Fotózás az alapoktól.....

[psomogyi]

Pontosítok: a spring-load rendszerű tartó konkrétan szar. Foscsomó. Ha mindegyik kereső azzal érkezik, akkor ne ott vegyél keresőt! Amilyen egyszerű a párhuzamosítás, kb. tízszer egyszerűbben és könnyebben el is megy az optikai tengely Baktalórántházáig, egy fuvallatra...

MDA

Attila, pontosan kifejted, mi bajod a springload megoldással? Nem elég stabil? De gondolom
nem a papucs részre gondolsz, hanem arra, hogy két csavarral állítható az iránya?
Vagy más miatt?

Nálam az 1 db alsó rögzítőcsavar okozott problémát a dslr tükörfelverésnél ami folyton meglazult, +1 menettel + csavarral + lehűléskori meghúzással észlelési jellegű fotózáshoz szerintem elég, max kb 5 perces expóidőkhöz 1000-es fókusznál.
De tükrös távcsőnél csak és kizárólag az OAG tud tökéletes vezetést adni.
Nem tudom a másik megoldás mennyire kompakt, mennyire kapható le könnyen, de érdemes belekalkulálni mit hajladó még megtenni kitelepülésnél az ember és miért.

[tordaitom]

-igényel-e a PHD valamiféle a 9x50-es keresőre szabott beállítást a vezetés megkezdése előtt?

Igen, nagy valószínűséggel igen. Szerintem nem biztos, hogy a keresőtávcső lehajlási hibája okozza ezt a jelenséget, nálam egy hasonló 9x50-es keresővel szépen működik a rendszer.
Ahány mechanika, annyiféle viselkedés – és ezt a csigakerék és -orsó megmunkálási és beállítási pontossága határozza meg elsősorban. Tehát szerintem első lépésben meg kellene határozni a mechanika viselkedését, felvenni a PE-görbét, a korrekciók nélkül. (Ehhez be kell kapcsolni a grafikont a PHD-ben, hogy menet közben is lehessen látni a követés jóságát, ill. utólag a logfájlokat megfelelő programmal (pl. PHDlab) elemezni.)

Kapcsold ki a PEC-et (PE-korrekciókat), majd járasd a rendszert két-három periódusnyi ideig. Ha az eredményül kapott PE-görbén nagy tűhegyes kiugrások tapasztalhatók, akkor feltétlen kell állítani az alapértelmezett beállításokon, pl. az "RA aggressiveness" értéket csökenteni kell, akár a minimumértékig. A másik fontos beállítás a "RA Hysteresis', ezt lehet növelni. Ezeket a változtatatásokat (már bekapcsolt korrekcióval!) menet közben is végre lehet hajtatni, ekkor az élő grafikonon nyomon lehet követni a beavatkozások sikerességét vagy a helyzet romlását. Ha az ábrán fél, vagy max. egy ívmásodpercen belül marad a görbe, akkor a felvétel is szépen fog sikerülni.

[Guest]

"De tükrös távcsőnél csak és kizárólag az OAG tud tökéletes vezetést adni."
Ez nem igy van (bocsánat)!
Több éve használok vezetéshez pici távcsövet,és DMK camerát.Tökéletesen vezet 900-1800 sec expókat egész éjszaka.(0.3-0.6 " hibahatárral) Ráadásul nagy csövet.250/1600 Newton.A megoldás , Pontos mechanikai cuccok,és precízitás.

A csiga-csigakerék pontatlanságával simán megbírkózik a vezető szoftwer.

[nr74]

Ez pedig szerintem egyenértékű azzal, mintha a gépet fordítod el a kihuzat végén. Legyező szerűen szétállnak majd a csillagok tüskéi, az elfordulás szögének megfelelően. Nem párhuzamosan, hanem legyező szerűen. Ezt csak a pontosítás kedvéért írom, mert már folytattam felvételeket egyazon területről, és nem sikerült pontosan feltenni a gépet azonos szögben, és sajnos 8 ágú lett minden csillag tüskéje. Ezért a gépet mindig az egyik forgási irányba ütközésig kis gumival elhúzom a kihuzaton, ugyanis a rögzítése kissé kotyog. Imre

Nem hiszem, hogy túl nagy gyakorlati jelentősége van a dolognak, de azért kicsit vitázok ezzel, ha nem bánod.
A tüskék helyzete az égi objektumok irányához képest csak a póklábak helyzetétől függ. A kép koordinátáihoz képesti elhelyezkedése valóban a kamera behelyezésétől is.
Ha a kamerát elfordítod, akkor a kép széleihez képest valóban elfordul a tüskék szöge, de a leképezett objektumokhoz képest nem. Ebben az esetben is az illesztett képeken teljesen fedni fogják egymást - már ahol lesz metszete az illesztett képeknek.
Nem csak az elméletet fújom, hidd el ezt hozza a gyakorlat is.

[Attila]

... A megoldás , Pontos mechanikai cuccok,és precízitás. ...

Maximálisan egyetértek Gebével.
"Pinpoint" csillagok csak teljesen merev és kontrollált mechanikával érhetők el. Ne felejtsétek el, hogy itt - adott esetben - szub-ívmásodperces szögeltérésekről beszélünk!!! Tisztában van mindenki azzal, hogy ez mekkora szög??? Egy ívmásodperc alatt látszik egy egyeurós pénzérme kb. öt km távolságról!!! Ha ennél nagyobb szöggel mászkál el a távcső iránya a beállított objektumról, akkor már nem lesz pontszerű a leképezés. A fényesebb csillagok nagyobb "pacája" elfedi a kis vezetési hibákat, de a halvány csillagok kíméletlenül felfedik a legkisebb hibákat is, még ha 3-4" FWHM is a seeing.
A TDM fejlesztése közben sokat kínlódtam ezzel a problémával a tesztelések során; sokszor még mászkálni sem mertem a távcső mellett...

Tamással viszont vitatkozom.
A PHD bármit elvezet "többé-kevésbé" pontszerű csillagnyomokat produkálva bármilyen különösebb beállítás nélkül - feltéve, hogy a cucc mechanikailag rendben van (lásd előző bekezdést). Ekkora elhúzást szerintem nem produkál a szoftver. A szóródási kör valóban csökkenthető, ha az advanced beállításokat finomítjuk, tehát van értelme "hangolni" a beállításokat az adott felszerelés paramétereitől függően (ebben egyet értek Tamással), de az eredetileg becsatolt képen látható mértékű elhúzást szerintem nem okozhat a PHD.

Persze látatlanban mindez csak spekuláció a részemről, de fenntartom a véleményem, hogy a rugós foglalatú kereső/vezető kóvályog el expo közben. Az tényleg szar, ahogy mások is írták. Abból, hogy van ember, akinél nem mozdul el vezetés közben, csak az következik, hogy megbízhatatlan, nem pedig az, hogy jó...


MDA

[Imre]

Nem csak az elméletet fújom, hidd el ezt hozza a gyakorlat is.

Látom, teljesen tisztában vagy a témával kapcsolatos kérdésekkel. Igaz, amit leírtál, semmi probléma vele. Egy apróság, amely esetleg mégis hibához vezethet, amely ugyan elég kicsi, de mégse hanyagolható el, az tulajdonképpen az alacsonyan megfigyelhető égterület torzulása. Ez viszont semmiféle módszerrel nem hozható rendbe, ugyanis nincs olyan egyeztetési módszer, amely ezzel megbuirkózna úgy, hogy a diffrakciós tüske is fedje egymást. Ezt viszont inkább hagyjuk, mert komolyabb geometriai számítással igazolható csak, és itt ezért nincs sok értelme. Gondolom, hogy tökéletesen érted, nem kell magyarázni a légkör lencse és prizma hatását. Magasan fényképezett égterület esetében ez minimális, és hacsak lehet, delelés környékén kell fotózni. Üdv. Imre

[Imre]

Nálam az 1 db alsó rögzítőcsavar okozott problémát ...

Nálam a papucs belső fala domború volt, az 1 csavar elvileg elég, de akkor a papucs kialakítása olyan kell legyen, amely 3 pontos fix megfogatást tesz lehetővé. Én homorúra köszörültem a csavarral szemközti papucsoldalt, és ezzel megszűnt minden kotyogás, lötyögés. Pontosan felfekszik a felület két vége, a csavar meg jól beszorítja. Ha még jobbat kellene, akkor a csavar alá egy erős ívesen hajlított acélrugó lapkát tennék, bepattintva egy előre kialakított mélyedésbe. Ezzel hőtáguláskor is szorítva marad, és a csavar sem marja ki az alumínium papucsot. A vezetőnek használt kereső távcső rugózó csavarja mellé egy fix szorítócsavart is lehet tenni. Miután pontosított az irány, azzal lehet a rögzítést fixálni. Talán van annyi hely a másik mellett. Üdv. Imre

[psomogyi]

"Nálam a papucs belső fala domború volt, az 1 csavar elvileg elég, de akkor a papucs kialakítása olyan kell legyen"

Csak a félreértések elkerülése végett: igen, a papucsról beszélek, illetve hogy hosszú az erőkar.
Előnye hogy alulra, akár prizmasínre rá lehet tenni (volt egy időszak amikor 2 db-ot tettem hátul alulra vízszintbe - egyiket vizuális keresőnek), hátránya hogy konyul az egész.
Nem lehet rossz az a 30 ezres 50-es guide megoldás a maxutovon, de ha már ennyire igényesek vagyunk és nagyobb tükröse van az embernek, tartom magam az OAG-hoz. Más kérdés ha az embernek megvannak vizuális cuccai, azért meg lehet erősíteni azt a springload-ot is, illletve létezik könnyen váltható verziója is ennek a springload-nak amivel lehet váltogatni vizuális / mgen között (pl elején goto-t tanítani kitelepülésnél). Erre az a guide megoldás nem biztos hogy alkalmas, nem fér oda az ember feje.
Persze lehetnek szerencsések akik úgy gondolják hogy elég az 50-es kereső 1000 feletti fókuszhoz, én a bizonyítást is nagyon nehéznek látom és már nem vagyok benne érdekelt (spektrumos munkánál próbáltam használni még keresőt 23 mikronos résre tavaly de feladtam, igaz nekem egészen más miatt is kell oag-szerű megoldás).
Szóval sok sikert annak aki megoldotta, én nem gondolom hogy egy kezdőnek rögtön a maximumra kellene törekedni egy speciális kis területen ami nem is a maximum (és összességében a többségünk soha nem ér el).

[Attila]

A spring-load-dal nekem a spring-load a bajom (ahogy már többen is kifejtették), nem a papucs; bár végül is miért ne lehetne az is rossz...

A gumigyűrű helyből abortált ötlet bárhol a csillagászati műszertechnikában, mivel az optikai rendszerek merev mechanikai felépítést igényelnek; erre a népi demokratikus Chi Lua Chang betesz oda egy lágy gumit, meg egy még lágyabb rúgót. F@sza!

Ebből csak az látszik, hogy Chi Lua Chang még az életben nem használt távcsövet, legföljebb húgykő eltávolításra (mint Mizser az U40-es dióverőt...).

A magam részéről a Pareto szerinti hibajavítást pártolom: először azt javítsuk meg, ami hiba 80%-át okozza. A többivel ráérünk később is piszmogni.


MDA

[Imre]

Használtan vettem kb. 3 éve egy ilyen keresőt, és abban valami hasított fehér kemény műanyag karika volt, nem puha gumi. Lehet, hogy az előző tulajdonos cserélte, de sajnos apró darabokra repedt, ezért egy másik, teflon-szerű műanyag gyűrűre cseréltem, amely nem annyira kemény, de lágynak nem mondható. Hajlik, rugalmas, szinte törhetetlen, és fogóval megnyomva kissé belapul, de idővel visszanyeri alakját. Egyáltalán nem puha, szépen tartja a kis csövet. A rugós szerkezet viszont nagyon gyenge. Amikor beállítom, nem nyomja vissza a hengert a másik két csavarhoz, hanem segíteni kell neki. Ez feltehetően a szoros új gyűrű miatt lett ilyen. Nos erre a megoldás egy sokkal erősebb rugós szerkezet, és fixáláshoz egy negyedik csavar lehet. A szárat én elég merevnek találtam, nem konyul. A papucs tartóját ha vékony falú csőre szerelik, akkor bizony használhatatlan. A vékony lemez hajlik el, nem a tartókar öntvénye! Csak vastagabb tartógyűrűre szerelve használható! Tipikusan az olcsóság miatt olyan, amilyen, minden stabilitást mellőztek a tervezői, hemzseg a hibától a konstrukció, de jó kiindulási alap lehet a barkácsolóknak. Tanulni lehet vele, és kísérletezésre kiválóan alkalmas, mint egy állatorvosi ló, pont olyan! Előnye, hogy van, és olcsó. Üdv. Imre