Áthozom ide további tapasztalataimat az Omegon CC-vel kapcsolatban. Mivel megjött végre a csere lézer, beállítottam és felhősödés előtt kimentem (előtte órákon át kint volt a cucc, szóval volt ideje hülni), sajnos kevés időm maradt, de határozott javulás látszik. A csillagok már csaknem 100%-ban pontszerűek, a szemem még szokja a lencsés után a képet egyelőre. A kisebb látómező egyáltalán nem zavaró, inkább a kép mássága, de az is inkább csak más, mint zavaró.
- kb. 190X volt a max nagyítás, amíg éles volt a kép, a légkör nem a legjobb volt most
- Castor kettős nagyon könnyen bomlott
- Orion köd határozottan jobb élmény volt, mint a 10cm-es lencsésben, a sötét rész sokkal jobban kivehető volt, és több részletet is láttam, mint előtte
- Rigelt is néztem, sikerült meglátni az apróbb tagot
- Barlow-al nem volt fókuszom, lehet elég lesz egy fele annyi toldat is következőleg
- EQ5-ön beremeg fókuszálásnál, ami a Bresser után fura kicsit
És itt jöttek a felhők.
A beállításnál kicsit eltértem attól, ami tanácsot kaptam. A kihuzatot állítottam Gyuri tanácsa alapján, tükör nélkül. Majd utána a segédtükröt már a tükörrel együtt. Ha a segédtükröt is tükör nélkül állítottam be, akkor nem volt helyes a kép, defókuszáltan egyértelműen látszott, hogy nincs rendben. Miután beraktam a tükröt és utána újra kollimáltam, már csaknem tökéletes volt a kép.
Megpróbálom még jobban beállítani (még szerintem tudom egy kicsit jobban állítani a kihuzatot), és utána megkezdődik a valós használat. Most már látom, hogy a tubus maga pöpec lesz, az egyetlen kérdés, hogy mennyire lesz jobb/rosszabb a lencséshez képest a képe (nem a felbontása!). Sokan mondják, hogy 20cm-es tükrösbe nézve megtér az ember, de a lencsés kép meg lencsés kép
Bp. XVII. ker.
TS 102/714 Doublet APO + EQ5