülnek el, ha az módjukban áll, mondjuk pl. folyékonyak.
4. Párafelhő a felszínen? A bőven 100 fok feletti nappali, vagy a -100 fok alatti sötét oldalon?
5. nem feltétlenül szakadt volna darabokra, ma pont ez az elmélet dívik a Hold kialakulását illetően, és ott Mars méretű testet feltételeznek!
6. De igen, vannak hajdani vulkanizmusra utaló nyomok!
7. A masconok nem csak a Holdon lelhetők fel. Hogy korong alakú tömegek, arról nem tudok. Eddig (én se) láttam ezeket. "Közel kör alakban elhelyezkedő tömegkoncentrációk" -jelzőt már hallottam.
8. A Holdon időnként megjelenő fénylések most is kutatás tárgyát képezik. Az, hogy milyenek is valójában, sokszor a megfigyelőtől is függ. (Engem már csalt tévútra a szemem.)
9. Az átlagsűrűségnél érdemes figyelembe venni, hogy a Földnek jórészt vasból álló magja van, amivel a Hold nemigen dicsekedhet.
10. Newton nevében: A Hold pont akkora tömegű, amekkora tömeg más tömegekre gyakorolt hatásából kiszámítható.
11. Rozsdamentes vas? Oxigén nélkül nincs rozsda, vagy ha van oxigén, akkor az ausztenites acél! De az már nem vas! : )
12. Ma elfogadott a Föld anyagából való keletkezés elmélete.
13. A Hold pályája nem változatlan!
14. Nem mindig takarja tökéletesen a napot, létezik gyűrűs fogyatkozás is.
15. ...az összes félremagyarázott adat! Ha pedig egy képtelenségnek nem mond ellent "semmi", akkor biztos úgy van!

[maro]

Arról nem is szólva, hogy hogyan lehet Isaac Asimovot idézni a kérdésben anélkül, hogy valaki Douglas Adamsot ne idézné. Gondolok itt Szlartibartfaszt valóban említést érdemlő, mindmáig lenyűgöző munkásságára.

[astrohist]

csakb-nak.

Az a baj, hogy valaki mindig hosszan reagál a hülyeségeire, így eléri a célját a hecckampánya.[/quote]

Igazad van és nem is. Nem szeretek ostobaságokra reagálni, mert több időt és energiát igényel, mint amennyit megér.
De ennek van egy nagy hátulütöje: aki hangoztatja, az utóbb diadallal mondja, hogy lám, olyan érveket hozottt fel, amelyekre nem tudnak válaszolni. Tapasztaltam ezt már a "hun-magyar rokonság", meg a "sumer erdet" megszállotjainál, akiknek okoskodásait válasz nélkül hagytam, mert annyira butaság volt, hogy egyszerüen nem is lehetett rá reagálni. No, most sok helyütt látom, hogy lám, nem tudok semmit sem felhozni ellenük. (Dehogynem, csak éppen egy 10 soros szamárság megmagyarázása több oldalt venne igénybe.)

Viszont biztos vagyok abban, hogy ebben a topicban lértelmesebb dolgoknak lenne a helye. BQ

[Sidius]

Valóban, ez a topik másról is szólhatna.
Azért szerintem ha érveket hallunk, legyenek akár nevetségesek akár nem, arra illik érvekkel válaszolni. Aki amatőr csillagásznak "áll", egy kicsit mindenképpen felvállalja az ismeretterjesztést. Akkor pedig mindent érdemes megtennünk, hogy a párbeszéd valóban ismeretterjesztés legyen. Ebből kiindulva szerint nem jó stratégia a hallgatás. Ne felejtsük el, volt a történelemben olyan csillagász, aki asztrológusként kezdte!
Sajnos nem ismertem Gyurka bácsit. Láttam a Duna TV-ben (talán 2003-ban) leadott filmet, Az Égbolt Apostola címmel. Abban van egy mondat: "Harcoltam az olvasók akaratlan, vagy szándékos megtévesztése ellen" (Nem tudom pontosan így hangzik-e, de ez az értelme.)

[astrohist]

Sidiusnak: igen, valahogyan én is így gondolom. A Te véleményed alátámasztására: a múltkoriban jelentkezett nálam egy intelligens, de sajnos asztrológia-hívő ember. Szóban nem sokat tudtam eléggé meggyőző lenni, hanem oda adtam neki egynémet könyvet, amelyben a szerző (néhai Ernst Zinner német csillagászat-történész) történeti menetében mutatja be az asztrológiát, és éppen ebből mutatja meg, hogy a mai üzletelő asztrológusok mennyire hazug dolgokat állítanak! Két-három hét után vissza hozta, és csak annyit mondott: most már egészen másként látom az egészet.
Hanem valami azért nagyon szöget ütött a fejembe: nagyon szükség lenne egy jó kis hold könyvre, amelynek egy része a Hold égimechanikája és fizikája, a második részét pedig a holdmegfigyelésre alkalmas holdtérkép (atlasz)tenné! Hogy gondoljátok? BQ
Minden topik levelezőnek Kellemes Karácsonyt és Boldog Új Évet!

[csakb]

Igazatok van általánosságban, ezt én is tudom, és én is igyekszem ezeket az elveket követni, de most konkrétan Darci esetében nem tudok rámutatni párbeszédre. Időnkét random topikokba beömleszt valamit, amire ráharap valaki, és ennyi. Nincs semmiféle párbeszéd. Ő ír egy hsz-t, mi meg rágódunk rajta napokig. Ne mondja senki, hogy ez jó így, és van valami értelme.

[dgy]

Sziasztok!

Ha már a karácsonyi és újévi kívánságoknál tartunk, én is leírom, hogy tapasztalataim szerint milyen könyv hiányzik: egy bevezető jellegű, ismeretterjesztő égimechanika könyv, sok színes ábrával és jó néhány számadattal. Ez egyrészt a természetes égitestek keringésének törvényeivel foglalkozna (megelőzendő az ilyen tv-beli szövegeket: "a csillagászok észrevették, hogy egy kisbolygó tegnap nagy sebességgel elindult a Föld felé. és 2026-ban ideér"), másrészt a mesterséges égitestek, műholdak és műbolygók mozgásával, számos tényleges példával illusztrálva. Ki lehetne térni az égimechanikai paradoxonra (a felső légkör fékező hatása gyorsabb keringésre kényszeríti a műholdakat), a hintamanőverek fizikájára (miért kellett a Cassini szondának évekig kolbászolnia a Belső-Naprendszerben, és mire volt ez jó, miért húz el a szonda háromszor a Merkúr közelében, mielőtt ott maradna), no meg arra, mit csinál a szonda, amikor azt írja az újság, hogy "Vénusz körüli pályára állt" vagy épp "nem sikerült Vénusz körüli pályára állnia", hogy csinálja a Cassini azt, hogy sorra megközelíti a Szaturnusz holdjait, hogy tér ki az ISS a közeledő űrszemét elől, milyen manővereket hajt végre az űrrepülőgép az ISS vagy a Hubble megközelítésekor és a dokkoláskor, miért nem az űrállomásról indítva javították a Hubble-távcsövet, mire jó a geostacionárius pálya és mire nem, miért nem ott keringenek a GPS-holdak, miért nagyon más az orosz és az amerikai távközlési műholdak pályája, mire használják a poláris pályákat, miért telepítik a kilövőhelyeket az egyenlítő környékére, miért nem "fordult vissza" az Apollo-13 félútról, amikor baleset érte, stb. Az ilyen kérdések az ismeretterjesztő gyakorlatban mindennaposak, csak gyakran nincs idő elmagyarázni a részleteket. Egy alapos, az elemektől induló, gyakorlati példákat felsoroló könyv bizonyára sok olvasót vonzana a csillagászat és az űrkutatás iránt érdeklődők, meg a lelkes középiskolások köréből. Csak képleteket és égi koordináta-rendszereket (meg átszámítási formulákat) nem szabad beletenni (ez már a magasabb osztályos anyag . Szóval írja meg már valaki ezt a könyvet! Az első űrutazás ötvenedik évfordulója épp jó alkalom lenne rá...

dgy

[Bence]

Üdv, tényleg kár, hogy nincs a piacon magyar holdkönyv.Nekem most a Mondatlas van meg.Ez nagyon jó könyv, de azért mégis jók lennének a háttérinformációk, amik sajnos németül vannak.Én mindenképpen szívesen vennék egy magyar holdkönyvet, főleg ha részben észlelési segédlet, részben pedig tudományos háttér is lenne benne.
Üdv,
Bence