Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

A gömb- és nyílthalmazok, ködök, galaxisok észlelőinek fóruma
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 460
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2021.02.22. 22:46

Az utolsó éjszaka volt a legszebb, legsötétebb ég. Ekkor a fő célpontok az Orion mélyég objektumai voltak, különösen a halvány, korábban sosem észlelt ködösségek.
A kisebb fényes ködök OIII szűrővel látszottak szépen: NGC 2071 (egy csillag körül alig észlelhető, halvány ködösség), M 78 (nagyon fényes, feltűnő, kerek ködösség, az egyik oldala határozott, íves szegélyű, a másik diffúzabb. Kicsit üstökös jellegű látvány), NGC 1999 (halvány csillag körül kicsi, határozatlan körvonalú nehezen észlelhető ködfolt), NGC 1788 (halvány, határozatlan körvonalú kiterjedt ködfolt két csillag között). Érdekes volt az NGC 1980, amely szűrő nélkül egy fényes csillag és egy közepesen fényes csillagpár körüli ritkás nyílthalmaznak látszott, a Nair al Saif - Iota Orionis hármasból az A és a B tag tag is jól látható volt. A látómező északi felén szűrő nélkül is derengett az M42 széle. OIII szűrővel viszont már a halmaz fényesebb csillagai körül halvány ködösség is feltűnt.

A 120/600-assal érdekes RFT célpont volt a Collinder 70, az Orion öv középső része körüli gazdag és hatalmas csillagcsoportosulás, noha a több mint 2 fokos kiterjedésével és laza szerkezetével kevéssé tűnt nyílthalmaznak (pedig az).

Aztán következett az IC 434 és a Lófej-köd. Most viszonylag kis nagyítással próbálkoztam (75x, a 16 mm Naglerrel), kifejezetten sötét égen, relatíve nagy horizont feletti magassággal végre sikerült elkapni: A H-Beta szűrővel a teljes látómező közepén áthúzódva a nagyon halvány ködösség látszott, ha a fényes Alnitak (Zeta Orionis) nem volt a képmezőben. A keleti oldalon a határvonal viszonylag éles, elkülönült, a nyugati oldalon a sötét égi háttérbe való átmenet fokozatos, diffúz. Kb. 10 perces nézelődés, szemszoktatás után három fényesebb csillag alkotta háromszögön belül a ködösség kontúrosabb keleti oldalán egy helyen sötétebb folt, lekerekített háromszöghöz hasonló betüremkedés tűnt fel, bizonytalan, diffúz szegéllyel. (Nemhogy a lófej-formát, de még valami minimális asszimetriát sem láttam. De azért így is nagyon örültem…)

A következő két nagyon halvány RFT célponthoz is nagyon kellett a nagyon sötét ég, a nagy, 4 fokos látómező (120/600 akromát, 25mm/100 fokos ES okulár) és a H-Beta szűrő:
Az IC 2118 (Boszorkányfej-köd) bizonytalan körvonalú, nagyon halvány, de egyértelműen azonosítható, elnyújtott, kicsit ívelt ködsávként jelent meg, középtájon egy relatíve fényesebb csillaggal. Körülbelül másfél-két fokos méretű volt a látható rész, de a képekről ismert középső kitüremkedés (a "boszorkány orra") nem volt kivehető, csak egy sima, diffúz szegélyű ív volt az alakzat.
A Barnard-hurok (Sharpless 2-276) kicsit körülményesebb megfigyelést igényelt: A 4 fokos látómezőbe természetesen nem fért bele a teljes köd, csak kb. a harmada-negyede. Viszont a vastagsága csak fél fok körüli, ezért nagyon halvány, diffúz körvonalú ködsávként egyértelműen felismerhető volt: Az északi végétől kezdve sikerült végig pásztázni, kb. 8-10 fok hosszúságban. Azonban a látható rész kb. az Orion övének meghosszabbításánál véget ért, a hurok fotókról ismert déli, a Rigel felé hajló íve már nem volt látható. A ködsáv északi fele mellett jól látható volt az M 78 fényes foltja. A ködsáv északi és a déli végpontja és az M78 melletti vastagabb, kicsit fényesebb rész határvonala jól elkülönül, a többi rész határa nagyon diffúz, füstszerű, inkább a látómező széleihez képest érzékelhető minimális intenzitáskülönbség.

Az Orion alakzatait a Nagy Orion Köddel zártam – kíváncsi voltam, hogy ezen a sötét égen a Nagler okulárral milyen képet mutat. Hát, nem csalódtam: OIII szűrővel hatalmas, teljes látómezőt kitöltő gyönyörű alakzatnak mutatkozott. Rengeteg részlet volt látható: a két dél felé nyúló "szárny", bennük finom szálas szerkezet. A nyugati oldali ív magasan elnyúlik, szinte félkört alkot. A keleti oldalon az ív alatt egyenes nyúlvány, alatta nagyon halványan még egy párhuzamos ködsáv is feltűnt. Nyugatra is van egy ferde nyúlvány a másik ív alatt. Jól látható a Trapezium mind a 4 csillaga, körülötte a köd legfényesebb része, tőle északra markáns sötét folt a ködösség szélén. Az M43 jól elkülönült, fényes, enyhén négyszögletes alakzat a fő alakzattól északra, attól egy sötét sávval elválasztva.

Az Orion után áttértem a Rák és a Szextáns csillagkép alakzataira. Az óriási (majd másfél fok) és látványos M44-et (Méhkas-halmaz) az RFT-vel, a szintén nagyon szép, de azért jóval kisebb (kb. fél fokos) M67-et az RFT mellett a Newton távcsővel kis nagyítással is meg tudtam csodálni. Az utóbbi a nagy távcsőben szinte a teljes látómezőt kitöltő gazdag és sűrű halmaznak bizonyult, benne örvényszerű csillagívek is felismerhetők voltak. Az észak-keleti szélén egy fényesebb csillag (HD 75700) ragyogott.
A galaxisok közül csak az NGC 2775 bizonyult valamennyire izgalmasnak: közepesen kiterjedt, kissé elnyújtott ellipszis formájú, középfelé sűrűsödő, diffúz szegélyű ködösség volt, jól kivehető, fényesebb maggal. Az NGC 3166 és NGC 3169 egy látómezőben látszó két hasonló méretű és fényességű, ovális, diffúz ködfoltnak bizonyult elkülönült maggal. Az UGC 5373 (Szextáns B irreguláris galaxis) csak apró, alig láthatóan halvány, határozatlan körvonalú ködfoltként tűnt fel, a párja, a kicsit nagyobb de kicsit halványabb UGCA 205 (Szextáns A irreguláris galaxis) már egyáltalán nem látszott, ahogy láthatatlan maradt a PGC 88608 (Szextáns Törpe Galaxis) is.

Az észlelés végén még megkerestem az NGC 2392-t az Ikrekben: Az Eszkimó-ködnek is nevezett planetáris kicsi kerek, kompakt, határozott körvonalú ködfolt volt, a közepe kicsit fényesebbnek látszott.

A sort ismét az Örvény-galaxis zárta, de erről már írtam...
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
Lovász András
Hozzászólások: 997
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2021.02.23. 08:26

Tamás, köszi az inspiratív élménybeszámolót!
Többször adtál már jó ötleteket az észleléshez; számomra ezek különösen hasznosak, mivel egy méretű a kukkerünk. A leírásaid szinte felérnek 1-1 rajzzal! :)

Az elfordított látással kapcsolatban nekem van egy olyan tapasztalatom, hogy ha pl. 2 óra irányából közelítek rá az objektumra, akkor mintha ellenkező irányban nőne a kiterjedése, ahonnan pedig közelítek, csökkenne. Ezt már Te is észrevetted? Az IC 432-nél mintha ezt a jelenséget írnád le.

Csak pár saját élményt hadd fűzzek hozzá.

Orion trapéz: próbáltad nagyobb nagyítással szemlélni? Ha igen, akkor bizonyára feltűnt az "E" és az "F" tag is. Ha esetleg nem "másztál beljebb", érdemes: vannak még ott kincsek! :)

M37: az egyik kedvencem. 50x-től 255x-ig többféle nagyításban meg szoktam nézni. Azon ritka nyílthalmazok egyike, amelyek minden nagyításban látványosak. 255x-ösben érdekes geometriai alakzatok bukkannak fel, amik egy gyerekkori kalandomra emlékeztetnek. Tiszatúrán eveztem többedmagammal és Tiszafürednél kishíján eltévedtünk a nádas dzsungelében. Szóval a nádast átszövő csillogó vízlabirintus jut ilyenkor eszembe - felülnézetből.

Eszkimó köd: nagyon különleges filamentes szerkezete van, ami a 25 centis newtonban 300x körül igazán látványos. Én a 4 mm-es HD orthómmal érem el.

Lófej köd: ahogyan írtam máshol is: nekem sem rajzolódott ki a lófej alak. Észleléséhez előny a minél nagyobb kilépő pupilla, és a szűrő mellett egy szűkebb látómezejű, kevés lencsés okulár, ami kevésbé engedi be az Alnitak fényét. Nekem ebben a nagyítás tartományban csak az ES 24/68-as van, de azért megmutatta a sötét nyúlványt.

Mennyire voltak Hold mentesek az éjszakáid? (Csak mert pl. egy Lófej ködöt eszembe nem jutna Holdfény mellett levadászni.)

Ui.: Köszi a tájékoztatót az észlelőhelyekkel kapcsolatban is!
254/1200 Dobson,
eq-platform
Avatar
vgyurma
Hozzászólások: 74
Csatlakozott: 2010.10.22. 11:40

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: vgyurma » 2021.02.23. 09:10

Ankalimon írta:
2021.02.22. 22:46
A következő két nagyon halvány RFT célponthoz is nagyon kellett a nagyon sötét ég, a nagy, 4 fokos látómező (120/600 akromát, 25mm/100 fokos ES okulár) és a H-Beta szűrő:
Az IC 2118 (Boszorkányfej-köd) bizonytalan körvonalú, nagyon halvány, de egyértelműen azonosítható, elnyújtott, kicsit ívelt ködsávként jelent meg, középtájon egy relatíve fényesebb csillaggal. Körülbelül másfél-két fokos méretű volt a látható rész, de a képekről ismert középső kitüremkedés (a "boszorkány orra") nem volt kivehető, csak egy sima, diffúz szegélyű ív volt az alakzat.
Nagyon hasznos tapasztalat! Köszi!
Eddig sosem gondoltam, hogy H-béta szűrővel próbálkozzak ennél a ködnél. Legközelebb kipróbálom.
Varga György

6,5x32 binokulár
60/228 akromát
150/450 Newton
300/1200 Newton
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 460
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2021.02.23. 13:03

vgyurma írta:
2021.02.23. 09:10
Ankalimon írta:
2021.02.22. 22:46
A következő két nagyon halvány RFT célponthoz is nagyon kellett a nagyon sötét ég, a nagy, 4 fokos látómező (120/600 akromát, 25mm/100 fokos ES okulár) és a H-Beta szűrő:
Az IC 2118 (Boszorkányfej-köd) bizonytalan körvonalú, nagyon halvány, de egyértelműen azonosítható, elnyújtott, kicsit ívelt ködsávként jelent meg, középtájon egy relatíve fényesebb csillaggal. Körülbelül másfél-két fokos méretű volt a látható rész, de a képekről ismert középső kitüremkedés (a "boszorkány orra") nem volt kivehető, csak egy sima, diffúz szegélyű ív volt az alakzat.
Nagyon hasznos tapasztalat! Köszi!
Eddig sosem gondoltam, hogy H-béta szűrővel próbálkozzak ennél a ködnél. Legközelebb kipróbálom.
Azért most egy kicsit elbizonytalanítottál... Megszoktam, hogy a halvány objektumokat leginkább H-Beta szűrővel lehet legkontrasztosabban látni, és biztos, hogy az IC 2118-at valamelyik keskenysávú szűrővel tudtam megfigyelni. De (tudom, kínos) nem kizárt, hogy a a szűrőváltóban valamelyik másik szűrőnél volt a beállítás - örültem, hogy sikerült a megtalálni. Ha megnézed legközelebb, akkor azért próbáld ki UHC-vel meg OIII-mal is... Legközelebb márciusban lesz holdmentes, mélyeges éjszaka, ha akkor még olyan pozícióban lesz ez a köd, akkor én is megnézem újra minden szűrővel.
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 460
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2021.02.23. 13:40

Lovász András írta:
2021.02.23. 08:26
Az elfordított látással kapcsolatban nekem van egy olyan tapasztalatom, hogy ha pl. 2 óra irányából közelítek rá az objektumra, akkor mintha ellenkező irányban nőne a kiterjedése, ahonnan pedig közelítek, csökkenne. Ezt már Te is észrevetted? Az IC 432-nél mintha ezt a jelenséget írnád le.
Igen, emlékszem, hogy ezt már írtad korábban, és biztos van alapja - de én még célzottan nem ellenőriztem ezt (mindenféle irányban szoktam "mellénézni", és ha valahol jobban látszik, akkor annál maradok.) Speciel az IC 432-nél ez a kiterjedés pont jobb oldalon, kicsit felfelé látszott (2-3 óra irányában), szóval, nem teljesen stimmel ahhoz, amit írtál.

Lovász András írta:
2021.02.23. 08:26
Orion trapéz: próbáltad nagyobb nagyítással szemlélni? Ha igen, akkor bizonyára feltűnt az "E" és az "F" tag is. Ha esetleg nem "másztál beljebb", érdemes: vannak még ott kincsek! :)
Igen, többször néztem a központi részt nagyobb nagyítással, annak is megvan a maga szépsége... Most viszont a sötét eget kihasználandó, inkább a külső, nagyobb struktúrákra összpontosítottam.
Lovász András írta:
2021.02.23. 08:26
M37: az egyik kedvencem. 50x-től 255x-ig többféle nagyításban meg szoktam nézni. Azon ritka nyílthalmazok egyike, amelyek minden nagyításban látványosak. 255x-ösben érdekes geometriai alakzatok bukkannak fel, amik egy gyerekkori kalandomra emlékeztetnek. Tiszatúrán eveztem többedmagammal és Tiszafürednél kishíján eltévedtünk a nádas dzsungelében. Szóval a nádast átszövő csillogó vízlabirintus jut ilyenkor eszembe - felülnézetből.
Most csak egyféle nagyítással nézegettem, de korábban már végigpróbáltam más nagyításokkal is. Tavaly ilyenkor én is azt jegyeztem fel az észlelési naplóban, hogy "minden nagyításon nagyon szép". Nálam is benne van a kedvenc objektumok szűkebb listájában...
Lovász András írta:
2021.02.23. 08:26
Eszkimó köd: nagyon különleges filamentes szerkezete van, ami a 25 centis newtonban 300x körül igazán látványos. Én a 4 mm-es HD orthómmal érem el.
Korábban többször észleltem már, leginkább a Lacerta 4 mm-es okulárt használtam hozzá, de sosem sikerült részleteket megfigyelnem. Most ez már csak levezető kör volt, és csak a 6,7-es okulárral néztem meg. Jobb lett volna rendesen végigpróbálni vagy a 4,7-es ES-sel, vagy még inkább a 3-6 mm-es Nagler Zoom-mal - de sajnos nem tettem. De inspriáló amit mondasz (tényleg jó, hogy annyire hasonlók a távcsöveink), legközelebb több energiát fordítok arra, hogy részleteket is keressek.
Lovász András írta:
2021.02.23. 08:26
Lófej köd: ahogyan írtam máshol is: nekem sem rajzolódott ki a lófej alak. Észleléséhez előny a minél nagyobb kilépő pupilla, és a szűrő mellett egy szűkebb látómezejű, kevés lencsés okulár, ami kevésbé engedi be az Alnitak fényét. Nekem ebben a nagyítás tartományban csak az ES 24/68-as van, de azért megmutatta a sötét nyúlványt.
Nem néztem meg az ES 24/68-assal - kicsit jobban bíztam a közel azonos látómező mellett nagyobb nagyítást adó Naglerben.
De ezt a kérdést majd vitassuk meg (lehet, hogy nem ebben a topikban.) Én nem érzékeltem eddig, hogy önmagában az ideális 5 mm-hez közelítő kilépő pupilla segítene akár a halvány objektumoknál is. A 16 mm-es Naglernek a mi távcsövünkben 3,4 mm a kilépő pupillája, az ES 24/68 5,1. Mivel a távcső kilépő pupillája és a szemünk belépő pupillája között elvileg nincs takarás, nem igazán látom, hogy miért lenne "több fény" az ES okulárral - mindkét okulár érdemi veszteség nélkül az összes összegyűjtött fényt eljuttatja a retinánkra.
Esetleg arra gondolsz, hogy a retinán leképződő kép mérete, vagy a retina egységnyi területére eső fény különbözik különbözik a különböző kilépő pupillák esetén?
Lovász András írta:
2021.02.23. 08:26
Mennyire voltak Hold mentesek az éjszakáid? (Csak mert pl. egy Lófej ködöt eszembe nem jutna Holdfény mellett levadászni.)
Ez éppen a februári holdmentés mélyég-észlelési időszak vége volt. Mindennap egy órával később nyugodott a Hold, de az aktív észlelési időszakot nem zavarta.
(Én ezekre a mélyég kitelepülésekre eleve csak akkor indulok, ha holdmentes a megfigyelési időszak.)
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
Lovász András
Hozzászólások: 997
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2021.02.24. 09:09

Ankalimon írta:
2021.02.23. 13:40
...ezt a kérdést majd vitassuk meg (lehet, hogy nem ebben a topikban.) Én nem érzékeltem eddig, hogy önmagában az ideális 5 mm-hez közelítő kilépő pupilla segítene akár a halvány objektumoknál is. A 16 mm-es Naglernek a mi távcsövünkben 3,4 mm a kilépő pupillája, az ES 24/68 5,1. Mivel a távcső kilépő pupillája és a szemünk belépő pupillája között elvileg nincs takarás, nem igazán látom, hogy miért lenne "több fény" az ES okulárral - mindkét okulár érdemi veszteség nélkül az összes összegyűjtött fényt eljuttatja a retinánkra.
Esetleg arra gondolsz, hogy a retinán leképződő kép mérete, vagy a retina egységnyi területére eső fény különbözik különbözik a különböző kilépő pupillák esetén?
Szerintem ez a topik nagyon alkalmas arra, hogy erről beszélgessünk. És mivel mindketten gyakorlatias emberek vagyunk (a mottódból gondolom :)), szerintem hamar konszenzusra fogunk jutni.

Szokatlan lesz a megközelítésem, de egyáltalán nem bonyolult. Elnézésedet kérem, ha helyenként szájbarágósnak fogod érezni, így próbálok lehetőleg minden félreértést elkerülni.

Tegyük fel az egyszerűség kedvéért, hogy a kitágult pupillánk 5 mm-es. Ugye ez a legtöbb objektumhoz kevés, ezért viszünk magunkkal egy gigantikus "pupillát", azaz egy objektívet, amely esetünkben 25 centi átmérőjű. Ha ezt be tudnánk illeszteni a szemünk helyére, akkor 1x-es "nagyításban" valahogy úgy látnánk az égboltot, mint egy jó hosszan exponált nagylátószögű asztrofotót, csak dinamikusabban (a szemünk sajátosságai miatt). Világosszürke lenne az ég háttere, a csillagok szinte egymást érnék, egyszóval igen túlzsúfolt, gazdag lenne a látvány. De persze ezt nem tudjuk megtenni, ezért szükség van arra, hogy ezt a gigantikus "pupillát" hozzá illesszük a saját pupillánkhoz. Ez csak úgy tudjuk megtenni, ha nagyítjuk a képet. Ha nem nagyítanánk, akkor a nagy objektívnek csak egy 5 mm-es körét tudnánk hasznosítani. Ahhoz, hogy az egész felületet használni tudjuk, pont annyiszor kell nagyítani, ahányszor nagyobb az objektív a pupillánknál - ezzel nyilván nem mondtam újat. Ha nagyításunk kisebb, mint 5 mm kilépő pupilla (kb. 50x-nél kisebb), akkor kvázi leblendézzük az objektívünket. Ha viszont tovább növeljük a nagyítást, akkor a kilépő pupilla lesz a gyenge láncszem, mert ugye kisebb lesz a saját pupillánknál. Tehát akkor is fényt "dobunk el", ha az 5 mm kilépő pupillánál kisebb nagyítást alkalmazunk, és akkor is, ha nagyobbat.

Tehát leszögezhetjük, hogy

az 5 mm-nél nagyobb kilépő pupillához tartozó nagyítással (esetünkben 50x-nél kisebb nagyítással) a távcsövünk fénygyűjtő kapacitását korlátozzuk.

És azt is, hogy

az 5 mm-nél kisebb kilépő pupillához tartozó nagyítással (esetünkben 50x-nél nagyobb nagyítással) a saját pupillánk fénygyűjtő kapacitását korlátozzuk.

Ezért van az, hogy egyetlen távcsőben sem tudjuk világosabbnak látni az ég hátterét, mint szabadszemmel és ezért van az is, hogy a különböző átmérőjű távcsövekben hasonló csillagsűrűséggel találkozunk (emlékszem, a mondat második felét épp Te fogalmaztad meg a tarjáni interjúban).

Ezért az olyan "necces" objektumoknál, mint például a Lófej köd, ahol minden fotonra szükség van, egyszerűen luxus más kilépő pupillát használni, mint a kitágult pupillánk, mert a pontos illesztés esetén engedjük be a szemünkbe a legtöbb fényt. Ezt tudjuk szűrni, mert VAN MIT SZŰRNI. Az a tény, hogy mégis láttad kisebb kilépő pupillával azt mutatja, hogy elég tiszta égen nem is olyan necces. :)

Maradjunk még a halvány objektumoknál. Pl. az M97-nél is megfigyeltem, hogy semmi értelme 120-szoros nagyításnál UHC-szűrőt használni. Ekkor az ég már teljesen fekete, a feketénél feketébbet a szűrő sem tud produkálni, viszont óhatatlanul levesz valamennyit a planetáris fényéből, tehát a kontrasztot nem növeli, hanem csökkenti. Viszont 5mm kilépő pupillánál a szürke eget feketévé varázsolja, miközben a köd fényét alig csökkenti, tehát növeli a kontrasztot. Az csak hab a tortán, hogy egy keskenysávú szűrővel más arculatát is felfedezhetjük ezeknek a halvány objektumoknak.

Tehát a szűrőhasználat hatékonysága elsősorban nem az objektumok típusától függ (tudom attól is), hanem a kilépő pupilla nagyságától. Pl. a Fátyol köd azért olyan látványos UHC vagy OIII szűrőkkel, mert jellemzően kis nagyításban, nagy kilépő pupilla mellett figyeljük meg. Az M97 pedig azért nehezebb, mert szükség van a nagyításra az objektum relatíve kis látszólagos mérete miatt. Választhatunk: vagy kicsiben nézzük, szűrővel, kontrasztosan, vagy nagyobb méretben, szűrő nélkül, picit kevésbé kontrasztosan.

A fényes objektumok esetében pedig a nagyítás már nem "kényszer" (mint a halvány, kiterjedt ködöknél), hanem cél (mondjuk a bolygóknál). Ott jellemzően annyi fény van, hogy simán elvagyunk 1mm kilépő pupillával, sőt azt még szűrni is tudjuk...
254/1200 Dobson,
eq-platform
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 460
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2021.02.24. 11:57

Én ezt a részt nem értem, nem látom a pontos logikai levezetést:
Lovász András írta:
2021.02.24. 09:09
Ha viszont tovább növeljük a nagyítást, akkor a kilépő pupilla lesz a gyenge láncszem, mert ugye kisebb lesz a saját pupillánknál.
(Ha a fenti állítás igaz, akkor természetesen az összes többi levezetett gondolat érthető.)

Az, hogy kisebb tartományra koncentrálva jön be ugyanannyi fény, nem biztos, hogy gond. Természetesen ha nagyon leszűkül a pupilla, az már probléma lehet - de nekem az az érzésem, hogy 3-5 mm pupillaméret között nem nagyon kellene különbséget látnunk a kép kontrasztosságában, ha egyébként azonos a látómező. De ebben nem vagyok biztos...

Én sok helyen azt olvastam, hogy csak az a fő szabály, hog 0,5-0,7 mm alá nem szabad menni a kilépő pupillával - talán mert akkor már olyan kicsi a retinán leképzett kép mérete, hogy az már nem kompenzálható. Viszont a mélyégmegfigyelésekhez kifejezetten a 2 mm környéki kilépő pupillát tartják sokan a legoptimálisabb, mert ekkor keletkező kép éppen lefedi a retina legérzékenyebb részét.
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
Lovász András
Hozzászólások: 997
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2021.02.24. 12:55

Ankalimon írta:
2021.02.24. 11:57
Én ezt a részt nem értem, nem látom a pontos logikai levezetést:
Lovász András írta:
2021.02.24. 09:09
Ha viszont tovább növeljük a nagyítást, akkor a kilépő pupilla lesz a gyenge láncszem, mert ugye kisebb lesz a saját pupillánknál.
Az, hogy kisebb tartományra koncentrálva jön be ugyanannyi fény, nem biztos, hogy gond.
Hát éppen ez az: nem ugyanannyi fény jön be!!!
Ez éppen olyan: minél jobban leengeded a redőnyt, annál kevesebb fény érkezik a szobába. A kilépő pupilla az ablak. Minél szűkebb, annál kevesebb fény érkezik a szemünkbe. Pofon egyszerű.
Tamás, 5mm kilépő pupilla esetén 2,78x(!!!) annyi fény érkezik a szemünkbe, mint 3 mm-nél! Tehát a felületi fényesség több mint egy magnitudóval csökken! Nagggyon nem mindegy!
Természetesen ha az objektum mérete megköveteli, akkor muszáj nagyítani...

(Jó lenne, ha a rendelkezésünkre állna mondjuk ötféle távcső 5 centistől 50 centisig, mindegyik 5mm kilépő pupillával: így 10x-100x között csak ki kellene választani a megfelelő átmérőjűt (és persze nagyításút) és különböző méretekben ugyanolyan felületi fényességgel látnánk az objektumokat... :D )
254/1200 Dobson,
eq-platform
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 460
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2021.02.24. 13:39

Hát, ezt nem igazán értem: itt nincs redőny. Mindkét esetben ugyanannyi fény jön be, csak az egyik esetben egy keskenyebb résen, sokkal erősebb fény, a másikban meg egy nagyobb résen halványabb. A fotonok száma pöccre ugyanannyi... (A távcső főtükre ugyanannyi fényt gyűjt, az okulárok minden fotont továbbítanak, csak az egyik keskenyebb, a másik kicsit szélesebb nyalábban.)

Ha jól gondolom, akkor csak abban van a különbség, hogy a retinán más lesz a leképezett kép mérete, ugyanannyi foton máshogy oszlik el a látósejtek között.

Ha azt mondod, hogy a különböző kilépő pupillák esetén más a szembe érkező fotonok száma, akkor kérlek gondold át, hogy az okulárnak pontosan melyik része nyeli el a tükörből érkező fotonok egy részét a kisebb kilépő pupillánál?
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
gyuri17
Hozzászólások: 747
Csatlakozott: 2018.01.02. 20:17

Re: Mit észleltem tegnap (mély-ég) ?

Hozzászólás Szerző: gyuri17 » 2021.02.24. 15:14

Tamás jól látod a gyakorlatot, mert valóban ez a helyzet; nem mindegy miről beszélünk: a látómező fényéről, vagy abba helyetfoglaló kis objektum fényéről. Alap esetben két helyzet van: sötét háttér előtt világos alkzat, (minimális nagyítással növelhető a kontrasz) és a világos háttér előtt sötét alakzat, ( Lófej-ködöt) amin a kilépő pupilla növelése segít.
Gyuricza István
Válasz küldése

Vissza: “Mély-ég”