szaturnusz

[astrohist]

A bolygók esetében a fellbontás nem ilyen egyszerű. A megadott számok és értékek a Dawes-formulán alapulnak, ez pedig csak a pontszerű, sötét alapon látszó, kb. 5-6 magn-os fényforrásokra érvényes: számítása d(iv-mp) = 116:D(mm), ahol d a két fénypont szétválasztásának határa ivmásodpercben és D az objektív átmérője mm-ben. Ez csillag párokra jól alkalmazható, de felülettel rendelkező, különböző kontrasztú objektumokra nem ad jó értéket.
A bolygók (de a Hold és Nap) esetében a kontraszt nagy mértékben befolyásolja azt, hogy milyen finom részletek láthatók. Pl. a Jupiternél, ahol a sávok egy része igen markánsan jelentkezik, szinárnyalatuk élesen kiválik a világos zónákéból, finomabb részletek (iv-mp-ben mérve) láthatók meg, mint ugyan olyan távcsővel a Marson, ahol a felületi részletek árnyalat különbsége sokkal kevesebb. A Szaturnusz felszíni kontrasztjai kb. a kettő közt vannak, az sávok sokkal homályosabbak a Jupiternél. A Cassini-réssel valamivel jobb a helyzet, mert ott a sötét hézag a fényes fehér gyűrű kontrasztjában mutatkozik.
Én a nagyon jó optikájú 5 cm-essel nem láttam a Cassnit, még nagyon nyitott gyűrű állásnál sem, de azt éppen észrevettem, hogy a két pólus sötétebb árnyalatú, mint az egyenlítői zóna. A 72 mm-el nyitott gyűrűnél már megláttam a Cassinit, a mostani 70 mm-essel azt is meglátom, hogy a pólussapkák belső (egyenlítő felőli) pereme felé egy kicsit sötétebb sáv húzódik, de nem választja külön a pólussapkáktól. A budapesti 20 cm-essel mindig megláttuk a Cassini rést, ha a gyűrű már eléggé nyitott volt, észrevettük a gyűrűre vetett árnyék alakját, és legalább a két fősávot is észleltük, de néha 3-at vagy 4-et is. A 70 cm-es greenwichivel már legalább 4 sávot észleltem, és a fősávok részletei is látszottak, a gyűrűn az Encke is látszott. Bolygó észlelésnél sokat számít a légkör állapota, de az észlelő szeme (gyakorlata) is. (Ezek azonban csak vizuális észlelésre vonatkoznak!) Érdekelnének a saját tapasztalataid! BQ.

[ozy]

Szia Sidius!
Ennek a négy optikának a hasznos nagyítása növekvő sorrendben a következő :
25,86 x , 51,72 x , 75 x , 100,86 x .
Üdv Tóni.

Aki bolygót észlel ilyen nagyítással az panaszkodni fog hogy a bolygó túl fényes. Ezeket a számokat szerintem meg kell duplázni közepes nyugodtságnál és triplázni jó nyugodtságnál.
Nagyon jó nyugodtságnál pedig mehet a négyszerese is, ahogy Sidiusz is írta. Én annak idején egy 8 centis refraktorral kezdtem a Jupiter észlelést és a kedvenc nagyítás 160 volt. A 25 centis Dall-Kirkham pedig jól bírta a 400 -at közepes nyugodtságnál. A 40 centis pedig nem tud többet mint a 25 centis a Melbourne-i viszonyoknál de azért jól jönnek azok a plusz fotonok a képrögzítéskor.

[Tóni]

Szerző: Lévay István (Tóni) » 2011. április 11., hétfő 4:50

Üdv Csongrádi Gábor!

Kérdezed, hogy a távcsöveddel milyen a maximális nagyítás
ami még élvezhető? Ez nagyban a pillanatnyi légköri viszonyoktól függ.
Ami viszont sokkal lényegesebb az az, hogy milyen nagyításnál mutat
meg minden részletet az adott távcső. Erre van egy képlet amivel
kiszámítható a hasznos nagyítás :

N = /D:116/ x 60

Ahol N a nagyítás, D a távcső objektívjének átmérője mm-ben , osztva 116-tal és szorozva 60-nal.
Esetedben a hasznos nagyítás 67,24 szeres. Ennél a nagyításnál a távcsöved
felbontóképessége már ki van használva. De ettől általában 2x vagy 3x nagyobb
nagyítást szoknak alkalmazni, hogy a szem ne fáradjon a megfigyelés során.
Ennek a 67 szeres nagyításnak maximum a 4x értékéig érdemes elmenni,
vagyis a Te esetedben 268x az ajánlott maximális nagyítás. Természetesen
nem fogsz apróbb részletelet látni mint a 67 szeres nagyításnál.
Viszont, a látómező egyre kisebb lesz és a látott kép fényessége is egyre
csökken ahogyan növeled a nagyítást.
Üdv Tóni.

Üdvözöllek Stefan Buda és Sidius!

Mint láthatjátok, az elmúlt héten írtam egy hozzászólást a Barlow lencsékkal kapcsolatban.
Itt részleteztem az általatok is megemlített technikai részleteket.
A hasznos nagyítás az az érték, ahol a távcső felbontóképessége ki van használva!
Mint az előzőekben leírtam, pl. egy 50 mm átmérőjű lencse a 26 x nagyításnál már minden
részletet megmutat. Az ettől nagyobb nagyításnál csupán a kép mérete növekszik, de a
részletek ugyan olyanok maradnak! A látómezző egyre kisebb lesz és a kép fényessége is
exponenciálisan csökken a nagyítással. A hasznos nagyításnál nagyobb nagyítást üres nagyításnak
is szokták nevezni.
Sidius : ami a minimális hasznos nagyítást illeti, ez a legproblémésabb kérdés.
Látom, hogy Te a 7 mm-es kilépő pupillát veszed alapul a számításodnál.
Csak egy-két dolgot említek meg :
1. Az életkor előrehaladtával a szem pupillája egyre jobban összeszükűl.
A 7 mm-es pupilla 8-10 éves korban mérhető! Visszaemlékszem arra, hogy 25-30
évvel ezelőtt mitt láttam a Tejútból a 50 mm-es binoklimmal és mit látok most 61 évesen!

2. Ma már nem beszélhetünk a korom sötét éjszakákról sem! A szemümk eleve adaptálódik
a pillanatnyi fényviszonyokhoz. Ez nagyon lányeges! Ha, a Holdat nézem mondjuk első
negyednél, akkor a pupillánk átmérője jóval kisebb, mint mondjuk, ha újholdkor mélyégezek.
Pl. nappal az 50 mm-es távcső alsó /minimális/ hasznos nagyítása kb. 15x ! Így, a 7x nagyításu
binokli nagy veszteséggel használható.

3. Nincs két egyforma szem! Egyszer a 80-as évek végén a barátom rászánta magát, hogy belenéz
a 190-es Newtonomba. Elmagyaráztam neki, hogy a holdkráter közepén mi az a kis dombocska!
Amit, Ő egyáltalán nem látott és azt mondta, hogy csak képzelődök.
Lajos, fentebb részletesen elmagyarázta, hogy mik is azok aproblémák, amik
a felbontóképességet befolyásolják.
Üdvöylettel : Tóni.

[Sidius]

A látómezző egyre kisebb lesz és a kép fényessége is
lineárisan csökken a nagyítással. A hasznos nagyításnál nagyobb nagyítást üres nagyításnak
is szokták nevezni.

Kedves Tóni!

A kép fényessége a nagyítás négyzetével csökken, mert a képfelület 2-szeresnél 4-szer, 3-szorosnál kilencszer -és így tovább- növekszik.
Az üres nagyítás pedig az átmérőhöz (és természetesen a légkörhöz) képest túlhajszolt nagyítás és nem a felbonthatóság határa fölötti, annál is inkább nem, mert mint Ozy föntebb írta, az már csak a bolygók fényessége miatt sem elég.
A hasznos nagyítás az a legkisebb érték, ahol az összes fény a retinára landol, vagyis ahol a fénygyűjtés már kihasználható.

[Tóni]

Hát igen!
Valamelyik előző hozzászólásomban azt írtam, hogy a fokozott
nagyítással egyre csökken a kép fényessége.
Most viszont lineárist írtam, az exponenciális helyett.
Így utólag utálom, hogy a Felvidéken születtem magyarnak!
Már az alapiskolában kötelező volt az anyanyelvemen kívül :
a szlovák, az orosz és egy "idegen" nyelv. Én a németet
választottam. Gyakorlatilag egy nyelven se beszélek
tökéletesen. Legtöbbször Dr. Bernolák Kálmán könyvére
hivatkozom, aminek a címe : A fény. Kicsit túlzok, ha azt
állítom, hogy az alapvető optikai törvényeket ismerem,
de azért valami rémlik az alapiskolából és ez a könyv tartalmazza
az alapvető optikával kapcsolatos ismereteket.
Hogy miért írtam lineárist ? Nem tudom .....
Már ezerszer megfogadtam, hogy mielőt elküldeném a
hozzászólásomat először átolvasom, hogy minden rendben van.
Sajnos, általában ez nem történik meg. Ezért sokszor értelemzavaró
amit leírok. Legközelebb átolvasom amit írok!
Sidius! Szives engedelmeddel kijavitottam a hibámat.
Üdv Tóni.

[Stefi]

Tegnap átnéztünk a legközelebbi csillagdába. sajna a légkör nem volt valami jó, folyamatos széllökések voltak. Itt látszik hogy mennyire jó optika van a távcsőben mikor rossz légkörnél is tud egy ilyen képet.
Próbáltam több videót más más képen feldolgozni.

20110419png24_35.png

3.png

[hanee]

Sziasztok!

Rajzoltam tegnap:



Természetesen nagyobban megnézhetitek a blogon, illetve leírás is van ott.
http://wabbit-chronicles.blogspot.com

hanee

[Sidius]

Sziasztok!
Nagyon szép képek!
Hanee!
A rajz is nagyon jó! Nem is tudom, a te rajzaidon kívül alig vannak fönt más rajzolók munkái -mármint ebben a topikban-. Pedig továbbra is elférne több is.

[Sidius]

Erős meghűléssel, meg az elemekkel dacolva tegnap csak elkaptam az öreg gyűrűst. Sajnos belázasodtam így korán abba kellett hagynom.
Élénk események zajlanak a felhőzetben. A körülményekhez képest elég sok részlet felismerhető.
(195/1300N +4x+ Scopium)

[Stefi]

Gratulálok János a képhez,nagyon részletes a felhősáv.

Tegnap én is teszteltem a 80as lencsést, hogy mennyire látszik a felhőzet és miután lemerült a laptop volt időm nézegetni. Elsőnek 150x-en néztem és akkor derengett valami a felhőzetből, de nem voltam biztos. Majd még nagyítottam a képen és akkor már biztosabb volt, hogy van valami kis világosabb részlet a sötétebb részekben. Ez a képeken egyértelműbben látszik, de vizuálisan nem volt annyira felfedezhető.
Jobbulást János!

Tegnap este egész jó volt a légkör, az átlátszóság bizonyos irányokban meg még jobb.
Egyedül a házak füstje lebegett a levegőben ami olyan volt mintha köd szállna.
Próbáltam több videót készíteni más más színbeállítással és feldogozással.
eq5 + SW 80/600 + 3x TS barlow + 2,5x Barlow + tloldat ezeket variálva.
2011.04.20 22:17tól-22:43ig

ossz_kicsi.png