Jupiter

[astrohist]

A Jupiter-holdárnyék. Sajnos kicsi távcsőben nagyon kétséges, hogy láűtszik-e. Én egy egyedólálló 4 cm-essel láttam már, de az kivételes volt. 5-6 cm-essel, ha már jól belejöttél az észlelésbe, és fehér zónára vetül, többnyire látható, de azéárt inkább 8 cm körüli lencse vagy 10 cm-es tükör mutatja biztosan. Próbáld azonban megfigyelni, hogy hogyan tünik el a Hold a Juipiter mögött, vagy halad előtte. Ezek az időpontok a Csill. Évkönyvben megtalálhatók. Jó levegő mellett nekem 5 cm-el sikerült, de nem mindig. Próbálkozz. BQ.

[gaster95]

Értem, azért majd próbálok észrevenni hold-árnyékokat is. De mondjuk egy holdátvonulás biztos nagyon szép lehet. Egyébként egy ilyen holdátvonulás körülbelül meddig tart? Gondolom mindegyik holdnál más-más az idő de úgy átlagosan?

Üdv, Ferenc

[astrohist]

Jupiter-holdak. A holdacskák átvonulása a bolygó előtt kis távcsőben nem nagyon látható, mert a hold is fényes és a bolygó is. Talán ha egy sötét sáv, vagy pólus sapka sötét árnyalata előtt a fénylő hold kivehető 6-8 cm-es, de inkább nagyobb távcsőben. A Hold árnyékát viszont pici fekete pontként már 5-6 cm-el néha észrevenni. Jól látható azonban már ekkora távcsőben, amikor a holdacska eltűnik vagy kibukkan az árnyékból, vagy éppen érintkezik a Jupiter korongjával.
A távolabbi holdak nem mindig lépnek a Jupiter elé vagy mögé, hanem a tengely és a pályahajlás miatt néha alatta vagy fölötte vonulnak át. A belsők (Io, Europa) általában mindig átvonul előtett, mögötte, az időtartam attól függ, hogy éppen az egyenlítő síkjában, vagy valamelyik rövidebb húr mentén történik. Hozzávetőleg az Io-nál kb. 2 óra, az Európánál 2:45, a Ganymedesnél 3-3,5 óra.
Mivel csak oppozíciópan van egyvonalba a Föld és a Jupiter, más helyzetekben kicsit oldalról látjuk, az árnyék már akkor feltűnhet a korongon, amikor a hold még a korongon kívül látszik. Viszont a Juppiter árnyékában is akkor eltűnhet már, amikor még a bolygó korongjától messzebb van.
Ezeket az időpontokat a METEOR Évkönyv feltünteti. BQ

[gaster95]

Köszönöm szépen az info-t, majd hasznosítom, ha visszajöttem nyaralásból.

Üdv, Ferenc

[astrohist]

Julius 31 (nálunk már aug. 1. KEI) 23:10 UT: 70/500, 82x. - Nagyon gyatra levegő, átlátszó, de rezeg, időnként elhomályosodik.
Azért a Jupiteren nagyon változatosak a színek. Az északi fősáv és a pólussapka közt egy keskeny sáv, fölötte (északra) egy alig kivehető. A fősáv nagyon hullámos, szép vörösbarna, helyenként sötétebb csomókkal. De egyre élesebb a szürkés Egyenlítői Sáv (ES = ang. röv. EB). Talán kifejlődik erős sávvá. Délen a pólussapka fokozatosan csökkenő intenzitással jól kiterjed az egyenlítő felé. F9ölötte egy jól kivehető barbnás sáv. Figyelem! A déli világos Egyenlítői Zóna nagyon fényes, ragyogó fehér! - BQ.

[Bence]

Julius 31 (nálunk már aug. 1. KEI) 23:10 UT: 70/500, 82x. - Nagyon gyatra levegő, átlátszó, de rezeg, időnként elhomályosodik.
Azért a Jupiteren nagyon változatosak a színek. Az északi fősáv és a pólussapka közt egy keskeny sáv, fölötte (északra) egy alig kivehető. A fősáv nagyon hullámos, szép vörösbarna, helyenként sötétebb csomókkal. De egyre élesebb a szürkés Egyenlítői Sáv (ES = ang. röv. EB). Talán kifejlődik erős sávvá. Délen a pólussapka fokozatosan csökkenő intenzitással jól kiterjed az egyenlítő felé. F9ölötte egy jól kivehető barbnás sáv. Figyelem! A déli világos Egyenlítői Zóna nagyon fényes, ragyogó fehér! - BQ.

Helo,
Én is láttam tegnap a Jupitert az 50 mm-es refraktorommal.Láttam a holdakat és néha kicsit ki lehetett venni egy sötét sávot, nagyon nagy élmény volt.
Bence

[astrohist]

Ezzel az átmérővel még látni fogod, hogy az északi és déli pólus vidéke sötétebb- Ha a déli tropikus sáv (déli fősáv) megvastagszik, azt is látni fogod. Mennél többet nézegetszz a csővel, annál több finom részletet veszel észre. De ez a levegőtől is függ. (Én éveken át 50/500-assal, 84-szeres nagyítással észleltem a Jupitert!). Csak próbálkozz tovább. BQ.
Ott leszel Tarjánban?

[Atis]

Üdv!

Ha jól sejtem tegnap este Galilei élményben volt részem. A 40/500 kistávcsövemmel néztem a Jupitert 25x és 50x nagyítások mellett. Ha a Stelláriumot jól értelmeztem az Európa-Ganümédész-Kallisztó holdakat láttam mert az Io épp takarásban volt a Jupiter mögött.
Honnan lehet tudni vagy sejteni, hogy melyik holdakat látjuk? (már ha nincs kéznél Stellárium vagy Meteor)

[acz71]

Sziasztok!


Augusztus másodikán 00:15-00:25 UTC között készült képek a Jupiterről fekete-fehérben, illetve színesben. A használt eszköz: Celestron C8-NGT (250/1200) Newton + Orion 2x Barlow + Scopium webcam.

jupiter_20100802_0200-17.jpg

jupiter_20100802_0210-18.jpg

Bye!

[berenteb]

Sziasztok!

Én is fotóztam ma hajnalban a Jupitert.
A felvétel a 250/2340-es Yoloval készült GSO Apo barlow 2,5x-vel
és Philips ToUcam-mal 1500 frameből.

J20100802_0027UT_bb.jpg