mizar írta:Nem nagyon találni Neptunuszt fotózókat a világhálón, talán azért, mert amatőr eszközökkel nem nagyon érdemes.
http://www.damianpeach.com/barbados09.htm
Az ő honlapján is max. Uránuszt találtam.
És ez nem Budapest belvárosában készült!
Szerintem a képeden nem bolygórészletek, hanem szétesett pixelek vannak és zaj.
Hát sok igazság van abban, amit írál! A Neptunusz látszó mérete 2,4" és ezt fényképezem 12m-es fókusszal és 10 mm lencsével, azaz 1200 szoros nagyítással. A gép érzékelője 3264x2448 képpont, és kb 60 fokban lát. Ez a nyújtás nélküli állapot. 12xzoom állásban csak 5 fok a látószög, amely kitölti a képméretet. Ez a gép néz bele a távcsőbe, amely 10 mm okulárral és 1m-es fókusszal rendelkezik, tehát a képméret 0,05 fok, ami kitöltené a 3264 képpontot, amely 180 ívmásodperc látószöget ad. Ha 180 ívmásodpercre esik 3264 képpont, akkor 2,4-re jut 48 képpont. A képfeldolgozáskor, hogy lássak is valamit bekapcsoltam a nagyítást is. A 480*360 képen ezért látszik szép nagynak. A távcső bontása 1 ívmásodperc körül lehet, de bolygóknál ha egy fókuszált korong több érzékelőre esik, akkor részletgazdagabb is lehet a kép. Ha ezzel számolok, akkor lehetséges, hogy 3-4 csík vonal, folt is elhatárolódik a Neptunusz felületén megkülönböztethető módon. Ha a légkör nyugodt, akkor a 15 másodperces exponálási idő alatt a gép ugyan úgy átlagol, mintha programból történne. Ha a vezetés jó, a levegő nyugodt, akkor elképzelhető, hogy a 2,4" mértű bolygó felületén 3-4 részlet is látható lesz. Abból indultam ki, hogy a fény kicsi a videóhoz, ami kétségtelen rövidebb exponálással élesebb képet készít, amit utólag képenként kell átlagolni, de a 15 másodperces exponálás egyben jelösszegzést is jelent. Amelyik pixelre többször vetül a remegő, torzult kép egy fényesebb pontja, az fényesebb. A sötétebb folthoz tartozó érzékelő meg kisebb jelet mutat majd. Ha a remegés, a hullámzás kicsi, feltételezve kisebb, mint 1 ívmásodperc, akkor már 3-4 részlet is látható, főleg ha sok képet, azaz sok 15 másodperces képet átlagolok. A bolygóra jutó 48 képpont is egyfajta átlagolás, és minden exponálás után a hibás képpontokat és a sötétzajt a gép kivonja. A 15 másodperces exponálások mindig más-más helyre készülnek, tehát a bolygatás is átlagoló hatású. Persze ez 15 kép esetében nagyon kis hatásfokkal történik. Itt is sok száz képet kellene gyártani, de az idő nem engedi meg! Kevés a fény videóra, és a 15 másodperc már hosszú, a bemozdulások gyakorikak, és válogatni kell a viszonylag kör alakot mutató bolygóképeket. Durván a negyede használható, és nem csak a vezetés hibája miatt, hanem a levegő okozta torzítások okán sok a diffúz kép. Próbálok sokat készíteni, de közben a bolygó is forog, tehát a felülete is változik, igaz lassan, de 2 órába el kell férnie a sok-sok felvételnek. Jelen esetben 1 kép 40 másodperc, tehát óránként 90 kép készülhet. Így aztán teljesen érthető, ha kistávcsöves amatőrök hanyagolják a Neptunuszt! Üdv. Imre