C/2013 R1 (Lovejoy)
Elküldve: 2013.11.28. 11:20
Sziasztok!
A rettenetesen hosszúra nyúlt, észelelésre alkalmatlan időszak után tegnap végre kisütött a Nap, megcsillantva a reményt, hogy talán végre láthatok valami üstököst. Este csodálatosan ragyogtak a csillagok, de fájó szívvel otthagytam őket az alvás kedvéért, remélve hogy reggel korán kelve is hasonló körülmények fogadnak az előrejelzéseknek megfelelően. Szerencsére nem kellett csalódnom, már a -6 fok alatti hőmérséklet nagyon bíztató volt, alapos felöltözés után a Hold zavaró hatását leszámítva szinte tökéletes ég fogadott kint. Mivel az ISON épp a Napnál jár, a kis 10x42-es binokuláromat a Nagygöncöl rúdja által mutatott irányba emeltem, ahol reményeim szerint megtalálom a Lovejoy-t. Mivel gyakorlatilag még teljesen kezdő vagyok üstökösök terén, csak a tavaszi Panstarrst észleletem eddig, teljesen megdöbbentett az a látvány, ami kb. 2 másodperc keresés után a látómezőben fogadott. Ez az üstökös gyönyörű! Kis szemlélődés után a 13 centis Newtonom is hadrendbe állítottam, 26x-os nagyításon gyakorlatilag úgy nézett ki, mintha egy fekete-fehér fotót nézegettem volna. Nagyon fényes, csillagszerű a magja, amit egy szintén fényes, határozott korong vesz körül. A csóva hatalmas, a Holdtól eleveve világos, és már gyengén szürkületi égen is több, mint egy fokon át egyértelműen látom. Fényességbecslést nem mernék bevállalni, amit biztosra mondhatok, hogy egy 5,38 magnis csillagnál halványabb, egy 6,98-asnál fényesebb volt, és inkább közelebb a fényesebbhez. Szabad szemmel nem láttam, bár nem is nagyon erőltettem. Sajnos most úgy tűnik, hogy holnap reggel már újra felhős lesz az ég...
Azt kell mondanom, hogy a Panstarrs látványánál nagyságrendekkel szebben mutat ez az üstökös, amin persze a kedvező helyzet is sokat dob, így amondó vagyok, megérdemel egy saját témát!
Üdv,
Gábor
A rettenetesen hosszúra nyúlt, észelelésre alkalmatlan időszak után tegnap végre kisütött a Nap, megcsillantva a reményt, hogy talán végre láthatok valami üstököst. Este csodálatosan ragyogtak a csillagok, de fájó szívvel otthagytam őket az alvás kedvéért, remélve hogy reggel korán kelve is hasonló körülmények fogadnak az előrejelzéseknek megfelelően. Szerencsére nem kellett csalódnom, már a -6 fok alatti hőmérséklet nagyon bíztató volt, alapos felöltözés után a Hold zavaró hatását leszámítva szinte tökéletes ég fogadott kint. Mivel az ISON épp a Napnál jár, a kis 10x42-es binokuláromat a Nagygöncöl rúdja által mutatott irányba emeltem, ahol reményeim szerint megtalálom a Lovejoy-t. Mivel gyakorlatilag még teljesen kezdő vagyok üstökösök terén, csak a tavaszi Panstarrst észleletem eddig, teljesen megdöbbentett az a látvány, ami kb. 2 másodperc keresés után a látómezőben fogadott. Ez az üstökös gyönyörű! Kis szemlélődés után a 13 centis Newtonom is hadrendbe állítottam, 26x-os nagyításon gyakorlatilag úgy nézett ki, mintha egy fekete-fehér fotót nézegettem volna. Nagyon fényes, csillagszerű a magja, amit egy szintén fényes, határozott korong vesz körül. A csóva hatalmas, a Holdtól eleveve világos, és már gyengén szürkületi égen is több, mint egy fokon át egyértelműen látom. Fényességbecslést nem mernék bevállalni, amit biztosra mondhatok, hogy egy 5,38 magnis csillagnál halványabb, egy 6,98-asnál fényesebb volt, és inkább közelebb a fényesebbhez. Szabad szemmel nem láttam, bár nem is nagyon erőltettem. Sajnos most úgy tűnik, hogy holnap reggel már újra felhős lesz az ég...
Azt kell mondanom, hogy a Panstarrs látványánál nagyságrendekkel szebben mutat ez az üstökös, amin persze a kedvező helyzet is sokat dob, így amondó vagyok, megérdemel egy saját témát!
Üdv,
Gábor