Csillagváros.Hu

Kirami írta:Először is: Az a bolygós kép a terraformált Marsot ábrázolja, látszik a Mariner-völgy.

Amúgy sem volt nehéz kitalálni, ott a kép címe: "Mars régen...jpg (63.03 KiB)"

Mondjuk elég naiv feltételezés, hogy pont ilyen volt anno a felszíne, domborzata. Fogják az óceánokat tengereket ráhúzzák és ennyi, ez azért nem így működik... Mindenesetre jól néz ki, és kár h nem ilyen most is.

KoviP írta:Mondjuk elég naiv feltételezés, hogy pont ilyen volt anno a felszíne, domborzata. Fogják az óceánokat tengereket ráhúzzák és ennyi, ez azért nem így működik...

Hanem? Tudunk valamit a keregmozgasokrol (ha voltak), hegysegkepzo folyamatokrol, miegymas?
Kozelites, azok alapjan, amit most tudunk.

--mpt

Mindakét Peretnek igaza van,!!!csak össze ne vesszetek ezen..nem érdemes:) Minden jót ég-kémlelők!
Hyperion85.

Exobolygó mértek/tömegek: nem létezik két ugyanolyan ?

-Egy olyan témával kapcsolatban írok, most amit még magam sem értem teljesen, de javítsatok ki ,ha rosszul látnám! Az egyes bolygók eltérő tömegűek, s méretűek ugye...Pl. a Naprendszerünkben a Neptunusznak
(d=49 500Km) nagyobb a tömege , mint a Uránusznak (d=51 100km), holott az Uránusz nagyobb bolygó.Nos ez egy régi ütközés miatt lehetett így, ezt hallottam.(s innen van a Neptunusz kicsit nagyobb tömege..)De nem rég az exobolygók átmérőjét s a tömegeit nézegettem, s meglepődve vettem észre hogy egyes exobolygók ( Pl: HD 149026 b ) méretükhöz képest elég "súlyosak".vagy épp könnyűk.Szerintem nincs két egyforma exobolygó, s mindegyik külön-külön keletkezési folyamaton esett át---ha még maga a exobolygók keletkezéseik hasonlóak is.Most itt a HD 149026 b exobolygó (d=93 500km ) tömege meg 114 föld-é.(A Szaturnusz 95 földtömegű ,s átmérője 120 500km).Nos ez a exobolygó szerintem nehezebb annál aminek kellene lennie---19 földtömeggel haladja meg a Szaturnusz tömegét, holott annál kisebb, igaz ez nagyobb sűrűséget biztosít neki.Sűrűségét én 1,5g/köbcentire raknám a HD 149026 b-nek.A exobolygók méreteik/tömegeik keletkezésük s koruk és helyük a csillagokhoz képest is függenek...szerintem.(szerintem értitek mit akarok ezzel mondani....)
Viszont igaz az is hogy a "forró-Jupiterek" a csillagukhoz közelsége miatt méretük nagyobb annál amekkorának kellene lennie, a légkörük kitágul, átmérőjüket ezáltal nagynak mérjük, s sűrűségük is jóval csekélyebb ezáltal..
Vannak azonban más exobolygók is , melyek nem tartoznak a "forró-Jupiterek" családjában, s méretük s tömegeiket nem egyeztethetőek össze ..A HD 149026 b. exobolygó szerintem nagy magja van, ami 19 földtömeg plusztömeget add neki.Ezt én egy nem olyan rég elnyelt kőzetbolygó (vagy valami más...) elnyelésével magyaráznám...Van olyan véleményem is hogy a szóban forgó exobolygó (még 2 milliárd éves), a gyors tengely körüli forgás következtében az átmérője még kisebb, ami majd pár milliárd év múlva várhatnánk..
Szerintem a bolygóknak nincs általános séma arra vonatkozóan, mekkorák lehetnek,,,,

Nos szeretném olvasni a többiek véleményét is..e dologról, mi igazság van ebben,s vajon igaz-e az Exobolygók nem lehetnek ugyanolyan méretűek, s tömegűek ?
""Ahogyan sok milliárd ember különbözik egymástól, úgy az exobolygók is "":)

Szivesen vesszem a kritikákat, s egyébb mást is! Sziasztok!!

ÜDV:Hyperion85.

mpt írta:

KoviP írta:Mondjuk elég naiv feltételezés, hogy pont ilyen volt anno a felszíne, domborzata. Fogják az óceánokat tengereket ráhúzzák és ennyi, ez azért nem így működik...

Hanem? Tudunk valamit a keregmozgasokrol (ha voltak), hegysegkepzo folyamatokrol, miegymas?
Kozelites, azok alapjan, amit most tudunk.

--mpt

Arra gondolok, hogy fogják a Marsról most meglévő képeket és ráhúznak egy vizes felületet, pedig ha víz lenne rajta biztos, hogy nem így nézne ki kráterekkel... Amúgy természetesen igazad van, nem ismerjük a geológiai múltját, de nem is erre gondoltam.

Azert erdekesen ezek a kepek. Ha mondjuk valami csoda folytan tenyleg lehetne terraformalni a Marsot, hogy elferjunk (csoda = nem irtjuk ki magunkat itt a Foldon; van valami energiaforras, ami ezt lehetove is teszi; nem gancsoljak el a bolygovedok, hogy nincs jogunk hozzapiszkalni mas bolygokhoz; nem vesznek ossze a nemzetek, hogy ki-hol-mikor-miert; stb), meghozza viszonylag rovid ido alatt, akkor azert az erdekes latvany lenne: oceanok, tengerek, es meg eppen az erozio altal le nem pusztitott kraterek tomegei...

--mpt

Valóban csodás látvány lenne, volt egy, a Mars terraformálásáról szóló műsor talán az NGC-n. Talán néhány száz év múlva eljutunk oda is...

Egy sci-fi a Mars terraformálásáról! Clarke 1951-ben írta ( Sands of Mars ). 1957-ben jelent meg magyarul. Pár magyar sci-fi után az első külföldi volt, amit olvastam 10 évesen!

Sziasztok !

Volna egy-két dolog amit nem értek, a Szuper Földek elvileg azok a planéták melyek 2-10 földtömeg között vannak.
Nos az ismert exobolygók többsége jócskán meghaladja több ezer földtömeget, ezzel nincs is baj, de van kettő "különc" a GI 581 e. , és a HD 10180 b ( ezt a exobolygót még nem erősítették meg..)melyek 1,93 földtömeg és
1,34 földtömegűek.Nos ez a kettő exobolygó ,mely kategóriába kerül, ha 2-10 földtömeget adnak "határnak" ?
Szerintem ugyanúgy a szuper Föld kategória..Eddig mintegy harminc 10 földtömegnél kisebb exobolygó ismert.

Nem csak ez zavar, a legnagyobb tömegű exobolygók is---ezek sokuk a 20 Jupiter tömeg fölött vannak, holott ezek "elvileg" már Barna törpék.....(?)A nu Oph c exobolygó 24,5 Jupiter tömegű, s 6 exobolygó tömege van 20 Jupiter tömeg fölött. Hogy van ez..? Ezek elvileg nem lehetnének exobolygók..? Zavarba ejtő néha ezek a számok..
Várom a hozzászólásokat mert érdekelne mik a vélemények !

Üdv:Hyperion85.