Jupiter

[Sidius]

Üdv Mindenkinek!
Astrohist valós problémáról beszél, mikor a felvételek és vizuális észlelések összehasonlíthatóságát taglalja. Azért én arról sem vagyok meggyőződve, hogy pl. egy jelentős átmérőkülönbség ne lenne legalább akkora korlátja az összehasonlíthatóságnak, nem is beszélve a megfigyelő kifinomult, vagy kevéssé kifinomult érzékeiről, rajztechnikájáról. A Jupiter kapcsán a maroknyi hozzászóló véleményeiből kiindulva én azt figyeltem meg, hogy a NVF intenzitásának megítélése milyen nagymértékben különböző a távcsőátmérő függvényében. Hogy ez mennyire magyarázható a felbontás és fénygyűjtés különbségével, az biztos megérne egy misét, de tény, hogy idén a NVF nem volt nehezen bontható vagy finom kontrasztú alakzat, még rosszabb napjaiban sem.
A digitális rendszerű képek is összehasonlításul szolgálhatnak, legalábbis egymás között biztosan. Magamból kiindulva feltételezem, hogy a fotósok egy idő után már ízlésüknek bevált, általuk jónak tartott beállításokat használnak úgy a távcső mellett, mint feldolgozáskor, s ezektől ritkán térnek el. Akkor azonban közlik, hogy pl. hamisszínes, vagy más trükkel kontrasztosabbá tett képről van szó. Mindent egybevetve szerintem a legjobb összehasonlítási alap egy megfigyelő ugyanazon technikával folytatott megfigyeléseinek összegzése lehet, amit azután más megfigyelők eredményeivel lehet összehasonlítani.
A mostani a láthatóság idején elég sok felvételt sikerült rögzítenem, most tervezek egy hosszabb összegzést csinálni belőlük. Ha mások is készítenek ilyet, akkor még arra is jó választ kaphatunk, hogy egy-egy távcső-kamera kombináció milyen lehetőséget rejt egy potenciális bolygófotós számára. Hátha sokan még kedvet kapnak!

[Arkhon]

Ezt milyen szépen összefoglaltad!!

[Hyperion85]

Üdv....!

Szerintetek lehet majd a Jövőben valamiféle "holdbéli-bányát" nyitni majd a Ganymedesen ? Az alul látható kép hamis színekben készült, a óriás hold felszínét vizsgálva sok, számunkra hasznos ásványi anyagra találtunk.(Pl. vas ércek.) Vajon ezeket a ásványi kincseket ki lehet majd bányászni a nem túl távoli jövőben ? Vagy maga az oda út, s a költségek , miatt a űrügynökségeknek nem fogja megérni itt telepet nyitni ....? Erről ti mit gondoltok...? Lehet "bánya hold" valaha a Ganymedes ?

Üdv.,Várom a hozzászólásokat...............................................................................................Hyperion85.

[Vizi Péter]

Biztos vagyok benne, hogy ilyesmire a közeli évtizedekben nem kerülhet sor. Olyan távol vagyunk ennek a gyakorlati kivitelezhetőségétől, mint ide a legközelebbi csillag (hogy stílszerű legyek...). A költségekről meg beszélni sem érdemes.

[SzZoli]

Még a mi Holdunkon való bányászat jövedelmezősége is több, mint kétséges.

[astrohist]

[quote="Sidius"]Üdv Mindenkinek: a NVF intenzitásának megítélése milyen nagymértékben különböző a távcsőátmérő függvényében. Hogy ez mennyire magyarázható a felbontás és fénygyűjtés különbségével, az biztos megérne egy misét, de tény, hogy idén a NVF nem volt nehezen bontható vagy finom kontrasztú alakzat, még rosszabb napjaiban sem.
Mindent egybevetve szerintem a legjobb összehasonlítási alap egy megfigyelő ugyanazon technikával folytatott megfigyeléseinek összegzése lehet, amit azután más megfigyelők eredményeivel lehet összehasonlítani./quote]

Sidius szerintem jól összegezte a két fontos tényyezőt. 1. Az NVF valóban távcsőfüggő. Még az 1960-as évek végén módomban volt néhányszor összehasonlítani egy 20 cm-es F/15-ös és egy 7,2 cm-es F/7 fényerős refraktorban látott képet. A 20 cm-es-ben sötétebbnek láttam, mint a kicsiben, ahol szintén markánsan mutatkozott, de világosabbnak látszott. Valószínűleg ez a távcső kontraszt-képességével kapcsolatos. Itt is fontos, hogy ha valaki az intenzitást rendszeresen észleli, mindig azonos műszerrel, lehetőleg azonos nagyítás mellett végezze.
2. A digitális fotó technikájában nem vagyok járatos, de a "hagyományos" fotó esetében a pankromatikus filmre felvett kép nagyjából a vizuális intenzitásokkal egyező. Az intenzitásokat a hagyományos fotókon a nagy obszervatóriumok úgy mérik, hogy az előhívás előtt minden lemes szélére rámásolnak egy fokozatosan sötétedő sávot, amelynek egyik vége teljesen beleolvad a fotólemez szinárnyalatában, a másik vége felé egyre sötétedik, és a vége teljesen sötétté válik. Kimérésnél a mikrofotométerrel ennek a csiknak az azonos sötétedésű részeivel mérik össze. Ez persze csak relatív értéket ad, de pl. a változásokat jól regisztrálja.
Az elmúlt oppozíció idején akadt egy tucat eset, amikor az én rajzom egyidejü volt valamelyiktek digitális képével. Néha elég nagy eltérés mutatkozott, általában én mindig világosabbnak láttam az NVF-t, mint ahogyan a képeken látszott, és ugyan ez látszott az "északi fősáv" esetében is. Viszont érdekes módon az oppozíció körül a déli fősáv (SEB) az én vizuális becslésem és a digitális képeken közel egyező intenzitású volt. Ez év elején a SEB nálam kb. azonos ütemben vált sötétebbé, mint a digitális képeken. Ez nyílván a sznárnyalattól függő hatás. Valóban sidiusnak igaza van, hogy fő a kidolgozás homogén volta! )Mindig ugyan azzal a technikával.)
Re: Ganymedes. Itt is egyet értek az előzőkkel. Egyelőre a Hold sem kihasználható, hát még a nagyon távoli bolygók holdja. Pedig vannak ám a Holdon ritkaföldfémek! Egy kicsit régi közleményben emlékezetem szerint azt olvastam, hogy 1 font (30 deka) mangán kitermelése és ide szállításra 6 nagyságrenddel drágább, mint a földi lelőhely felkutatása és kihasználása. Ne feledjük, hogy a Földön még rengeteg feltáratlan terület van (Belső-Ázsia, Dél-Amerika, stb.) - Barátsággal: BQ

[Hyperion85]

DDD.jpg

Üdv !!!

-Lehet már kérdeztem korábban, de nem találtam meg a régebbi cikkemet, ezért megkérdem újra.Adott a kép alul, a a különös gerinc alakú képződmény a Iapetus hold egyenlítőjén, hogyan keletkezhetett ? Egy véleményt sem hallottam eddig senkitől sem, viszont volt egy ismerősöm aki azzal állt elő, hogy a hold körül anno volt egy gyűrű aminek az anyaga idővel a hold egyenlítőjére rakódott...nos ez mennyire helytálló( ? ), nem tudom.Szeretném viszont tudni, mi okozhatta ezt a felszínt ???Ti mit gondoltok, biztos van rá magyarázat.....

Üdv:Hyperion85.

[Atis]

Hát azt mindenki szeretné tudni, hogy miért van. Nincs rá biztos magyarázat, én úgy tudom. Az egyik az összeomlott gyűrű elmélet, ahogy te is írtad. Van még egy, ami az egyenlítő mentén feltörő jeges anyagról ír, ami megszilárdult a felszínen, így alakítva ki gerincet. Esetleg köze lehet a dolognak a többi hold és a bolygó fizikai hatásaihoz. Amit még hallottam: lehet, hogy megváltozott a hold tengely körüli forgásának sebessége, miközben anyaga le is hűlt és emiatt keletkezett ez a furcsa felszíni alakzat.
Tudomásom szerint ez mind csak spekuláció, valamelyik, vagy lehet egyik sem igaz.

[Sidius]

Üdv!
A Cs. Évkönyv (2006) 216.oldalán tartalmát tekintve a következő áll:
Kompressziós hegygerinc.
Létrejöttét a szerző így magyarázza:

"A két oldalról az egyenlítő felé áramló köpenyanyag egymáshoz nyomta és feltorlasztotta a kéreg darabjait." (Illés Erzsébet)

(Ehhez egycellás köpenyáramlást feltételez)

[Iron]

A Szaturnusz-holdakkal nagy bajban van a NASA, ezért egyre képtelenebb meséket talál ki, melyeket már egy óvodás sem hisz el :

http://www.hirado.hu/Hirek/2010/12/16/0 ... diot_.aspx

Az Japetusnál ( vagy angolul Iapetus ) pedig különösen ordító az a nyílegyenes mesterséges varrat a hold két félteke között!
http://www.enterprisemission.com/images ... gh-Res.jpg
http://paranormal.about.com/gi/o.htm?zi ... /moon1.htm