Bolygóészlelés határainak átlépése

Bolygóészlelők fóruma
kincsesm
Hozzászólások: 124
Csatlakozott: 2009.09.19. 13:00

Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: kincsesm » 2014.01.01. 15:10

Sziasztok,

Az elmúlt hónapokban egyre több helyen lehet olvasni olyan új területek megfigyeléséről, mint az óriásbolygó holdak részletei, Uránusz, Neptunusz felhői, Ceres, Vesta alakja.(épp az előbb olvastam a 2014-es évkönyvben, ill. a bakonyi téli tábor hirdetésében). Ilyenkor 600-1500x nagyításokról van szó. Van valakinek tapasztalata, hogy milyen távcsöveket, milyen okulárokat és egyéb kellékeket használnak az ilyen észlelésekhez?

Késő ősszel 150/1200 refraktorral 315x nagyítással próbálkoztam a Jupiternél, ill. először kerestem fel az Uránuszt és a Neptunuszt. Bár enyhén párás volt az ég, a Neptunusz egy kis szürke korong volt. A Jupiternél is úgy tűnt, határeset a 315x nagyítás. A távcsöves szakirodalom a maximális értelmes nagyitásra az átmérő x 2 -t javasolt. Vagyis 1000x nagyításhoz 40-50 cm-es távcsöveket használnak jó seeing mellett?

Külföldön néhányan elég jó Jupiter képeket készítenek 40 cm-s, vagy nagyobb dobsonokkal:

pl.: http://www.equatorialplatforms.com/image.of.month.shtml


Vagy egy másik példa "hagyományos" távcsővel:

http://www.damianpeach.com/


Magyarországon sok kiváló képalkotású 30 cm feletti távcső van?
Sidius

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2014.01.01. 16:10

Szia!
Szerintem nincs itt semmiféle határátlépés. Aki teheti felkeresi a Föld legjobb észlelőhelyinek egyikét. Az az igazság, hogy egy minimális szintet elérő optika légköri zavarok nélkül -illetve csekély mértékben zavarva- igencsak meglepetést okozhat használójának is.
Damian Peach honlapján fönt van néhány iskolapélda, avi felvételek, melyek különböző seeingnél mutatják a Jupitert. A legjobb kettő innen szinte elérhetetlen, vagy állandóan kint kéne ülni a műszerrel, hogy azt az évi egy-két percet elkapjuk.
A Ganymedes holdon magam is fotóztam már részleteket két ízben is, pedig helyi viszonylatban a jó légkör évi szinten is ritka madár. Tökéletes körülményeket pedig még nem is láttam.
A kamerák hihetetlenül érzékenyek a kontrasztokra, és típusonként is óriási különbségek vannak. Az igazi technika három szűrővel, csatornánként rögzíti a képet.
Paradox módon azt mondom, nálunk fontosabb a végletekig jó optika, mint mondjuk Barbadoson, mert ott amatőr mércével csak az optika hibái léteznek, itt meg a többnyire katasztrofális légkörhöz adjuk az optika estleges hibáit.
A többszázszoros nagyítás pedig nem részletesebb, csak nagyobb képet eredményez, így könnyebb tanulmányozni azt. Egy jó optika ezt meg is engedi, más kérdés, hogy honnan használva. A nagyítás végnélküli növelése mindenképpen élességcsökkenéssel jár, de nem mindegy, hogy ki áll az okulár mögött.

Végül egy félig szubjektív dolog: Nagyon sok jó asztrofotó van, de én úgy vettem észre, hogy a jó képet néhányan összekeverik a méretileg nagy képpel. Néha fele akkora méretű képeken akár fele akkora részletek is látszanak, csak a nagyobb mutatósabb. (Itt nem a belinkelt képre, Vagy D. Peachra gondolok) Érdemes megnézni, hogy Ő észreveszi, mikor kell egy kicsit kisebb fókusszal dolgozni, hiszen az alapvetően jó megfigyelési körülmények is ingadozóak.
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2014.01.01. 16:23

Nos, bolygózásnál saját tapasztalatom szerint ideális körülmények és kiváló optikájú távcső esetén simán használható akár a 2-3D nagyítás is. A 200/1200-esemmel a 720x nagyítás is értelmesen elérhető évente 1-2 alkalommal, kb. tucatnyiszor a 240x. Már ezzel is érzékelhető a Galilei-holdak korong alakja, a Ganymedes egyértelmű korong.
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.01.01. 22:36

Re: maximális nagyítás.
Az 1500-szoros nagyítás egy 20 vagy 25 cm-es távcsőnél csak vizionálás, és értelmetlen is. A tapasztalati szabály, amely szerint a maximális nagyítás nagyon kedvező körülmények között a mm-ben mért objektiv átmérő 2-szerese, a lencsés távcsövekre érvényes. Tükrösöknél (korrekciós optika nélkül!) kb. az átmérő 1,5-szöröse.
Én a 20 cm-es Heydével (amikor még jó volt az optikája, 1949-59 közt) évente 1-3 éjszaka tudtam 600-szort használni, és tíz év alatt egy-kétszer 900-szorost. Általában 240x-t, jó esetben 350x-t használtam jól, de néha csak 180-szoros vagy kisebb volt a jó. Nagy nagyításnál a kép nagyobb lesz, de nem mutat több részletet, sőt a fokozott légköri hatás miatt inkább kevesebbet. Némi gyakorlat után elérhető, hogy már kisebb nagyítással is olyan finom részleteket lehessen látni, mint eleinte csak nagyobbal.
Természetesen sok függ az okulár minőségétől is. Bár bolygók esetében a látómező közepén egy aránylag kicsi képet nagyítok, tehát nem jön számításba a látómező szélénél fellépő torzulás, azért egy jó összetett okulár sokat számít. Ez bolygókon és csillagpárokon érzékelhető a leginkább.
A vizuális képet nem lehet összehasonlítani a modern digitális képekkel! - BQ.
Dlajos
Hozzászólások: 628
Csatlakozott: 2011.09.08. 06:07

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: Dlajos » 2014.01.01. 23:45

Nem tudok és nem is akarok vitatkozni a leírtakkal, mert nincs személyes tapasztalatom, 500X nagyítás felett még nem próbáltam észlelni a 200/1000 Newton távcsövemmel.
Viszont 2013 április 27.-én volt a "Bolygóészlelők találkozója" a Polaris-ban. Az előadást Kiss Áron Keve tartotta.
A kisbolygókhoz mint pl. a Ceres 0,85" , Vesta 0,7", Pallas 0,65", Eris 0,5" (0,5" elméleti felbontóképesség D=200-nál) nagy (20-30 cm-es) távcsöveknél erősen javasolta a 600-1200X nagyításokat. Természetesen hangsúlyozta a légkör "áldásos" hatását, de ha jó a seeing, akkor szükséges az ekkora nagyítás, hogy valami felszíni forma, alakzat, peremsötétedés megpillantható legyen.
Itt viszont nagyon fontos a tökéletes kollimáció, valamint a mechanika, a követés stb. mert már 500-as nagyításnál is rohannak az objektumok a minimális látómező miatt.
Áron mutatott rajzokat amit a Polaris-ban csináltak ilyen nagy nagyításnál.
Próbálkozni kell, ha van rá lehetőség...
Üdv,
L.
berenteb
Hozzászólások: 234
Csatlakozott: 2009.09.17. 13:32

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: berenteb » 2014.01.02. 09:15

Érdemes ránézni az alábbi linkre, - ott is a Jupiter szekcióra,
azon belül meg Christopher Go Jupiter fotóira.
Valószínűleg neki zeniten megy át a Jupiter, de akkor is
fantasztikus fotói vannak!
Jó nézgelődést!

http://alpo-j.asahikawa-med.ac.jp/indexE.htm
Mircea
Hozzászólások: 661
Csatlakozott: 2012.01.29. 15:58

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: Mircea » 2014.05.01. 17:34

Le hajlom a fejemet a japan eszlelok elot.
Van egy 160mm-es F/9.24 Newton tukrom ,temesvari Beches Gavril csiszolta es temesvari Octavian Stanescu optimizalta.Ez egy Strehl 0,985 tukor, de soha latam vele vizualisan olyan reszleteket mint ilyen digitalis fenykepek tobsegeben.
At neztem linkben levo japan ALPO Jupiter eszleleseket Aprilis 14-re.
En Aprilis 21-en 20 h 15 min UT -kor lattam egy hasonlo esemenyt ,az egyik Jupiter hold arnyek latszot delre a deli ekvatorilis sav allat.Harom hold a Jupitertol Nyugatra latszotak, egy szoros haromszogben,a negyedik Keletre volt.
Egy uj 60x828 mm-es refraktort hasznaltam 92 x nagyitasal / Vixen 9mm -es ortoskopikus okularal.
Egy kicsit meglepet amikor rajotem hogy a kep amelyeket lattam a kis szerenyi lencsesben nagyon hasonlitot a T. Ishibashi kepekel 310 mm-es reflektoral es jobak voltak mint az utolso kepek amelyeket Kimikazu Ozaki csinalta egy 440 mm-es reflektoral.
Meg mertem a Jupiter atmerot a Kenkichi Yunoki kepen,135mm vagyis 36,6 ''.
A hold es az arnyek kozpont tavolsagot 8 mm-re mertem.Ez azt jelenti hogy a szogtavolsag 2,16 '' volt a hold es az arnyek kozpontok kozt.
A refraktorom felbontja a Porrima difrakcios gyuruket,csak az a szuk fekete sav hianyzik hogy ki jelentsem hogy fel bontotatm teljesen a Porrimat ezel a refraktoral.
Az Epsilon Lyrae ketosoket fel bontja problema nelkul ez a muszer.


Ezel csak azt akartam mondani hogy Aprilis 14-en ( ha eszleltem volna es nem aludtam volna) ,job kepet lathatam volna mint a Kimikazu Ozaki kepekben latszo. :oops:

Mas szoval a hatarok nem teljesen a muszereztsegben talalhatok.

Mircea
astrohist
Hozzászólások: 3230
Csatlakozott: 2009.10.01. 20:27

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: astrohist » 2014.05.01. 22:25

Kedves Mircea!
Gratulálok! Azt hiszem hogy az ilyen sikeres észlelés három komponensől áll:
1. Nagyon jó leképezésü objektív,
2. Jó minőségű okulár,
3. Gyakorlott megfigyelő.
A Meteor-ban egyszer már közöltem egy cikkecskét, egy 50/500-as kis refraktorral végzett Mars-észlelésről. Majd kikeresem melyik számban van, mert akkor az interneten a Meteor-archivumban megkeresheted. Egyszóval engem is megdöbbentett, hogy ez a kicsi távcső mennyi részletet mutat.
Amit leírtál teljesen "életszerű". tivábbi szép észleléseket kíván: Lajos
Avatar
Csillagos Pisti
Hozzászólások: 1639
Csatlakozott: 2010.03.17. 20:43

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: Csillagos Pisti » 2014.05.02. 01:48

astrohist írta:Kedves Mircea!
Gratulálok! Azt hiszem hogy az ilyen sikeres észlelés három komponensől áll:
1. Nagyon jó leképezésü objektív,
2. Jó minőségű okulár,
3. Gyakorlott megfigyelő.
A Meteor-ban egyszer már közöltem egy cikkecskét, egy 50/500-as kis refraktorral végzett Mars-észlelésről. Majd kikeresem melyik számban van, mert akkor az interneten a Meteor-archivumban megkeresheted. Egyszóval engem is megdöbbentett, hogy ez a kicsi távcső mennyi részletet mutat.
Amit leírtál teljesen "életszerű". tivábbi szép észleléseket kíván: Lajos


Bartha Lajos bácsi nagyszerű, kistávcsöves Marsos cikke a Meteor 2003/7-8-as számában jelent meg.
Földvári István Zoltán
10x50 & 20x60 Tento, 70/500mm refr, 80/900mm refr, 127/1500mm MC + AZ5.
https://csillagokutjan.blogspot.com/
https://holdfenyarnyek.wordpress.com/
https://youtube.com/channel/UCTypZPog53vuLGwIzn7503Q
Sidius

Re: Bolygóészlelés határainak átlépése

Hozzászólás Szerző: Sidius » 2014.05.02. 14:43

Üdv Mindenkinek!
Én is megnézegettem a föntebbi képeket. Nekem minden bolygófotó eredendően tetszik, :) de véleményem szerint egy részük közel sem olyan részletes, mint az átmérőtől elvárható lenne. Nyilván a légköri körülmények a leginkább ludasak ebben, ám e körülmények mellett -illetve ezekhez képest- sokszor alaposan túlnyújtottak a fókuszok is.
Az, hogy a kisebb refraktor ilyen részletes képet mutat, valóban a megfigyelőt és az optikát dicséri, valamint a műszer nyugtalanságra való érzéketlenségének is köszönhető.
De a föntebb említett nagytávcsöves képek nem minden esetben reprezentálják az adott méretű és jó optikájú műszer valódi teljesítményét.
Válasz küldése

Vissza: “Bolygók”