C/2012 S1 (ISON)

[Zsolti82]

A következő napokban egyre kedvezőtlenebb lesz az üstökös helyzete, és a Hold is erősen zavarja majd a megfigyelhetőséget, még akkor is, ha kevésbbé lesz párás a levegő.

Igazad van, szerintem a November 1. lesz az a nap amikor holdkelte előtt már elég magasan lesz az észleléshez és a Hold sem fog zavarni. De azért érdemes próbálkozni, hátha tényleg besegít a Nap a fényesedésbe. Illene már produkálnia valamit ennek a hógolyónak ezzel hálálva meg a sok korán kelést Minden esetre megnyugtattál, ugyan azt láttam a távcsőben mint az átlagolt képed. Viszont nekem alig észrevehetően jött a csillagszerű mag. Az is igaz hogy majd kigúvadt a szemem hogy észre vegyem.

[Kukac]

Kukac! Nem szeretnélek megbántani, de ha már szakkifejezést használunk, használjuk megfelelően. "Parittya manőver" - no, ez éppen nem állja meg a helyét, hiszen a mi üstökösünk szép Kepler-pályán halad. Amelynek II. törvénye szerint egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol a vezérsugár, vagyis napközelben egyre gyorsabb, naptávolban szépen lassul. Parittya akkor lenne, ha a napközelség lendítene rajta. De ezt csak úgy nem teszi. (Ilyen volt pl. amikor a Jupiter mellett elhaladó mesterséges égitestet a Jupiter felgyorsította az eredeti sebességéhez képest.)

Lajos,

Értem én ám a Kepler törvényeket, de azért köszi a kiigazítást.

Tudom, hogy a "Parittya" manővert általában mesterséges objektumokra értik. Ahogy te írod, az ráadásul még pontatlan is. Nem a lendülete nő meg (mert az a Kepler pályán is megnő, hiszen állandó tömeg mellett megnő a sebessége), hanem a mozgási energiája nő meg, a bolygóé meg lecsökken.

Szóval értem én, hogy miért kukacoskodsz velem, de mondj egy jobb szót a Kepler pályagörbének arra
a részére, ahol felgyorsul az égitest a "Parittya" helyett és azt fogom használni a jövőben.
(a többszavas, körmondatos körülírás nem jó)

[astrohist]

"de mondj egy jobb szót a Kepler pályagörbének arra
a részére, ahol felgyorsul az égitest a "Parittya" helyett és azt fogom használni a jövőben."

Nem kell sem jobb, sem rosszabb szó! A Kepler-pálya magába foglalja azt, hogy a keringés központja fel nő a sebesség. Mit értesz azon, hogy "a pálya-görbe az a része, ahol felgyorsul az égitest"? Ilyen határ, szakasz nincsen, mivel az apasztron (afélium, apogeum, attól függ milyen égitest körüli keringésről van szó) után folyamatosan nő a keringő égitest sebessége a periasztronig (perihélium, perigeum). Vagyis az általad elképzelt "határ" a központi égitesttő legtávolabbi pontban lenne. A Kepler-pálya nem úgy néz ki, hogy egy határ után felgyorsul az égitest, odáig azonban egyenletesen cammog!
Gondoldd át! Üdvözlettel: BQ.

[Imre]

A "parittya" hatás egy ngyon jó magyar nyelvű tömör megfogalmazása annak az esetnek, amikor egy mesterséges égitest sebességének fokozása céljából olyan pályára irányítják, amely egy nagyobb tömegű bolygó körül többszöri kerülési manőverrel a mesterséges égitestet nagyobb sebességre gyorsítja. Ilyen módon rövidebb idő alatt juthat egy harmdik bolygó közelébe! A bolygó kerülésekor olyan pályán halad, amely energiát von el a nagy tömegű bolygótól, és egy hozzá képest jelentéktelen tömegű mesterséges égitestet igen nagy sebességre képes felgyorsítani. Ha a pályát ügyesen alakítják, akkor egy másik nagy tömegű égitest közelébe kerülve újra sikerül ez a sebességfokozó manőver, amely ismét egy elnyújtott pályára irányítja a meterséges égitestet. Ez folytathtó addig, ameddig létezik olyan pálya, amelyre rákormányozható a műhold. Ez a bizonyos kifejezés, a "parittya művelet" tehát csak erre a gyorsító, sebességfokozó manőverre fentartott kifejezés a magyarban!

A Nap közeli szabályos ellipszis, vagy hiperbóla pályán közlekedő égitestekre nem szokás használni a "parittya hatás" kifejezést. Ha javasolhatnék egy másikat, amely kifejezés a "fókuszponti gyorsulás, vagy távolodáskor a fókuszponti lassulás" lenne, az sokkal jobban kifejezné az egyszeri napkerülési sebességváltozást, akár hiperbóla, akár parabóla pályáról legyen szó.

Az üstökösök sebessége a Nap kerülésekor csak egyszer gyorsul és lassul, tehát nem hasonlít az eset a parittyázáshoz! Ezt nyílván tudod, de lehet, hogy mások, akik fiatalabbak, azok életükben nem hallottak a parittyáról. Ha ezt a kifejezést rosszul társítják, akkor nem értik majd ha valahol máshol olvasnak róla. Ezért az ismétlődő, többszöri keringéssel, forgatással nyerhető sebességnövelésre használható a "parittya" kifejezés, de a sima keringés, napkerülés esetében nem javasolt.

Igazság szerint ezt nem is ide kellett volna írnom, és csak remélem, hogy mégis megtűrik itt, hiszen magyrázom a "parittya művelet" és a napkerüléskor a "fókuszponti sebességváltozás" lényegi eltérését. Üdv. Imre

[astrohist]

Imre írja:"de lehet, hogy mások, akik fiatalabbak, azok életükben nem hallottak a parittyáról. Ha ezt a kifejezést rosszul társítják, akkor nem értik majd ha valahol máshol olvasnak róla. Ezért az ismétlődő, többszöri keringéssel, forgatással nyerhető sebességnövelésre használható a "parittya" kifejezés, de a sima keringés, napkerülés esetében nem javasolt."

Ez a lényeg! Ezért tettem szóvá a kifejezés téves használatát. Nem lenne jó, ha a csillagászatban kevéssé járatos kezdőlevelezőink azt hinnék, hogy ez egy elfogadott, az esetünkre használatos kifejezés. Ténylegesen akkor lenne értelme, ha a perihélium átmenet egy plusz lendületet adna az üstökösnek, amely végleg kilöki a Naprendszerből. Ami előfordult egyik-másik üstökössel, amely valamelyik nagybolygó közelében elhaladt. De csak úgy, a napközelség önmagában nem csinál ilyen viccet.
Egyébként rájöttem, honnan a tévedés. A C/2012 S1 mozgását több animáció is bemutatja. Egyik-másik képsorban az üstökös szép lassan közeledik a Naphoz, azután valahol napközelben ugrásszerűen felgyorsul. Ez persze a program hibája, de félrevezeti a szemlélőt. - BQ.

[Imre]

Kedves Lajos! A programok jól működnek, csak éppen a kicsinyke, azaz néhány ezer képpont méretű képernyőn mutatva a kis sebességeltérés nem szemléltethető. A kis ábrákon ahol a Nap-Föld távolság pár tucat képpont, ott meglehetősen durva urásokkal ábrázolható a sebesség finom és folyamatos változása. A Nap körüli forduló megjelenítésekor, ha mondjuk 1 másodperc/képpont a mutatott sebesség, akkor az egy lépcsővel nagyobb sebesség az 2 képpont/másodperc, vagy 1 képpont/fél másodperc amely ábrázolható, tehát ez a kétszeres ugrás már zavaró. Az animációknak viszont nem a pontos, hanem csak közelítő szemléltetés a célja, az, hogy feltűnően megmutassák, hogy a Nap kerülésekor egy nagyon elnyújtott pályán haladó üstökös közeledéskor fokozottan gyorsul, távolodáskor erőteljesen lassul. A kicsike ábrákon természetes, hogy ugrások láthatóak. Maga a program számításai pontosak, csak éppen a kicsi képernyős megjelenítésekor láthatóak ezek az ugrálások. Itt nem programhibáról van szó, hanem a megjelenítés erős korlátozottságáról. Üdv. Imre

[Kukac]

A fókuszponti gyorsulás nagyon jó kifejezés, szerintem ezt fogom használni a jövőben.
Köszönet Imrének.

A többi eszmefuttatással is egyetértek, bár kicsit túlragoztátok.

De semmi gond, erre való a fórum!

Lajos:
A Kepler pályán van 1-1 pont amikor az objektum (érintő-)sebessége állandó, a maradék részben vagy gyorsul, vagy lassul. Gondolom te is így értetted.

[Gutowsky]

Üdvözlök mindenkit!

Tudnának abban segíteni egy laikusnak (nekem), hogy az üstököst kb mikortól érdemes megpróbálni keresni egyszerű binokulárral?
Illetve található valahol olyan kép, vagy rajz, amely segítségével egy tájolóval megtalálható majd hol is kell keresni? Tehát fok szerinti irány, és esetleg magasság...

Köszönöm!
Gábor

[nagyti]

Tele vannak a hírek az üstökösök adataival:
http://www.csillagaszat.hu/ustokosok/20 ... -utja.html
mert nemcsak az ISON látható, hanem még 3db binoklis van a hajnali égen:
http://www.csillagaszat.hu/ustokosok.html
http://www.csillagaszat.hu/ustokosok/20 ... _egen.html

[Zsolti82]

Volt valakinek tiszta ege hajnalban az elmúlt egy hétben? Sikerült a C/2012 S1-et észlelni? Kíváncsi lennék hogy hol jár a fényesedése, de már egy hete csak a hajnali ködöt tudom észlelni .