Eliza írta:Azt hittem, hogy a Saturnus-t, a barlow-wal majd tök jól látom. De ugyanolyan kicsi, mint barlow nélkül. Mi kell ahhoz, hogy közelebb tudjam hozni, hogy nagyobba lássam?
Bocs a hülye kérdésekért, de tanuló vagyok
Ha egy csillagot állítasz be a távcsővel, bármely nagyításon vagy okulár+barlow kombinációval pontosan ugyanolyan pontszerűnek kellene látnod, mintha szabad szemmel néznéd. Ha kiterjedtnek látod (korong alakúnak) akkor nem éles a kép, élességet kell állítani. Ezek az egyszerű távcsövek persze optikailag nem tökéletesek, tehát valamennyire eltorzítják a képet, ezzel együtt úgy kell beállítani egy csillag élességét, hogy a csillag képe a lehető legkisebb, minél pontszerűbb legyen.
Tehát lépésekben:
1) Tedd be a zenittükröt és bele a 20mm-es okulárt.
2) Célozd meg pl. az Arcturust és a fentiek szerint állítsd be az élességet (bármely más csillag is pont ugyanolyan jó a célra).
3) Ha ez megvan, akkor nézd meg a Szaturnuszt. Ha szépen látod a gyűrűjét, cseréld ki az okulárt a 10 mm-esre. Ez 90x nagyítást ad, ez a távcső ennél sokkal többet nem bír el. Ráadásul a Szaturnusz elég alacsonyan van, ott a levegő párás, remegős, kristálytiszta képre ezért sajna ritkán számíthatunk.
A barlow-t ne használd, felesleges. Csak ront a képen. Esetleg ha a Holdat nézed, ott meg lehet próbálni.
