Csillagváros.Hu

Szia!

Egy hold nem kerülhet tetszőlegesn közel a bolygójához, mert a Roche-határon belül a bolygó gravitációja (árapályerők) ízekre szedi, és igen ennek következtében időlegesen létrejöhet gyűrű a bolygó körül. Maga a Roche-határ kb. bolygó sugarának 2,5-szerese tájékán van.

Amúgy mindegyik nagybolygónak van gyűrűje csak nagyon halvány, valószínű, hogy a túl közel került kisebb-nagyobb testeket szétdarabolva tettek rájuk szert. A gyűrűrendszer hol fényesebb, hol haloványabb függően a behulló anyag mennyiségétől.

Érdekesség, hogy a Szaturnusz gyűrűje is meglehetősen fiatal, talán ha 100 millió éves ha lehet.

Jó észlelést!

Sziasztok !

Szerintetek mekkora kiterjedésű gyűrűje lesz majd a Neptunusznak a Triton "halálából" ? Szerintem jóval kiterjetebb , mint most a Szaturnuszé.A Triton hold vagy 800-szor nagyobb tömeget képvisel , mint a Szaturnusz gyűrűrendszere !( ha jól nézzem..)Ha megnézzük a Szaturnusz gyűrűrendszere 265 000km széles..ha a Triton széthullik a Neptunusz körül anyagának egy része belezuhan a bolygójában (de vajon mennyi ?)s a másik rész pedig bolygó körüli pályán marad, mint gyűrűrendszer.Bár a Neptunusz kisebb , mint a Szaturnusz , én valószínűsítem jóval kiterjetebb lesz a gyűrűrendszere , mint most a "gyűrűk királyának" .Szélessége akár a 1 millió km-t is elérheti,..szerintem.Ha a Neptunusz bolygóhoz előre tudnánk menni az időben, pár száz millió évet, most egy nagy gyűrűrendszert találnánk körülötte,,,mint most a Szaturnusznak, csak jóval nagyobbat. S ha már itt vagyunk, belegondoltam mi lenne, ha eltűnne a Triton hold a Neptunusz mellől, bár a hold eltünt ( elpusztult..) de adott valami újat, egy gyűrűrendszert--"mert valami elmegy jön helyette új."S gondolom a bolygó pályamozgása is egyenletesebb lett azzal hogy a Triton "nincs többé". Javítsatok ki ha valami badarságot írtam !! Sziasztok!

Hyperion85.

Halló észlelők! Jó az előző kép, vagy 40 éve a 20 cm-es Heyde refraktorral ilyennek láttam, kb. 300x-al és talán 600x-al is. Ami nagyobb, 20 cm-es és nagyobb távcsővel még meglátható: a nagyon kicsi korong közepe észrevehetően fényesebb, a perem felé fokozatosan halványodik. Tavaly a 7 cm-el mint kicsi csillagot láttam, de valahogy azért mégis más volt a képe mint a csillagoknak. Az érdekesség kedvéért is érdemes megnézni. BQ

Áhh de régen voltam már a Csillagvárosban

A mély-egezés mellett tervbe vettem a Neptunusz megfigyelését is. A Júliusi-augusztusi Meteorban szó volt arról h nagyon kevés az észlelés erről a bolygóról. Mondjuk az én 80mm-es refraktorom nem sokat fog mutatni belőle de a mozgását szeretném megörökíteni

Egy 80mm-es távcső mutatja legalább a peremsötétedést vagy csak a korongot fogom látni ha jó az ég?

Hát szerintem jó, ha a korongot meglátod...az MTT-n egyszer én láttam, ha jól emlékszem...
Az biztos, hogy a mozgása viszont elég lassú...

Majdnem 80cm-est olvastam, azzal igencsak lehetne látni egy kis korongocskát. Pl. egy ilyennel egész jókat lehet látni:

Vajon meg lehetne-e figyelni ezzel a csoda szerkezettel a Neptunusz csillagfedését 2011. szeptember 4.-én hajnali 3 órakor? Közel fél óra alatt vonul el egy 15m7 fényes, azaz halovány csillag előtt! Elegendő lenne ehhez egy 250-es jól beállított Newton is? Mekkora nagyítást célszerű használni? Érdemes-e pl vídeó felvétellel kísérletezni, vagy erre már ne is készüljek? Jó időpontban lesz, a Hold nincs az égen, és még sötét van! Van-e valaki, aki ezzel a ritkasággal próbálkozna? Lenne haszna, ha mondjuk másodperc pontosan meg tudnám állapítani a be és kilépés időpontját?

A 15,7 m-s csillaghoz tiszta, sötét égen is legalább 350-400-as newton kellene. Fotózni persze sokkal kisebb is elég.

A Mátrában leszek, ha nem lesz felhő, akkor szerencsém lesz. Köszi az infót Péter! Majd próbálkozom fotózással, 30 másodpercesekkel már biztosan látható lesz! Kérdés, hogy akkor, ha csak ilyen pontossággal lehet meghatározni a be- és kilépést, érdemes-e foglalkozni vele, mármint feljegyezni, hiszen kicsi a tudományos haszna. Ha már fotózok, akkor előzetesen beállítom a gép óráját, az majd ellátja időponttal a képeket is. A videó felvétel ezek szerint nem fogja mutatni a csillagot, csak a Neptunuszt?

Imre írta:A Mátrában leszek, ha nem lesz felhő, akkor szerencsém lesz. Köszi az infót Péter! Majd próbálkozom fotózással, 30 másodpercesekkel már biztosan látható lesz! Kérdés, hogy akkor, ha csak ilyen pontossággal lehet meghatározni a be- és kilépést, érdemes-e foglalkozni vele, mármint feljegyezni,

Szerintem annyira nem is a fedés érdekes (ahhoz igen nagy átmérő kellene) de pl a gyűrűíveket valamiképpen ki lehetne mutatni. Pl. jól megnyújtott fókusszal fotózni, mégpedig csíkhúzós képeket készíteni, és amikor a gyűrű mögé belép a csillag, talán1-2 sec elhalványodás (eltűnés) a fotókon látható lenne mint szakadás a csíkban. Ki lehetne próbálni úgy is, hogy álló óragéppel, vagy a normál csillagsebességnél kicsit lassabban, esetleg úgy, hogy szándékosan rosszul pólusraállva, de járó óragéppel, hogy szépen lassan kimásszanak a képről az objektumok. 20-25 centis nyílással, meg ha lenne egy nagyobb fényképezőm, megpróbálnám.