pBandi írta:Pusztán elméleti úton levezetném, mert érdekelne, hogy helyes-e a meglátásom:
1. A 2x akkora ármérő 4x több fényt gyűjt be.
Stimmel.
pBandi írta:2. A 2x akkora átmérőjű de azonos fényerejű távcső fókusza 2x hosszabb, így a leképezett kép is 2x nagyobb.
Ez is stimmel.
pBandi írta:3. Mivel a ccd felülete 2 dimenziós, így a 2x-esen felnagyított kép 2^2=4x kisebb fénysűrűséggel bombázza az érzékelőt. Tehát a CCD/CMOS egységnyi felületére 4x kevesebb fény jut.
Ebből számomra az következik, hogy ugyan 4x több fényt gyűjt a nagyobb távcső, de azt 4x kisebb fénysűrűséggel tudjuk detektálni, ergó ugyanolyan körülmények között - mivel 4*(1/4)=1 - nincs különbség "hmag" szempontjából egyik távcső javára sem. Elméletileg.
Szerintem a nagyobb távcsővel csak a hosszabb fókuszból adódó jobb felbontást tudjuk élvezni, ha az időjárás is engedi. Szerintetek
Valóban, ez igaz pl. egy nagyobb felületű ködösség, bolygófelszín stb. esetében -- de nem teljesen így igaz a csillagokra, amelyek pontszerű fényforrásnak tekinthetőek! A dolog persze ennél bonyolultabb, mert ugye egy csillag képe egy bonyolult diffrakciós képbe oszlik szét, de a két élethelyzet nem ugyanaz
A HMG amúgy is egy érdekes kérdés, de erről volt egy jó kis cikk a Meteorban SzMGy klaviatúrájából... Kis szerencsével egy 25m-s forrásból is lehet látható jeled akár szabad szemmel is. Ui. az hogy valami halvány, az annyit tesz, hogy statisztikailag ritkán jön felőle foton. Így ha exponálsz pl. 1 másodpercig, akkor egy ilyen halvány forrásból teszem azt 99,99999999999...999% hogy nem jön egyetlen foton se, de annak az esélye sem nulla, hogy érkezzen mondjuk ezen idő alatt akár 10 is -- ezzel már érezhető nyomot hagyva a CCD pixelében.
Így a HMG igazából statisztikai dolog, nincs egzakt érték, hogy
ez még igen, az meg már nem látszik, hanem a valószínűségek miatt ez a határ elmosódott. Ezt tovább bonyolítja számos hatás, pl. a csillagok színe (az amelyiknek a sugárzási maximuma az érzékelő maximumához közel esik jobb eséllyel látszik meg).
A fényerő fotós objektívben is ugyanazt jelenti, azaz a fókusztávolság, és a szabad nyílás hányadosát. Az úgynevezett rekeszértékek f/4, f/5,6 stb. a fotós világban megszokott értékek, és nem véletlen lépkednek ilyen rendben. Az f/4 és az f/5,6 között azt mondja a fotós, hogy
1 blendényi/rekesznyi különbség van. Ha felezed az expozíciós időt, akkor éppen kétszer annyi fénynek kell a filmnek/CCD felületére jutni hogy ugyanazt a fénymennyiséget kapd.
Tehát nyitsz éppen egy blendét, azaz f/5,6-ról nyitod f/4-re. A fényerő ugye éppen gyökkettőnyit ugrik, de a felületi megvilágítás ugye négyzetesen változik, így gyökkettő a négyzeten = kettő -- azaz láss csudát a felületre eső fénymennyiség duplázódott!
vagy igen !?/.
