APO refraktorok

Lencsés- és tükrös távcsövek
Avatar
cbo
Hozzászólások: 1536
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:55

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: cbo » 2021.04.12. 18:57

kazi írta:
2021.04.12. 18:28
Az ED üvegekről egy cikk, ha valakit érdekel:
https://www.stellarvue.com/optical-glass-types/
"We made some oil spaced FK51 and FPL53 triplets but most were air spaced. Each of these telescopes were color free when used visually. When used for astrophotography, the air spaced lenses had better color correction."

Arról már hallottam, hogy a a légréses triplet APO-kat egyesek jobbnak tartják, ezek szerint Vic Maris is.
kazi
Hozzászólások: 1200
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: kazi » 2021.04.12. 19:36

cbo írta:
2021.04.12. 18:57
kazi írta:
2021.04.12. 18:28
Az ED üvegekről egy cikk, ha valakit érdekel:
https://www.stellarvue.com/optical-glass-types/
"We made some oil spaced FK51 and FPL53 triplets but most were air spaced. Each of these telescopes were color free when used visually. When used for astrophotography, the air spaced lenses had better color correction."

Arról már hallottam, hogy a a légréses triplet APO-kat egyesek jobbnak tartják, ezek szerint Vic Maris is.
Színkorrekció szempontjából jobbak, igen. De van, amiben meg az olajosokat tartják jobbnak, pl gyorasbban hűlnek, 2 vs 6 üveg-levegő átmenet, mechanikailag nem olyan kényesek.. Gyártásnál sem mindegy, hogy 6 felületet kell hibátlanra polírozni és antireflexiós réteggel bevonni vagy 2-t ill. a légrést halál pontosan beállítani és olyan foglalatot csinálni, ami meg is tartja a helyén a tagokat, de nem szorítja.
Kazinczi Zoltán
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
Avatar
D.Laci
Hozzászólások: 1690
Csatlakozott: 2015.09.22. 17:09

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: D.Laci » 2021.04.13. 09:50

Ez mind igaz Zoli, de a sok pénzt alapvetően a jó színkorrekcióért fizetik a vásárlók, amikor a drága tripletet, vagy még többtagú APO-t választják.

D.Laci
ui.: A korábbi 127 és 152mm-es akromátjaim után fejbeverő különbség volt az első belenézéskor.
Ami szembetűnő, pont a színihiba hiánya, sokkal szebb bolygórészletek nagy nagyításon.
Rend a lelke mindennek. A fejekben is!
ESPRIT 150/1050 APO triplet + NEQ6-Pro mech. ; MEADE 254/2500 LX200GPS SC ; APM MS16x80 ED bino MDA féle állványon; Delta Optical Extreme 10x50 ED bino
Avatar
Végh Zoli
Hozzászólások: 955
Csatlakozott: 2009.09.15. 21:02

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Végh Zoli » 2021.04.13. 11:42

kazi írta:
2021.04.12. 19:36
cbo írta:
2021.04.12. 18:57
kazi írta:
2021.04.12. 18:28
Az ED üvegekről egy cikk, ha valakit érdekel:
https://www.stellarvue.com/optical-glass-types/
"We made some oil spaced FK51 and FPL53 triplets but most were air spaced. Each of these telescopes were color free when used visually. When used for astrophotography, the air spaced lenses had better color correction."

Arról már hallottam, hogy a a légréses triplet APO-kat egyesek jobbnak tartják, ezek szerint Vic Maris is.
Színkorrekció szempontjából jobbak, igen. De van, amiben meg az olajosokat tartják jobbnak, pl gyorasbban hűlnek, 2 vs 6 üveg-levegő átmenet, mechanikailag nem olyan kényesek.. Gyártásnál sem mindegy, hogy 6 felületet kell hibátlanra polírozni és antireflexiós réteggel bevonni vagy 2-t ill. a légrést halál pontosan beállítani és olyan foglalatot csinálni, ami meg is tartja a helyén a tagokat, de nem szorítja.
Hmmm ... én idáig azt hittem , hogy éppen az olajos triplettek esetén kell pontosabb felületmegmunkálás , mert ugye ott az olajos oldalaknak tökéletesen kell tükrözniük a másik oldali felületet , míg a légrésesnél meg szabadon választhatók a görbületek .
kazi
Hozzászólások: 1200
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: kazi » 2021.04.13. 11:48

D.Laci írta:
2021.04.13. 09:50
Ez mind igaz Zoli, de a sok pénzt alapvetően a jó színkorrekcióért fizetik a vásárlók, amikor a drága tripletet, vagy még többtagú APO-t választják.

D.Laci
ui.: A korábbi 127 és 152mm-es akromátjaim után fejbeverő különbség volt az első belenézéskor.
Ami szembetűnő, pont a színihiba hiánya, sokkal szebb bolygórészletek nagy nagyításon.
Távcsövet mindenki a saját szempontjai szerint választ. A még több tagú apoknak a nagyobb korrigált látómező a lényege, nem a színkorrekcióhoz kell.
Ahogy a cikk írója is írta, vizuálisan nemigen van különbség: "Each of these telescopes were color free when used visually".
Fotózásnál nem tudom, mekkora a difi.
Egy akromáthoz képest az olajos triplet is ugyanúgy fejbever. :) Gondolom, nem véletlen gyárt se az Astro Phisics, se a TEC olajos tripletet..
A hozzászólást 1 alkalommal szerkesztették, utoljára kazi 2021.04.13. 11:50-kor.
Kazinczi Zoltán
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
kazi
Hozzászólások: 1200
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: kazi » 2021.04.13. 11:49

Végh Zoli írta:
2021.04.13. 11:42
kazi írta:
2021.04.12. 19:36
cbo írta:
2021.04.12. 18:57


"We made some oil spaced FK51 and FPL53 triplets but most were air spaced. Each of these telescopes were color free when used visually. When used for astrophotography, the air spaced lenses had better color correction."

Arról már hallottam, hogy a a légréses triplet APO-kat egyesek jobbnak tartják, ezek szerint Vic Maris is.
Színkorrekció szempontjából jobbak, igen. De van, amiben meg az olajosokat tartják jobbnak, pl gyorasbban hűlnek, 2 vs 6 üveg-levegő átmenet, mechanikailag nem olyan kényesek.. Gyártásnál sem mindegy, hogy 6 felületet kell hibátlanra polírozni és antireflexiós réteggel bevonni vagy 2-t ill. a légrést halál pontosan beállítani és olyan foglalatot csinálni, ami meg is tartja a helyén a tagokat, de nem szorítja.
Hmmm ... én idáig azt hittem , hogy éppen az olajos triplettek esetén kell pontosabb felületmegmunkálás , mert ugye ott az olajos oldalaknak tökéletesen kell tükrözniük a másik oldali felületet , míg a légrésesnél meg szabadon választhatók a görbületek .
Az, hogy szabadon választhatók a görbületek, nem azt jelenti, hogy bármilyen görbület jó, amilyenre sikerül. :D
Kazinczi Zoltán
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
Avatar
Végh Zoli
Hozzászólások: 955
Csatlakozott: 2009.09.15. 21:02

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Végh Zoli » 2021.04.13. 14:44

kazi írta:
2021.04.13. 11:49
Végh Zoli írta:
2021.04.13. 11:42
kazi írta:
2021.04.12. 19:36


Színkorrekció szempontjából jobbak, igen. De van, amiben meg az olajosokat tartják jobbnak, pl gyorasbban hűlnek, 2 vs 6 üveg-levegő átmenet, mechanikailag nem olyan kényesek.. Gyártásnál sem mindegy, hogy 6 felületet kell hibátlanra polírozni és antireflexiós réteggel bevonni vagy 2-t ill. a légrést halál pontosan beállítani és olyan foglalatot csinálni, ami meg is tartja a helyén a tagokat, de nem szorítja.
Hmmm ... én idáig azt hittem , hogy éppen az olajos triplettek esetén kell pontosabb felületmegmunkálás , mert ugye ott az olajos oldalaknak tökéletesen kell tükrözniük a másik oldali felületet , míg a légrésesnél meg szabadon választhatók a görbületek .
Az, hogy szabadon választhatók a görbületek, nem azt jelenti, hogy bármilyen görbület jó, amilyenre sikerül. :D
Azért toleránsabb lehet a dolog , mint az olajosnál , ahol koccan a két üveg és kifolyik az olaj ;)
kazi
Hozzászólások: 1200
Csatlakozott: 2019.02.23. 13:55

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: kazi » 2021.04.13. 15:47

Végh Zoli írta:
2021.04.13. 14:44
kazi írta:
2021.04.13. 11:49
Végh Zoli írta:
2021.04.13. 11:42


Hmmm ... én idáig azt hittem , hogy éppen az olajos triplettek esetén kell pontosabb felületmegmunkálás , mert ugye ott az olajos oldalaknak tökéletesen kell tükrözniük a másik oldali felületet , míg a légrésesnél meg szabadon választhatók a görbületek .
Az, hogy szabadon választhatók a görbületek, nem azt jelenti, hogy bármilyen görbület jó, amilyenre sikerül. :D
Azért toleránsabb lehet a dolog , mint az olajosnál , ahol koccan a két üveg és kifolyik az olaj ;)
Nem koccan, nem folyik, csak nem lesz jó a kép.
Kazinczi Zoltán
Dobson 250/1400(eladó), Celestron Nexstar 6 SE, 120/950 GPU, SW 120/600,12x60 bino
Lovász András
Hozzászólások: 2453
Csatlakozott: 2017.12.08. 16:06

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: Lovász András » 2021.11.23. 08:19

Attila írta:
2021.11.19. 19:47
...A Makszutov-Newton viszont már egy másik világ; az az egyik "csúcs-távcső" közvetlenül az apo-tripletek után.
Van egy kérdésem, de mielőtt felteszem, leszögezem: nem szeretnék személyeskedésekbe torkolló, sebfeltépő szájtépéseket generálni. Tehát tisztelettel kérek minden vélemény nyilvánítót, maradjunk tisztán szakmai síkon. :)

Valahol olvastam Gyulai Páltól, hogy gyakori jellemző az APO-knál ibolyában a 0,4 Strehl definíciós fényesség, majd hozzáteszi: nagyon odafigyel arra, hogy ugyanebben a tartományban a saját termékei elérjék a 0,8-as értéket. Ez dicséretes, de mi van pl. az UV tartományban? Hisz jellemzően itt eresztenek át azok a szűrők, amelyekkel a Vénusz felhőzetét fotózzák. Ha pedig történetesen ebben a tartományban 0,8 alá esik a definíciós fényesség, akkor már inkább egy prémium tükör az eredményesebb?
Infrában mi a helyzet? Mit jelent egy APO fotografikus hangolása? "Széthúzzák" egymástól a 3 hullámmhosszt, amelyeket a fókuszban akarnak tudni?
Az 1 kérdésből mégiscsak 4 lett... :P
Előre is köszönöm a válaszokat.
15x70 Scopium Nature binokulár
254/1200 Dobson,
eq-platform
Avatar
cbo
Hozzászólások: 1536
Csatlakozott: 2009.09.07. 21:55

Re: APO refraktorok

Hozzászólás Szerző: cbo » 2021.11.25. 00:44

Lovász András írta:
2021.11.23. 08:19
Valahol olvastam Gyulai Páltól, hogy gyakori jellemző az APO-knál ibolyában a 0,4 Strehl definíciós fényesség, majd hozzáteszi: nagyon odafigyel arra, hogy ugyanebben a tartományban a saját termékei elérjék a 0,8-as értéket. Ez dicséretes, de mi van pl. az UV tartományban? Hisz jellemzően itt eresztenek át azok a szűrők, amelyekkel a Vénusz felhőzetét fotózzák. Ha pedig történetesen ebben a tartományban 0,8 alá esik a definíciós fényesség, akkor már inkább egy prémium tükör az eredményesebb?
Infrában mi a helyzet? Mit jelent egy APO fotografikus hangolása? "Széthúzzák" egymástól a 3 hullámmhosszt, amelyeket a fókuszban akarnak tudni?
Az 1 kérdésből mégiscsak 4 lett... :P
Előre is köszönöm a válaszokat.
Ha megnézzük, akkor azt látjuk, hogy a Vénuszt nem APO távcsövekkel szokták az esetek 90-95%-ban fotózni. Ha az APO üveg tagjai olyanok akkor jelentős az elnyelődés UV-ben ( a kvarc az jól átenged). A dedikált bolygókamerák karakterisztikája amúgy se kiemelkedő a 300-400 nm közötti tartományban, a jobbaké is jellemzően 40% alatti, a többi még ennyit se tud, így minden fényre szükségünk van UV tartományban. A fókusznyújtó tag is jó ha kvarcüvegből készül, ezt amúgy úgy kell összeválogatni és legyártani magunknak, a TV Powermate jó de az is nyel valamennyit. Mindezek miatt a Vénusz fotózás lelke a nagy átmérőjű 25-30 cm feletti távcső, ez meg ugye a triplet APO-ban kb. a kapufa. Csak ez után jön a többi eszköz. A tükrösök meg ugye azért jók, mert nem nyelnek el UV-t (és ide még csak prémium minőség se kell, de persze jó ha az van). Értelemszerűen a tükrös nagy átmérőben midig ár és gyártási előnyt fog élvezni (iparilag a katadioptirokus is), tehát ez marad a lucky-imaging bolygó észlelési technika elterjedt műszere.
Infránál már más a helyzet, ott a fénycsökkenést (pl. keskeny sávú infra szűrő esetén, pl. CH4) a kamerák karakterisztikái lényegében kiegyenlítik. De ide is érvényes a szabály: fény kell minél több, vagyis nagy átmérő, de ez itt nem annyira éles mint az UV esetén. Tehát kb. megintcsak nem túl optimális a triplet APO.
Válasz küldése

Vissza: “Távcsövek”