És akkor ahogy ígértem, az előző hétvégi somogyi 3 napos észlelés-sorozatról egy rövid összefoglaló.
Mivel augusztus óta vagy az időjárás, vagy az autó hiányzott az észleléshez, most nagyon jól jött a lehetőség, hogy négy napra leköltözhettem vidékre, és végre oda és visszautazások nélkül (amire a kijárási korlátozások miatt amúgy sem nagyon van lehetőség), sorozatban 3 éjszakán keresztül tudtam észlelni. Nagyon hideg volt (az első éjszaka -10 fok, a másik kettőn -6-7 fok körül), és sajnos emiatt pár óra után minden alkalommal be kellett fejeznem az észlelést. Azért így is szép sorozat sikerült.
Az első éjszaka a Canis Maior környékével kezdtem és észak felé haladtam az égbolton sorra véve a Puppis a Canis Minor, a Cancer, a Gemini és a Lynx korábban még nem észlelt, vagy érdekes, többször is megnézendő alakzatait egészen az Ursa Maiorig. Elsősorban a 250/1200-as Newton távcsövemet használtam.
Sok nyílthalmaz került sorra (M 41, NGC 2354, M 93, NGC 2362, NGC 2383, NGC 2384, NGC 2360, Bas 11, M 47, M 46, NGC 2506, NGC 2395, NGC 2331), közülük több elég jelentéktelen látvány, de volt néhány nagyon szép: M 41 (Nagyméretű kerek laza halmaz, sok szép egyforma fényes csillaggal, amelyek kicsit spirális ágakban rendeződni látszanak.); M 93 (Nagy, látványos, közepesen sűrű nyílthalmaz, a közepén nyílhegy formájú sűrűsödés.); M 47 (Nagy, látványos szabálytalan laza halmaz néhány fényesebb csillaggal. Egy szoros csillagpár is kivehető.). Izgalmas objektum volt az M46, amely egy halvány csillagokból álló, sűrű, ovális nyílthalmaz, benne pici fényes ködfolttal, az NGC 2438 planetáris köddel. A legszebb azonban az NGC 2362 volt, amely egy pici, de háromszög formájú laza, halvány csillagokból álló halmaz, és szinte pontosan a közepén egy nagyon fényes csillag (Tau CMa). Olyan, mintha a fényes csillag köré rendeztek volna el szabályos háromszög alakban sok halvány csillagot.
A megfigyelt ködök közül az NGC 2467 egy nyílthalmaz és a egy fénylő köd együttese a Puppisban: Szűrő nélkül csak kis sűrűsödés néhány fényesebb csillag között a sűrű csillagmezőben. OIII szűrővel nagy ovális ködösség az egyik fényesebb csillag mellett. De az este talán leglátványosabb alakzata az NGC 2359 (Kacsa-köd, vagy Thor Sisakja köd) volt. Ez szűrő nélkül csak kis ködpamacsnak látszott, de OIII szűrővel nagy, látványos, szabálytalan formájú ködösségé vált. Elfordított látással kivehető volt a fej (sisak) alak: észak felé fényesebb ovális forma, és a déli oldalon szintén viszonylag fényes lapos sáv, közben elkeskenyedő, halvány összekötő rész. A Sharpless 2-308 fénylő köd észlelése viszont nem volt sikeres: mintha feltűnt volna egy íves, halvány füst szerű objektum, de annyira halvány volt, hogy lehet, hogy nem is láttam...
Volt két kisebb planetáris köd is a megfigyeltek között: a már említett NGC 2438 (egyik végén hegyesebb formájú, fényes, kicsi ködfolt. Másik vége kicsit diffúzabbnak tűnt. UHC szűrővel volt a legkontrasztosabb.) és az NGC 2452 (nehezen, szinte csak elfordított látással kivehető apró, enyhen lapult korong diffúz peremmel, szűrőt nem igényel),
És megnéztem néhány galaxist is, amelyek nagyobb része csak a szokásos kerek/ovális, diffúz ködfoltként jelent meg kicsit fényesebb magvidékkel: NGC 2775, NGC 2537 (Medvetalp) , NGC 2681 (Helix galaxis). Az NGC 2683-as galaxis a Lynxben azért látványosabb volt kicsivel: egy 10 ívperc hosszan elnyúló, lapos, ovális ködösség diffúz peremmel, hosszúkás, kicsit fényesebb magvidekkel, benne néhány pici folttal.
Végül ha is nem túl látványos, de mindenképpen érdekes objektum volt az NGC 2419 gömbhalmaz, az „Intergalaktikus Vándor”, amely az egyik legtávolabbi gömbhalmaz a galaxisunkban. (Kétszer olyan távol van, mint a Nagy Magellán felhő, és a nevét onnan kapta, hogy korábban tévesen azt hitték, nem is tartozik a Tejútrendszerhez.) Ez két fényes csillag mellett halvány, nem bontható, kerek, közepén kicsit sűrűsödő ködösségnek látszott.
A nagylátószögű 120/600-as akromátban ezen az estén csak a fenti alakzatok csillagkörnyezetét nézegettem, nem voltak kifejezetten RFT célpontjaim.
(folyt.köv.)