EQ Mechanikák

[sevcsa]

Sziasztok!

130/650-es tubus EQ2 mechanikáját lecserélem EQ3-ra. Még egy prizmasínt kell vennem hozzá, a kérdés már csak az, hogy mekkorát. Mennyit számít a stabilitásban, hogy 14cm, 21cm vagy 30cm? Árban nincs nagy különbség köztük. Van jelentősége egyáltalán? Csak vizuális megfigyeléshez használom a távcsövet.

Szia!

Alumínium vagy acéllábas az EQ3, amit vettél?
Van észrevehető javulás stabilitásban? Nekem is Skywatcher 130/650 tubusom van, és nekem nagyon remeg ha hozzáérek, ezért lennék kíváncsi, hogy mi a helyzet másik állványon.

Üdv,
Viktor

Alulábas, ezért biztos, hogy az lesz a leggyengébb pont ezután. Kipróbálni még nem tudtam az EQ3-at a prizmasín hiányában, de bízom benne, hogy az EQ2-höz képest így is jelentős javulás lesz. Majd írok, ha ki tudtam próbálni.

[géza]

A leghosszabbat venném meg, abból le is lehet majd fürészelni idomdarabot pld. változtatott kereső talpnak. Variálhatóbb. A fából ugyan könnyebb lenne és kiderülne ez az, mielött a nem olcsó fémet megvennéd. Egy Baader okulár ára. Ne felejtsd, a csövet is lehet egyensúlyba tologatni a gyürükben. Sz.,...............szep.6. Megfigyelésem, a nem puhafa lábak - kis méreteknél főleg - minden esetben sokkal jobban viselkednek bármilyen fémlábnál. Fenyőféléket nem, rugalmasak. Az "egyrészes" a tökéletes, majdnem. A kétrészes is jobb. A metszet nagy tömörsége miatt van ez, a fémlábak héjas szerkezete kisebb átmérőknél (!) nem jól müködik.

[Sidius]

de a kérdés a fából készültnél is fennáll, hogy számít-e valamit a hossza.

Ha a tubus a szokásos gyűrűkkel csatlakozik a prizmasín végeihez, akkor számít a hossza. Tegyük fel, hogy a 300 mm-es prizmasín két vége rögzített a tubushoz, és az valahol középtájon csatlakozik a mechanikához. Ekkor két oldalra kb. 100-100 mm hosszú kilógó darab jut, amelyre csavaró igénybevétel hat. Ezen a szakaszon a prizma rugózni fog. Egy rövid prizma értelemszerűen stabilabb kell, hogy legyen. De egy könnyű tubusnál nem hiszem, hogy könnyen észrevehető, vagy egyáltalán észrevehető lesz a dolog.

Olvasgattam már régebben is az alumínium, meg az acél háromlábakról. Ezekről következetesen a legtöbben úgy tartják, hogy az acél mindig stabilabb. Nem tudom, sose figyeltem meg még jobban ezeket a holmikat, nem is nagyon van a látókörömben. De pusztán azért mert alumínium a lábak anyaga, még nem törvényszerű, hogy instabilabb az acélnál. A szerkezeti kialakítás fontossága kb. 10:1 arányban áll a felhasznált szerkezeti fém milyenségéhez képest. De a stabilitással kapcsolatos meglátások biztos helytállóak, hiszen azt jól érzékeli aki használja, én meg nem használom. Létezik teljesen ugyanolyan kivitel acélból és alumíniumból?

[Frigyes]

Igazából itt nem az alu/acél a legnagyobb szűk keresztmetszet, hanem a plattform kialakítása, amibe a lábak és a tengelykereszt csatlakozik. Az EQ3-nál az alu változat esetében mind a csavarok, illesztések, mind a mechanikai kialakítás egy kalap ...-t sem ér. Az acél változatnál a lábak legalább feltámaszkodnak a plattformra, így nincs akkora csavarodás, mint az alu esetében. Bocsánat, ha pongyolán fogalmaztam, informatikus vagyok, nem gépész.
Sajnos fentieket tapasztalatból mondom, az alu változat olyanokat rezeg minden szellőre, érintésre, hogy majdnem lehetetlen kézzel rendesen fókuszálni. Én a plattformot és a háromlábat elfelejtettem, a tengelykeresztet rátettem egy saját készítésű Woodmaster rendszerű "háromlábra", na, innéttől, mint a Gibraltári szikla! Persze az EQ3 tengelykereszt sem a mérnöki tudományok és az anyagmegmunkálás Olymposza, de nagyságrendekkel stabilabb rendszert kaptam.
Summa summarum a plattform kialakítása miatt inkább az acéllábas változat!

[Attila]

Igazából itt nem az alu/acél a legnagyobb szűk keresztmetszet, hanem a plattform kialakítása, amibe a lábak és a tengelykereszt csatlakozik. Az EQ3-nál az alu változat esetében mind a csavarok, illesztések, mind a mechanikai kialakítás egy kalap ...-t sem ér. Az acél változatnál a lábak legalább feltámaszkodnak a plattformra, így nincs akkora csavarodás, mint az alu esetében. Bocsánat, ha pongyolán fogalmaztam, informatikus vagyok, nem gépész. ...

Szia Frigyes; megelőztél, de egyetértek.

Alu, vagy acél, vagy fa, vagy műanyag, vagy üveg, vagy kerámia, vagy bármi más...
Első közelítésben ez tök mindegy!

A lábak horizontális platformhoz történő csatlakozásainak a merevsége a meghatározó.
Ide minimum 100mm hosszú ILLESZTETT (h7/H7) acél csap kell, mindhárom láb "fejébe", akár axiálisan megfeszíthető csavar-végződéssel, ami még stabilabbá teszi (és nem 20-30mm hosszú, bocs, rövid, össze-vissza lötyögő csavar), hogy a csavaró igénybevételnek valamelyest ellen tudjon állni.
A gyári láb-csatlakozások - ahogy Frigyes is írta - konkrétan szart sem érnek. (Kivéve pl. a drága teodolit állványokat, vagy a még drágább "profi" távcsőállványokat.)

Nézzétek meg pl. ezt:
https://www.deepspaceproducts.com/berlebach-planet-small-telescope-mount-tripod_8_4233_9604.html
Nem megvenni kell (850USD...), csak lekoppintani.

Ez nálam pl. az átgondoltság egyik mintapéldája (bár ez is még tovább javítható):

tripod.jpg

Ennek a lába - szinte - akár műanyagból is lehet, akkor is stabilabb lesz a foscsomó kínai szkájvacser acél szaroknál. Megfelelő konstrukció esetén a láb rács-elemei csak rúdirányú erők felvételére vannak igénybe véve, sem hajlító, sem csavaró nyomaték nem jelentős, így - rágógumin kívül - szinte bármiből lehet.

Ha ez kész, akkor jöhetnek a további megfontolások (anyagválasztás, rácsos tartó kialakítása, stb.)

Javaslom:
"A csillagászati távcsövek és mechanikák ökölszabályai, kezdők számára" II. fejezet:
http://www.csillagvaros.hu/index.php?option=com_myblog&show=a-csillagaszati-tavcsoevek-es-mechanikak-oekoelszabalyai-kezdk-szamara.html&Itemid=93

Természetesen nem muszáj hallgatni rám...


MDA

[Sidius]

Sajnos attól tartok, nem a felhasználóknak kéne hallgatni rád, hanem a lábat építőknek, még keleten is. De tudok egy szemléletes példát: Nekem kb. 80 kg a távcső, ellensúly, mechanika, és egyéb szerelvények össztömege fix felállításban. Ez nemsokára kb. 100 kg lesz, de ez még így is kicsi tömeg az oszlopéhoz képest. Az egész egy 2,5 m magas rácsos szerkezetű villanyoszlop darabján van, amely 1m mélyen van a földbe bebetonozva, kb. 0,8 m3 betonnal. A főműszer fókusza 5 méter, tehát elég hepciás a mozgásokra. Ha a szemem az okulárhoz ér, semmi mozgás. Ha erősebben odapréselem, még akkor se mozdul semmi. De ha egyik kezemmel megnyomom az oszlopot, már nagyon is jól látszik, hogy rugalmas. Ha megütöm, kb. 1 másodpercig rezeg. Vagyis nagyon figyelni kell a kialakításnál, ha alkalmi háromlábon akarunk egy távcsövet jól megvezetni.

[géza]

Mint kistávcsöves proletariátus tagja, együttérzéssel olvasom nagytávcsövesek hasonló gondjait. Hát, igen. A boldog perceknek (Jupiter négynél több csikja), vannak keseritő percei (fokuszálok, elmegy, nem találok vissza). Mert az a fránya állvány... soha életünkben nem lesz olyan, amilyent szeretnénk. Egy biztos, a csövünk alá gyári állvány ha megfelel, a teleszkóp árának kb. háromszorosa. A proletár először állványt vegyen, ha elégedettebb csillagászó akar lenni. Meggyőződésem, a legkisebb legolcsóbb a Celestron CG-4. A lábával is. Persze óramotorral. Aztán jöhet a max. négykilós cső ...Sajnos nem ez az állványom van.

[Attila]

Géza!

Egy "proletár" is lehet igényes, képes logikus gondolkodásra, és egy igazán stabil háromláb elkészítéséhez sem kell lottó ötös.

Csak tudni kell, hogy mi a fontos, és mi a marketing duma.
Nem minden pénzkérdés...


MDA

[géza]

Attila, az emlitett ökölszabály gyüjteményed nagyon jó összeállitás. Kár, legtöbb kezdő nem tud a létezéséről.

[Attila]

Köszönöm az elismerő szavakat, Géza.

Közelít a négyezerhez a rákattintások száma; ez azért nem olyan rossz a hazai MCSE létszámhoz képest, még ha vannak közöttük visszatérő érdeklődők is.

Mostanában kevesebb időm van az újabb fejezetekhez, de nem hagyom abba, amíg látom, hogy van rá esetleg további érdeklődés.


MDA