C/2011 W3 (Lovejoy)

Üstökös- és kisbolygóészlelők fóruma
sq
Hozzászólások: 329
Csatlakozott: 2011.05.10. 15:00

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: sq » 2011.12.16. 11:11

vzp, mégiscsak jobb lett volna az a reggeli a kisasszonynál, legalább lett volna valami haszna a korán kelésnek. :D
"alapvetően gonosz"
/by kukac/
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: Imre » 2011.12.17. 02:44

A nagy rákészülés és a tiszta ég ellenére sajnos semmit, még egy halvány csíkot sem lehettet látni a napsúroló üstökösből a hajnali égen, sem sötétben, sem pirkadat alatt, sem a napkelte előtti percekben.

Ez az üstökös jól megtréfált bennünket! Sokat ígért, de keveset teljesített, avagy csak a várakozásunk volt nagyobb a kelleténél. A SOHO felvételeit látva tényleg bizakodhattunk a nagy látványban, de nem így lett.

Az oka egyszerűen az volt, hogy nagyon közel, mintegy 0.005 CE távolságra húzott el a Nap felszínétől. Ez a közelség már veszélyes volt, meg is történt a baj. A felvételeket visszanézva azt láttam, hogy az üstökös amikor a Nap közelébe ért, hatalmas csóvát eresztett, ioncsóvája is volt, de amikor a Napot megkerülte sajnos mindkettőt elvesztette. A felvételek szerint gyszerűen elfújta a napszél. Amikor kibújt a Napot takaró korong mögül, csak a magja körüli forró kóma látszott, de a csóvája nem. Néhány órával késöbb, amikor itt már erősen hajnalodott, kezdte csak fejleszteni az új farkincákat. Ezért nem láthattunk a látóhatár fölé emelkedő halványabb csóvát sem, sőt magát a kómáját sem pillanthattuk meg, hiszen túl gyenge volt a fénye, hogy a napkelte után mellette megpillanthassuk.

A felvételeket megszemlélve azt tapasztaltam, hogy előhírnöke is volt a C/2011 W3 (Lovejoy) üstökösnek!
Készítettem is egy animácsiót, amin látható, hogy szinte teljesen azonos pályán közeledik a Naphoz. Van egy halvány csóvája is, amely a napszél hatásáta elfordul, majd a Nap közvetlen közelében elenyészik.

Egy másik animáción azt mutatom, amikor az üstökös a Nap felé közelít, de elötte kicsivel egy fénylő, róla korábban levált darabkája halad. Egy jó negyed órás előnye van a közvetlen mögötte haladó üstökössel szemben. A képeken többször látszik, de ennek a kicsiny darabkának nincs onálló csóvája, mint a sokkal korábban érkező hírnökének volt! Csak egy sima fénylő pontocska halad a C/2011 W3 (Lovejoy) előtt.

Egy harmadik animáción azt lehet megszemlélni, ahogy a halamas csóva maradványit egyetlen fuvallattal elsöpri a napszél. Ekkor az üstökös a Napot megkerülve, annak túloldalán kezdi fejleszteni az új csóvát. A képen már nem látható, de a csóva elfújása igen látványos. Így jár az, aki túl közel megy a tűzhöz!
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: Imre » 2011.12.17. 03:01

A Nap teljes megkerülését ezen az animáción lehet megnézni. Az üstökös a Nap mögül kibukkanva csóva nélkül, mint a leforrázott kopasz farkas amesében, úgy vágtat el a Nap közeléből, és közben nagyon dolgozik. Mintha ketté is vált volna, habár ez nem egyértelmű, de új csóvát fejlesztett, amely a Naptól távolodva, erőteljesen vastagodik, sőt már az ioncsóva is látható a hajlott porcsóva alatt. A Föld déli felén lehet belőle szép fényes üstökös, és ha esetleg jól láttam, hogy kettévált, akkor a megnövekedett felülete okán akár még fényesebb is lehet, vagy egy ikerüstökössé válik. Kíváncsian figyelem a fejleményeit.
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
tobe
Hozzászólások: 851
Csatlakozott: 2010.10.28. 20:20

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: tobe » 2011.12.17. 17:22

Ezt nagyon izgalmas így visszanézni is. Az a sok kis repkedő mozgó valami mi a képeken, animációkon. Amiknek nincsen csóvájuk. A Naphoz ennyire közel elég izzasztó lehet a meleg. Szegény üstököske is megszenvedte rendesen. De lehet majd jön egy nagyobb is nem soká ki tudja.
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: Imre » 2011.12.17. 19:37

Szerintem az apró pici pontocskák, amelyek véletlen szerűen mozognak, az űrtávcső előtt viszonlag közel elreólő porrészecskék, amelyek azért fénylenek, mert a Nap megvilágítja. A nagyobbal, amelyek távolann vannal, már időnként csíkot is hűznak az exponálási idő allti elmozdulásuk miatt. Az űr nem üres, sőt meglehetősen sok apró részecske vonul ide-oda, és ha a távcső látómezejébe kerül, és eléggé közeli, akkor nyomot hagy a felvételen. A csillagok képe viszont a két egymást követő képkockán szabályos elmozdulást mutat, és hasonló összegzéssel, több képkocka szelektív átlagolásával távolítható el a képről a porszemek felvillanásai, a hibás pixelek zavarához, vagy a repúlőgép lápáinak színes pöttyeihez, vagy a műholdcsíkokhoz hasonlóan. A kép közepén látható kitakarás a Nap fényétől védi az érzékelőket. A kék színű kép egy kicsit nagyobb látótérrel rendelkezik, a vörös színű a Nap közvetlen közelében zajló jelenségeket mutatja.
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
csakb
Hozzászólások: 951
Csatlakozott: 2009.09.16. 02:00

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: csakb » 2011.12.17. 21:32

Imre írta:Szerintem az apró pici pontocskák, amelyek véletlen szerűen mozognak, az űrtávcső előtt viszonlag közel elreólő porrészecskék, amelyek azért fénylenek, mert a Nap megvilágítja.


Nem. Azok a nagy energiájú töltött részecskék nyomai a detektoron. Ezek ugyanúgy elektronokat löknek ki a félvezető szenzor kristályrácsából, mint a fotonok. Amelyik srégen kapja el a szenzort, az hosszú nyomot hagy.

Szépen lehet látni, hogy amikor egy fickósabb CME eléri a műholdat, akkor bemákosodik a kép.

Én azon ámulok el mindig, hogy ennyi hosszú év alatt nem mentek még teljesen tönkre a SOHO detektorai ekkora részecskezáporokban. Jól megépített kis eszköz ez.
csakb
Hozzászólások: 951
Csatlakozott: 2009.09.16. 02:00

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: csakb » 2011.12.17. 22:43

Ezen a videón több ilyen "proton shower"-ként emlegetett bemákosodás látható:

http://www.youtube.com/watch?v=0nCVslOjYkU
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: Imre » 2011.12.17. 22:47

Ezek szerint nincsenek apró porszemcsék a távcső közelében, hanem csak ezek a nagyenergiájú töltött részecskék felelősek a pöttyökét, csíkokért? Ismereteim szerint a geostacionárius pályán lévő műholdak fényelemeit nem csak ezek a kis töltött részecskék repesztik meg. Nekem annak idején azt oktatták, hogy a világűrben azon a részen kistömegű, nagy sebességgel közlekedő, de kóválygó részecskék is vannak, amelyek gondot okoznak, mert képesek egy-egy ütközéskor hatalmas kárt tenni a cellálban. Ez nem zárja ki, hogy a detektorban a felvillanásokat ezek okozzák, de ha egy kicsiny tömegű részecske , amit a Nap fénye megvilágít, és elég közel van a távcsőhöz, akkor az is mutatkozhat fénypontocskának, vagy vonalkának. Egy-egy meteorraj elhaladásakor is át szokták állítani a műholdak napcelláit olyan irányba, hogy minél kisebb felülettel látszódjanak a raj irányából. Ebből gondoltam, hogy a pöttyök, vonalak lehetnek akár kósza részecskék is, de mint írtad, a detektorban viszont a töltött részek tudnak bejutni, és ezek okozzák a látható zavarokat. Ezek szerint ott, ahol a távcső van, már nem okozhat felvillanász egy-egy közeli, Nap által megvilágított kósza részecske, vagy ez is látszik mint felvillanó pötty, vagy fényes vonal?
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
csakb
Hozzászólások: 951
Csatlakozott: 2009.09.16. 02:00

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: csakb » 2011.12.17. 23:05

Imre írta:Ezek szerint nincsenek apró porszemcsék a távcső közelében, hanem csak ezek a nagyenergiájú töltött részecskék felelősek a pöttyökét, csíkokért?


Ezekért a pöttyökért és csíkokért leginkább nagy sebességű protonok felelősek. A fényességeloszlásuk alapján is könnyű felismerni a töltött részecskék nyomát, ezeknek a "képét" ugyanis nem módosítja a leképező optika átviteli függvénye. Ez persze a kis felbontású LASCO képeken nem annyira nyilvánvaló.

Imre írta:Ezek szerint ott, ahol a távcső van, már nem okozhat felvillanász egy-egy közeli, Nap által megvilágított kósza részecske, vagy ez is látszik mint felvillanó pötty, vagy fényes vonal?


Ha elég nagy, és fényes, akkor lehet hogy okozhat, de szerintem jó esetben is több száz milliárd ilyen felvillanásból csak egy lehet porszem. A világűr azért még a Naprendszeren belül is nagyon üres. Ha ezeket a felvillanásokat meteoritok okoznák, akkor nem élt volna 16 évet a SOHO. Talán még 16 órát sem.
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: C/2011 W3 (Lovejoy)

Hozzászólás Szerző: Imre » 2011.12.17. 23:13

Kanadából egy videó már elérhető! Ott 8-9 órával késöbb hajnalodott, tehát az üstökös már jobban eltávolodott a Naptól, és fejlesztett látványos csóvát is? A cím, ahol megtekinthető:
http://www.youtube.com/watch?v=iKNjWqDZg5o

Utolagos elnézést kérek! Beugrottam, a videó hamis! Semmi köze a Lovejoy-hoz!!!

Köszönöm a pontosítást! Ezek szerint 1% a porszem arány.

A töltött részecskék ellen hogyan védik az érzékelőt? Erre nagyon kíváncsi lennék. Hogyan juthat be arra helyre? Gondolom, hogy a fény a főtükör / segédtükör / érzékelő úton megy, tehát a töltött részecskék azon a lyukon mennek be, amin a fény, vagy a szerkezet burkolatán is át tudnak jutni? Köszi a válaszokat!
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára Imre 2012.02.21. 03:58-kor.
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Válasz küldése

Vissza: “Üstökösök és kisbolygók”