APO refraktorok

[géza]

József, a 70-eseden már van "thermo" ? http://unistellaroptics.com/en ilyesmivel egy ilyen fényerő vajon majd alkalmas lehet mélyég szemezésre ? Csodálatos lenne. (https://translate.google.hu/translate?s ... edit-text=) Van csak okulár változat, rövidesen kijön állitólag. Erre gondolok az apókkal kapcsolatban. https://translate.google.hu/translate?s ... edit-text=

[Attila]

Nem tudom,talán fotózásnál van haszna ?

Manuális hőmérséklet-kompenzált auto-fókusz...
A hőmérséklet-változás hatására megváltozik a tubushossz. Így ha kiméri a delikvens, hogy +/-1°C ∆t mekkora ∆f-et okoz (és van mikrométeres fókusz-skála is), akkor egy hosszú expo-sorozat alatt is tartani tudja a pontos fókuszt.
De magánvéleményem szerint ezt ember nem használja...


MDA

[tobe_]

Ehhez még annyi kellene, hogy a fényképezett objektum változó távolsága miatti fókusz hibát is korrigálná ... a 13. tizedes jegyben persze.

[géza]

Változó távolság.........a fokuszirozó finomcsavarján száz és millió fényév közt fotózásilag mekkorát kell tekerinteni? Mélységélesség. Bolygók esetén nagy fényerönél sem emlékszem. Mintha a Hold után a Jupiterre nem fokuszáltam volna ujra. Olyan gépies mozdulat, most tőrőm a fejem. Ez a thermózás izgat.

[Gábor1967]

Világegyetemben lévő távoli dolgok esetében nekünk a Földet körülvevő légkör a lényeg, mivel az állandóan hullámzik, változik. És ezt a látott képet élesítjük ki. Vagy tévedek?

üdv.,
Gábor

[Attila]

Világegyetemben lévő távoli dolgok esetében nekünk a Földet körülvevő légkör a lényeg, mivel az állandóan hullámzik, változik. És ezt a látott képet élesítjük ki. Vagy tévedek?

Nem tévedsz, Gábor, de itt két dolog keveredik.

Az egyik a mélységélesség:
https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9lys%C3%A9g%C3%A9less%C3%A9g

Ez gyakorlatilag a klasszikus optikából ismert 1/f=1/t+1/k "tűrését" jelenti, ami a seeing-től független dolog (de pl. a lencse/tükör fényerejétől viszont függ).
Ugyanakkor a csillagászati képalkotásban (legalábbis az amatőr műszerek mérettartományában biztosan) ez a tűrés messze nagyobb, mint pl. a bolygók és a mélyég objektumok távolság-különbsége miatti képtávolság-különbség. Nem számoltam ki, de szinte biztos vagyok benne.

A másik a légkör képminőséget rontó hatása, azaz a seeing, exctinció és refrakció.
Ezek még "rátesznek egy lapáttal" az élesség fenti tűrés-tartományára.

Tehát nem hiszem, hogy egy bolygó megfigyelése után újra kellene fókuszálni, ha pl. az andromeda ködöt akarod élesre állítani. Ettől függetlenül vizuális észlelés esetén magam is állandóan és folyamatosan újra-fókuszálok - de lehet, hogy ez csak egy rossz szokás... (Fotózáskor is megteszem, de ott ritkábban.)

Egyedül a környezeti hőmérséklet változása miatti anyagjellemző-változások (a tubus és az üveg hőtágulása következtében) indokolt az újra-fókuszálás, de az meg nem perc nagyságrendű időskálán dolgozik, pláne, ha a fenti tűrést is figyelembe vesszük.


MDA

u.i.: itt egy valóban részletes áttekintés a témáról (angolul, de rajzokkal):
https://starizona.com/acb/ccd/advtheoryfoc.aspx

[Sidius]

A Hold, meg akármelyik másik égitest optikai értelemben a végtelenben van, a fókuszírozó állása tehát marad. A szokványos, jól érzékelhető színhibával rendelkező akromátok esetén azonban égitest típusonként picit máshol lehet az ideális fókussík, merthogy más égitest típuson más "színhiba beállítást" kíván a szemünk, de ez egyénfüggő is. De optikailag akkor is minden égitest a végtelenben van. Egész biztos továbbá, hogy nem ugyanott van a vizuális és a fotós legjobb fókuszpont sem egy akromát esetén.
A légkör ebbe ha nyugodt, akkor is beleszól, de a hullámzással nincs mit kezdeni, legfeljebb egy átlagos fókuszpontot találunk hozzá.

MDA megelőzött, de már nem törlöm.

[Attila]

Janinak teljesen igaza van (jó, hogy nem törölted... ): az adott objektum frekvencia-spektruma és az adott műszer áteresztési jellemzői is beleszólnak az optimális élességi pozícióba (főleg vizuális észlelés esetén), erről meg is feledkeztem...

Bár ez a hatás szerintem már nagyon minimális a többihez képest.

MDA

[géza]

A leirtakból kővetkezöen az ügyes amatör az adott okulárhoz élesitve, rögzitheti azt másnapra. Pld. a standardolt kereső. Ha másnap a légkör visszaállt a természetes rosszra, a látványból még méretét is következtetheti. Igy van ? Esetleg az a hömérsékltkülönbség számit csak ? sz............érdekes lenne tudni, a höérzékelö hol van elhelyezve.

[Sidius]

Hát nem tudom, Géza. Ha van kedved hozzá, persze érdemes foglalkozni vele, de a gyakorlati haszna szerintem erősen kérdéses, ámbár az a tudás, ami alapján elkészül, nagyon is hasznos. Átlagosan kb 2 fokot változik éjjel a hőmérséklet óránként. Maga az optikai fókusz is változik a hőmérséklettel. Van valamennyi tolerancia is, ami persze nyílásviszony függő, meg attól is függ, hogy illeszkedik a kamera pixelmérete a felbontáshoz.
Majd ha lesz kedvem utánaszámolok, de nekem a 250-es Cassegrainem 5m-es fókusza se sokat sétálgat alumínium csőben, pedig 800 mm választja el a segéd és főtükröt. Namármost ez nyújtott rendszer. A nyújtó tag pozíciójának változása viszont sokszorozódik a rendszer fókuszban. Igaz, hogy csak bolygókat fotózok primerrel, de nem vettem észre, hogy tízpercenként folyton újra kéne állítgatni.