Planetárisok észlelése

A gömb- és nyílthalmazok, ködök, galaxisok észlelőinek fóruma
Avatar
Vizi Péter
Hozzászólások: 2643
Csatlakozott: 2009.10.12. 17:59

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: Vizi Péter » 2020.05.24. 14:28

Ez a PL-lista engem is érdekel, mondjuk 0fok dekli alatt nem vagyok innen ütőképes, de ami magasabban van, arra ránézek, ha lesz egem és időm. Kifejezetten szeretem a planetárisokat!
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 561
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2020.05.24. 16:55

Az én DSO megfigyelési listámra eddig 38 planetáris ködöt vettem fel, mert a különböző források alapján ezeket gondoltam legérdekesebbnek.
Blinking Planetary Nebula, Blue Flash Nebula, Blue Snowball Nebula, Box Nebula, Bug Nebula, Cat's Eye Nebula, Crescent Nebula, Dumbbell Nebula, Eskimo Nebula, Ghost of Jupiter Nebula, Helix Nebula, IC 3568, IC 418, Little Dumbbell Nebula, Little Gem Nebula, Medusa Nebula, NGC 1360, NGC 1501, NGC 1514, NGC 1535, NGC 2438, NGC 40, NGC 4361, NGC 6210, NGC 6572, NGC 6781, NGC 7008, NGC 7027, NGC 7139, NGC 7354, Owl Nebula, Phantom Streak, Red Spider Nebula, Ring Nebula, Saturn Nebula, Skull Nebula

Ezt a listát a részletesebb adatokkal együtt szívesen átküldöm annak, aki kéri. (A SkySafari szerint egyébként 69 db 12 magnitúdónál fényesebb planetáris köd látszik Magyarországról. Ez a lista is hozzáférhető.)

Ezek közül nekem eddig 14-et sikerült megfigyelnem, ezekkel a tapasztalatokkal:
Kék hógolyó köd - NGC 7662 (20T: jól kivehető enyhén kékes korong, OIII szűrővel a legjobb)
Doboz-köd - NGC 6309 (25T: picike, szögletes, paralelogramma-szerű folt egy halvány csillag mellett. A szűrők nem nagyon segítenek.)
Macskaszem-köd - NGC 6543 (25T: ovális, enyhén foltos korong, a szélen nagyon halvány szálas ívek, Skyglow szűrővel kicsit jobb.)
Súlyzó-köd - M 27, NGC 6853 (20T: nagy, fényes ovális alakzat, középen almacsutka-szerű fényesebb résszel. OIII szűrővel a legjobb.)
Eszkimó-köd - NGC 2392 (25T: szűrő nélkül is jól látható a korong, középen némi fényesedéssel, OIII-mal jobb, de részletek nem láthatók)
Hélix-köd - NGC 7293 (20T: szűrő nélkül nagy kiterjedésű halvány derengés, gyűrű forma sejthető. OIII és UHC szűrővel latható a gyűrű struktúrája.)
Medúza-köd - IC443 (25T: Halvány egyenetlen, enyhén foltos kör alakú ködösség. OIII és HBeta szűrővel jobban látható)
Bagoly-köd - M97, NGC 3587 (20T: Jellegzetes buborék alak. OIII és UHC szűrő sokat segít.)
Gyűrűs-köd - M57, NGC 6720 (25T: Nagy, fényes, jó kivehető ovális gyűrű forma. A gyűrű belseje is halványan dereng. A gyűrűben foltok, csomók is érzkelhetők. OIII, UHC és HBeta szűrő más-más részleteket mutat meg.)
NGC 1501 (25T Halvány, de szűrő nélkül jól látható ovális korong.)
NGC 40 (25T Egy halvány csillagot körülvevő kerek folt. UHC szűrővel külső nagyon halvány gyűrűs alakzat is feltűnik.)
NGC 6210 (25T Kis, kékes, enyhén ovális korong, részletek nélkül.)
NGC 6572 (25T: Fényes, csillagszerű objektum. Nagy nagyításon apró golyó. Színek nem látszanak.)
IC 3568 (Ezt tegnapelőtt éjszaka észleltem 25T-vel: aprócska, kicsit csillagszerű folt. A magot mintha halvány burok venné körül.)

Egyébként Kazi kolléga jóvoltából a héten sikerült beszereznem egy Nagler Zoom okulárt (3-6mm) – a tegnapelőtti észlelések alapján mondhatni, ez az ideális eszköz a planetáris ködökhöz: a betekintési kényelem kiváló, a bevonatok nagyon jók, ezért a fényveszteség az 5 lencsén minimális, gyorsan kiválasztható a seeingnek megfelelő nagyítás, és az ortho illetve plössl okulárok előnyei a színhűségben és az egészen apró részletekben itt nem nagyon játszanak szerepet. Mivel ezek az objektumok nem nagy kiterjedésűek (sőt kifejezetten kompakt objektumokról van szó), a soklencsés, nagyobb látószögű okulároknak itt nincs előnyük.
Sőt, az a helyzet, hogy az összes 15'-nél kisebb méretű mélyég alakzatra valószínűleg ez lesz a leggyakrabban használt okulárom...
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
D.Laci
Hozzászólások: 1690
Csatlakozott: 2015.09.22. 17:09

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: D.Laci » 2020.05.25. 07:05

Ankalimon írta:
2020.05.24. 16:55
Az én DSO megfigyelési listámra eddig 38 planetáris ködöt vettem fel, mert a különböző források alapján ezeket gondoltam legérdekesebbnek.
Blinking Planetary Nebula, Blue Flash Nebula, Blue Snowball...
...
Egyébként Kazi kolléga jóvoltából a héten sikerült beszereznem egy Nagler Zoom okulárt (3-6mm) – a tegnapelőtti észlelések alapján mondhatni, ez az ideális eszköz a planetáris ködökhöz: a betekintési kényelem kiváló, a bevonatok nagyon jók, ezért a fényveszteség az 5 lencsén minimális, gyorsan kiválasztható a seeingnek megfelelő nagyítás, és az ortho illetve plössl okulárok előnyei a színhűségben és az egészen apró részletekben itt nem nagyon játszanak szerepet. Mivel ezek az objektumok nem nagy kiterjedésűek (sőt kifejezetten kompakt objektumokról van szó), a soklencsés, nagyobb látószögű okulároknak itt nincs előnyük.
Sőt, az a helyzet, hogy az összes 15'-nél kisebb méretű mélyég alakzatra valószínűleg ez lesz a leggyakrabban használt okulárom...
Nagyon jó leírást adtál közre Tamás.
Ezeket én is felkerestem és tanusíthatom, hogy ha a légkör engedi kiválóan kihasználható a Nagler zoom nagyítástartománya ezen objektumok megfigyelésére.
Bolygózásra sem utolsó, sőt igazán ott jeleskedik
A betekintési kényelme összehasonlíthatatlan egy rövid ortho-val.

D.Laci
ui.:... és ha egyszer a Baader Zoom-ot kipróbálod, azt sem akarod kivenni a kihuzatból és nem csak a kényelme miatt.
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 561
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2020.05.25. 07:59

D.Laci írta:
2020.05.25. 07:05
ui.:... és ha egyszer a Baader Zoom-ot kipróbálod, azt sem akarod kivenni a kihuzatból és nem csak a kényelme miatt.
Igen, nézegettem - egyszer szívesen kipróbálnám. Azonban attól tartok, hogy a kiterjedtebb mélyegek látványánál, ahol az eleve halvány objektumok minimális kontrasztkülönbségei dominálnak, behozhatatlan előnyei vannak a nagyobb látószögű okulároknak. Egy fél fokos alakzathoz az én távcsövemnél a Baader 16mm-es beállítását kellene használni, ami 75x nagyítást adna. Az ehhez a mérethez illő 11 mm-es 82 fokos ES okulárnál 110x a nagyítás: minden részlet több mint kétszer nagyobb felületként jelenik meg. Ez sötét égen nagyon látványos különbség
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
D.Laci
Hozzászólások: 1690
Csatlakozott: 2015.09.22. 17:09

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: D.Laci » 2020.05.25. 11:12

Ebben igazad van.
A példádnál maradva egy 1200-as fókuszú távcső 50 - 150x nagyítástartományát átfogva lefedi egy Newton kis és közepes nagyítását fokozatmentes 0,5-1 fok látómezővel, ami azért nem olyan rossz.
Persze nem a legnagyobb kiterjedésű mély ég pl,. M31 viszonylatában. De azon az Es 82 fok sem ad teljes képet. Egy óriásbinóban viszont páratlan látvány.
Ekkora látómezőt még az Es 100 fok 25mm-el sem érsz el, ott viszont már valószínűleg látszani fog a segédtükör árnyéka, legalábbis nekem 1016mm távcsőfókusznál 23mm-es okulárfókusztól fölfelé már látszik, amitől rohamosan romlik a kontraszt!

D.Laci
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 561
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2020.05.25. 13:26

Igazad van, az ES 100 fokos okulárral kb 2 fok lesz a látómező a nagy távcsővel - ebből az M31 és még sok más RFT objektum még igencsak kilóg. (Ez az oka, hogy azokra a kisebb Richest Field tubust használom.) De ez az okulár a nagy távcsőben is remekül fog működni: több, mint 2 fok látómező mellettt mindössze 5,3 mm a kilépő pupilla, ami szinte tökéletesen optimalizálja a fénygyűjtést. (Egyébként ebben a távcsőben a korábban használt 32 mm-es 82 fokos okuláromnál sem látszott a segédtükör árnyéka: azzal 6,8 mm-es volt a kilépő pupilla, ami csak minimálisan haladta meg a tényleges pupilla-méretemet, és teljesen használható volt.)

Viszont én nem ezekről, hanem a közepes méretű mélyég objektumokról beszéltem. Abban teljesen igazad van, hogy a Baader ugyanúgy megfelelő lépésekkel lefedné a 254/1200-as tubus értelmes nagyítási tartományát, mint egy megfelelő 82 fokos sorozat. Azonban itt nem csak a teljes lefedés számít (vagyis, hogy minden alakzathoz legyen megfelelő nagyítás), hanem az is, hogy az egyes alakzatokhoz minél nagyobb nagyítás tartozzon. A halvány mélyég objektumoknak az a sajátossága, hogy egy adott optimális tartományon belül nagyobb nagyításon jobb az intenzitás-különbségek láthatósága. (Ez egy spéci jelenség: bármilyen meglepő, és az alap optikai elméletnek ellentmondó, de az emberi szem a halvány fényességeknél jobban érzékeli ugyanazt az intenzitáskülönbséget, ha nagyobb alakzatok között kell különbséget tennie. A fényesebb objektumokra ez nem igaz: ott hiába nagyítod a képet, a látható intenzitáskülönbségek ugyanolyanok maradnak.)

Éppen a múlt héten volt alkalmam remek, sötét égről szemlélni a Trifid-ködöt a Nyilasban, ami fél fok kiterjedésű. Ehhez a 11 mm-es 82 fokos ES okulárt használtam, ami 110x nagyítást adott, és így szépen kitöltötte a látómező kétharmadát, és egy csomó részlet, folt, sötét sáv láthatóvá vált.
Ha a Baader okulárt használtam volna, akkor ahhoz, hogy a képmezőbe kényelmesen, megfelelő nagy kontrasztot adó égi háttérrel együtt beleférjen ez az alakzat, akkor a 16 mm-es beállítás kellene, amivel a köd belső részletei kisebbek lettek volna, és egy csomó alakzatnál az egymáshoz illetve az égi háttérhez viszonyított intenzitáskülönbség már nem lett volna látható (kipróbáltam: az én 15 mm-es okulárom is sokkal kevesebb részletet mutatott). Ha a 12mm-es beállítást használnám a Baaderen, akkor az objektum látható képe hasonló méretű lenne mint a nagylátószögű okulárban, azonban szinte teljesen kitöltené a látómezőt, nem látszana a környező égi háttér, amihez képest ezek az elképesztően halvány foltok egyáltalán megkülönböztethetőek lennének - és megint csak egy csomó részlet eltűnne.

Egyszer próbálj ki egy igazán halvány, de kiterjedt alakzatot, sötét égen normál és nagy látószögű okulárokkal is - látni fogod, hogy jobban látszik az optimális méretben, nagyobb nagyításon.
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
Avatar
D.Laci
Hozzászólások: 1690
Csatlakozott: 2015.09.22. 17:09

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: D.Laci » 2020.05.25. 13:50

Teljes mértékben egyetértek veled, mert már ezt én is próbáltam.
További tapasztalatom, hogy a BCO 10 és 18mm-es okulárjai is kiválóak mély ég észlelésére szerényebb látómezővel, de nagyon jó áteresztéssel és kontraszttal.
(Tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Baader Zoom-ot minden észlelésnél használom, mert nagyon élvezetes, ahogy a látómező közepére állított célobjektumra ráközelítek, vagy éppen eltávolodok és ténylegesen látható, hogy (adott légköri viszonyok mellett) mi az optimális nagyítás a megfigyeléséhez.)
Ha ehhez okulárt kell cserélni az előző látvány már csak emlék, amivel összevetem az aktuálisan látott képet
Akárki akármit is mond, ez az okulár tényleg meghazudtolja a zoomokról kialakult sztereotipiákat.
Éppen ezért nem gyakori vendége a bazárnak.

D.Laci
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
Avatar
Ankalimon
Hozzászólások: 561
Csatlakozott: 2019.04.06. 11:51

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: Ankalimon » 2020.05.25. 14:38

Ez a zoom effektus nyilván nagyon látványos lehet - elhiszem, hogy nagy rajongója lesz mindenki, aki kipróbálja. (Fényesebb objektumoknál, vagy igazán sötét égen én is szívesen alkalmaznám.)

Az a gond, hogy a magyar átlátszóságnál meg a 25 centis cső fénygyűjtő képessége mellett minden halvány részlet láthatóságáért komolyan meg kell küzdeni - ezért én egyelőre még minden olyan nagyításnál, ahol ez lehetséges, inkább a nagyobb látómezőt használom. (Ezeknél a nagyításoknál a seeing nem igazán számít, és az objektum mérete alapján a planetárium program elég jól megmutatja, hogy melyik nagyítást érdemes választani.)

Az ideális persze az volna, ha lenne nagy látószögű zoom okulár - de ilyent még a TeleVue sem csinál. Gondolom ennek komoly optikai akadályai vannak...
Üdv:
Ankalimon
(Füzessy Tamás)

Az elmélet elméletileg megegyezik a gyakorlattal.
mizar
Hozzászólások: 2669
Csatlakozott: 2010.08.25. 21:25

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: mizar » 2020.05.25. 17:10

D.Laci írta:
2020.05.25. 13:50

(Tényleg csak zárójelben jegyzem meg, hogy a Baader Zoom-ot minden észlelésnél használom, mert nagyon élvezetes, ahogy a látómező közepére állított célobjektumra ráközelítek, vagy éppen eltávolodok és ténylegesen látható, hogy (adott légköri viszonyok mellett) mi az optimális nagyítás a megfigyeléséhez.)
Ezt én is tanúsíthatom, hogy így van! Kedvenc okulárom azon az évenkénti egyszeri alkalommal amikor együtt észlelünk.
Az én távcsövemben gondolom kiváló bolygózó okulár lenne. A fókusztartománya éppen a 3500mm és a majdani 4200 mm fókuszokhoz passzol.
Tamás! Nagyon szép listát tettél fel a planetárisokról, ezeket majd én is megpróbálom távcsővégre kapni.
Avatar
gyuri17
Hozzászólások: 1285
Csatlakozott: 2018.01.02. 20:17

Re: Planetárisok észlelése

Hozzászólás Szerző: gyuri17 » 2020.05.27. 11:16

Tegnap az a gondolatom támadt, hogy 10-kor mikor a délutános műszaknak vége, hazamegyek és kipakolom a távcsövet. Viharos időn voltunk túl,ezért meglehetősen jó ég igérkezett, ami hazafelé-miközben letekertem az a 5km-be is igazolódott. Hazaérve miközben a szerelést kiraktam, már akkor 6,5 hmg volt az ég. Gyors energibevitel a szervezetbe, és 11-kor már nyílt is az Atlasz. Hercules csillagkép van két Planetáris: NGC6058 és NGC6210-ezek figyeltem meg elsőként.
A 6058 közepessen halvány, kiterjedésre átlagos Planetáris egy csillagszerű maggal, kerek fórmával.
A 6210 jóval fényesebb planetáris, formája már kissé szögletes és elnyúlt, mint valam lekerekített tömzsi téglalap. Ennél a Planetárisnál feltűnik a ciánzöldes árnyalat, és ennek észrevételét nagyban segíti, hogy egy látómezőben vannak fényes sárgáfehér csillagok.
A Lira csillagkép planetárisa (M57) mivel a szomszédságban található, így következőként ez volt az észlelt objektum. Sokan ismerik ezért most nem is annyira a kinézetét írom le, hanem inkább a környezetét. Ez a Planetáris jól bírja a nagyítát... A meglepetés is inkább a nagy nagyításon ért(323x Vixen HR) ugyan is az tünt fel, hogy a köd körül olyan csillagok látszanak, amit eddig csak 280-asban láttam, pedig most 160/1100-as volt a használt műszer. 5 csillag van szorosan a Planetáris körű: 3 egyvonalban, 1-1 alul felűl az elnyúltság írányában. Az ötből 2 elfórdított látással de határozott, 2 közvetlenül látszik,1 fényesebb lényegese. Hajnali 2-kor kutakodtam, hogy ezek milyen fényesek lehetnek...A Guide8 csak két csillagot jelöl: a központit és a fényesebbiket...Viszon a neten sikerült egy képet beszerezni, amin rajta van már minden környező csillag fényrendel. Ez alapján kiderűlt, hogy 15,7mg volt a leghalványabb amit láthattam. A központi csillag persze az más, mert ott a csillagkörnyezet fényes lepel. Ezenkívül persze több Gh és néhány gáz ködöt is felkerestem, de most ezt tartottam megemlítésre méltónak. A felhasznált eszközök:160/1100 Newton EQ5 goton, 12/80 Lacerta(sajátfejlesztésű), 7/80 Lacerta, 5/60(sajátfejlesztésű planetáry) 3,4mm Vixen HR planetary, Astronomik UHC.
A kép az M57 környezetéről! :)
Screenshot_2020-05-27-11-11-27.png
Nincs meg a kellő jogosultságod a hozzászóláshoz csatolt állományok megtekintéséhez.
Gyuricza István
Válasz küldése

Vissza: “Mély-ég”