Tény hogy sokak számára jelenthet problémát ha egy tükrös (newton) távcsövet jusztírozni kell. Hogy miért is van ez? Fiatalabb koromban nekem is sokszor mondogatták: " ha tükrös távcsöved lesz, tanuljál meg jusztirozni..." És milyen igazuk volt. 35 évvel ezelőtt kis fényerejű newtonok sokasága virágzott. Annak idején nem voltak a mostani segédeszközök se, így jobb esetben másod magával jusztírozott az ember csillagra. Egyikőnk nézett az okulár kihuzatba, míg a másik személy az állító csavarokat tekergette a tubus végénél. Rosszabb volt a helyzet, amikor egyedül voltam, akkor mindenre egyedül voltam. Szaladgáltam ide, oda. Idegeskedtem, jobb lett a kép, elrontottam, gyerünk vissza az állítócsavarokhoz... Persze kisebb fényerejű távcsőt könnyebb bejusztirozni. Majd számomra is előre lépés volt a segédtükör tartó furaton keresztül /un. fordított jusztirozás"/ - ellenőrző korongocskával" való módszer alkalmazásának a használata. Persze ez se ment egyik napról a másikra, gyakorolni kellett, hogy a kellő pontosságot elérjem. Majd jöttek a fényerősebb newtonok. Ekkorra már szerzett az ember kellő tapasztalatot ahhoz, hogy ezek a távcsövek is kellő pontossággal be tudjam jusztírozni. Bár ez se volt mindig tökéletes. A yolók jusztírozása nem csak a kezdő amatőr számára jelenthet problémát, hanem a tapasztalt newton távcsövet használók számára is feladja a leckét. Saját magamból kiindulva tudom ezt, mert én is szét szedtem a Béla egykori 210 mm-es yolóját, hogy megtakarítsam annak a tükreit. Bizony hosszú hónapok leltek el, amíg rájöttem saját magam, hogy hogyan tudom a két tükröt fedésbe hozni, majd a segédet pedig megfelelő irányba elmozdítani, hogy a képe olyan legyen mint előtte. Bizony nem egyszer felhívtam Bélát tanácsért, mert kilátástalannak tartottam, azt, hogy betudom saját magam állítani a tükröket. Hosszú hónapok kudarcai következtek... Nem egyszer megfordult a fejemben, hogy képtelen vagyok beállítani a yolót ill. a tubust elviszem Bélához, hogy állítsa be nekem, vagy eladom a tubust. Elegem volt a kudarcokból. Volt olyan hét a szomszédommal, hogy heti 5 délutánon próbáltuk beállítani sikertelenül a tükröket. Kudarc, kudarc hátán volt. Hónapokon keresztüli kínlódás, mert nem jutottam előrébb. Majd mikor úgy éreztem, hogy kellően kipihentem magamat a kudarcok sorozatát követően, elő vettem a tubust ismét, ekkor hirtelen rájöttem valamire, hogy mit is kellene csinálni elsőnek. És az elgondolás jó lett. Nem telt bele még 5 perc se és a két tükör közepén lévő pöttyök fedésbe kerültek
Ami nem sikerült hosszú hónapokon át, most pillanatok alatt megvalósult
Következett az esti finomítás, amihez segítséget hívtam. Én néztem a Vegát és egy ismerősömet fölkértem, hogy segítsen a segédoptikának a jobbra vagy balra való forgatásában. Közben én meg folyamatosan néztem a Vegának a képét, hogy jobb e vagy rosszabbodott a látvány. Utána következett a Szaturnusznak a felejthetetlen látványa, amely még ma is bennem él. A bolygó korongon a felhősávokat látok, amik eltérő színeket mutattak. Csak néztem és néztem és nem akartam hinni a szememnek, hogy ilyen létezhet... Ekkor döbbentem rá igazából, hogy kincset vettem a távcső előző tulajdonosától
Ma már nekem is rövidebb időbe telik, amíg beállítok egy ilyen távcsövet. Szerencsére stabil, nyitott vázat épített neki Béla. Ennek következtében hamar átveszi a külső hőmérsékletet mind két tükör. Nyitott, váz szerkezet mellett észlelek. Egyedül a tubus felső védőlapja van fönt észleléskor, hogy a pára közvetlenül ne csapódjék le a tükrökre. Én a kisebb yolókat is fixen telepíteném, nem csak a 200 mm felettieket.
üdv.,
Gábor