EQ Mechanikák

Kereskedelmi és saját építésű távcsőmechanikák
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Imre » 2013.04.12. 14:30

felsőszéktó írta:
tobe_ írta:Én ezt a mechanika dolgot úgy látom, hogy ha nem valami hordozható a cél, akkor szép nagy méretű kereketek stb kell készíteni és kész házilag, vagy közeli esztergályos, marós, egyéb célhoz szükséges szakemberekkel, vagy hobbistákkal akár.

Béla, hidd el kérlek, ennél azért egy picit bonyolultabb a helyzet. :)

Mindkettőtöknek igaza van bizonyos szempontból. A stabilitás növekszik, ha a kivitel egyre robosztusabb. A pontosság is nöl, ha a csigakerék nagyobb. Az összefüggés nagyjából lineáris, ha minden mástól eltekintek. A gond abban van, hogy áttervezéssel az eredetivel azonos tömegben, és azonos méretben lehet-e stabilabbat, pontosabbat készíteni. Lehet bizony. Vegyük a háromlábat. A leggyengébb pontja a lábak és a tartótányér kötése. Ez a néhány cm-es átlapot szorítás bizony alkalmatlan nagyobb nyomatékátvitelre, mert a láb hossza 100-szorosa a felfekvés sugarának, és a fej alatti ponton óriási nyomaték ébred, csavarás, hajlítás. Ehhez minőségi anyag, és pontos illesztés is kell, valamint hatalmas erővel kell összefogatni a lábvéget, ráadásul a láb kihajlása miatt annak is nagyon szilárdnak kell lenni. A megoldás az, ha visszatérünk a keskenyebb 6 db. lábhoz, a háromszögelésel történő stabil megtámasztásra. Számításom szerint ezzel fele súlyban minimálisan egy nagyságrenddel stabilabb állvány készíthető, akár keményfából is, amely súlya sokkal kisebb! A szerelő tányér is lehet vastag keményfából! Egy kísérleti állványt készítettem is, és az elcsavarodása negyed akkora volt, mint az acéllábé, a súly is negyede. Saját magam ültem rá, és kértem, hogy fordítsanak el, ha tudnak! A lézer a falon 5 m-re 3 mm-es kitérést mutatott, amikor el akartak fordítani nagy erővel! A másik a hajtás pontossága, amit leírt már korábban Attila, és elemezte, hogy miért lesz pontosabb azonos megmunkálással a szerkezet. A tengelynek nem kell a tömör rúd, hiszen nem az garantálja a megfelelő iránytartást, hanem a megfelelően nagy alátámasztott, egymáson könnyen forgó felület! A csapos mechanikához hasonló a jó megoldás, és nem hosszú tömör tengelyű német rendszerű, vagy kissé nagyobb ármérőjű csővel tervezett szerkezet! Az egymáson forgó nagy átmérőjű támasztó felület síkját kell megtartani, amin elfordul a dekli irányú mozgató rész, és azon a csővet tartó szerkezet! Ezteket a síkot kell kötni a háromláb síkjához adott szöggel, hogy a rekta forgás síkja az egyenlítő síkjával párhuzamos legyen, a dekli forgási síkja pedig merőleges rá. A háromláb köti a talajhoz ezeket a síkokat, és ha ez a csatolás a Főlddel laza, akkor nincs stabilitás. Helyette van kihajlás, lengés, főleg az oszlopos tartónál remegés, csavarodás. Ez a lelke minden jó szerkezetnek. A követés is ezen síkhoz képest történik, tehát ha a sík elforog, elbillen, akkor nincs sok értelme TDM használatának. Amennyiben ezek a problémák már megoldottak, és a hajtás áttétele is hibamentes, holtjáték és kotyogásmentes, akkor jöhet a TDM, és a helyes pólusraállítás után eredmény is lesz! Attila tesztfelvételei bizonyítják ez utóbbi állításomat. Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Imre » 2013.04.13. 15:15

felsőszéktó írta:
Attila írta:
Imre írta: A válaszom az elcsavarodás okozta lengedezésekre vonatkozott. ...

Imre, ez tök jó mérés...!!!
Bár az eredmény mérés nélkül is megjósolható. ;)

Nekem is nagyon tetszik a kis leírás. Ez arra is jó lehet, hogy kézzelfoghatóvá tegye azt az értéket, amit mechanika teherbírásának szoktak nevezni. Persze ehhez a méréshez atomstabil alapra kell rögzíteni előbb a tengelykeresztet, hogy valóban annak a teherbírását kapjuk eredményül. Köszi Imre, jó a tipp! :)

Ha valóban kíváncsi vagy a tényleges értékekre, akkor azt az "atombiztos" rögzítőt is kimérheted, és a valódi érték a kettő mérés értékének különbsége lesz. Javasolom, hogy így mérjed, és akkor nem ér meglepetés. A másik módszer az egyidejű differenciál mérés, amely két lézerrel megoldható. Az egyiket az "atombiztos" befogóra, a másikat a mérendő szerkezetre erősíted. A két elmozdulást azonos skálán egyidőben látod, és a kettő különbsége vonatkozik majd a mérendő szerkezetre. Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
m4k3r
Hozzászólások: 153
Csatlakozott: 2012.01.22. 04:13

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: m4k3r » 2013.04.13. 23:56

Az EQ2 DC óragép működik a Soligor Skyview-3 mechanikával.
Ami miatt nekem nem sikerült, az a félre értelmezés. Egyszerűen, mivel direktben van a motor és a mechanika tengelye összekötve egy flexibilis közdarabbal, be kell állítani a megfelelő forgás irányt és sebességet.
Ferenczi Imre kérdésére válaszolva, hogy az északi félgömbre van-e állítva a motor. A válaszom: nem, mert amikor úgy volt akkor nem működött. Csaba Gábor említi, hogy milyen áttételezéssel van megoldva a soligor-óragépes meghajtás, az áttétel hatására a másik irányba kell forgatni (elvileg?!) Gyakorlatilag az a lényeg, hogy ha a motor a déli féltekére van állítva akkor működik a mechanikával és a rögzítés sem kíván bonyolult munkát.
A közdarabot meg kellett fúrni, hogy illeszkedjen a mechanika finom-mozgató tengelyére és egy darab lemez segítségével lett egymással szembe rögzítve a két tengely.
Működik még durva pólusra állás mellett is perceken át 144x-es nagyítás mellett a hold a látómezőben maradt, csak Észak- Dél irányban mozdult el kicsit.

Most ennek nagyon örülök :D
gvm57
Hozzászólások: 116
Csatlakozott: 2012.11.19. 09:58

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: gvm57 » 2013.04.14. 18:42

Szia Péter!

Gratula a sikeres műtéthez!
A finombeállítást végezd csillagra, szálkeresztes okulárral (ha van)(ha nincs, van egyszerű, filléres megoldásom ha érdekel).

Csak érdekességként említem meg, hogy a gyári Soligor óragép és áttétel eseténben is a vezérlőn a "vissza" irányt kell használni, éppen a forgásirány változás miatt.
Tulajdonképpen a motor forgásiránya dönti el, hogy melyik "félteke-beállítást" kell használni.
Nyilván, ha az "északi" beállítás ellenkezőleg hajt,akkor át kell álni a "délire.

Üdv.
Gábor
m4k3r
Hozzászólások: 153
Csatlakozott: 2012.01.22. 04:13

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: m4k3r » 2013.04.15. 14:25

Öröm, hogy így utólag visszagondolva, mennyire egyszerű a mechanika és az óragép házasítása. Persze valamit valamiért és a finom-mozgatás sajnos felejtős, de még így is hatalmas kényelem. 100x-os nagyítás felett nem kell utána állítgatni az objektumot, még durva pólusra állás esetén sem.
Ha kereső pontosan párhuzamosítva van a távcsővel, akkor annyira nem is veszélyes az objektumra állás.

Most már nagyobb értelme lesz a webkamerázásnak is. Egy szinttel feljebb léptem ezzel úgy érzem :)
Hermione
Hozzászólások: 172
Csatlakozott: 2009.09.14. 19:00

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Hermione » 2013.05.10. 17:40

Sziasztok!

Egy kérdésem lenne,hogy az Én Celestron Advanced GT mechanikámat szeretném lecserélni egy másikra!
Nos a 200/1000-es tubusom alá egy HEQ-5 pro mechanika tökéletesen elég szerintetek vagy inkább minden áron EQ-6 pro kellene?Az EQ-6 ára sajnos elérhetetlen még jó pár hónapig Nekem.Asztrofotózásra használnám 90%-an.

HDH
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2013.05.10. 23:29

Hermione írta:... a 200/1000-es tubusom alá egy HEQ-5 pro mechanika tökéletesen elég szerintetek vagy inkább minden áron EQ-6 pro kellene? ...


Magánvéleményem szerint simán elég lehet a HEQ5 is, ha "beton-stabil" az oszlop, amire teszed.
Ha viszont "nyeklik-nyaklik" és/vagy remegős a pier (vagy a tripod), akkor az EQ6-oson is remegni fog a cucc.

MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Avatar
Imre
Hozzászólások: 1799
Csatlakozott: 2010.12.29. 14:18

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Imre » 2013.05.11. 10:55

Valódi méréseim szerint egy távcső mechanika stabilitásának hibáiért 90%-ban a háromláb, vagy csőtartó a felelős! Teljesen egyetértek az elöttem szóló Attila váleményényével! Szó szerint veheted, legyen alatta egy vasbeton oszlop! Még a kör keresztmettszet sem feltétel, sőt az egyenes állás sem, lehet eleve a Föld tengelyével párhuzamos, mert az igen előnyös, nem kell átfordítani a csövet, mert nem akad el a lábazatban! Üdv. Imre
Ne azt sorold, hogy mit, miért nem lehet, hanem főként azt, hogy mit hogyan kell tenni a cél érdekében!
Hermione
Hozzászólások: 172
Csatlakozott: 2009.09.14. 19:00

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Hermione » 2013.05.13. 19:32

Köszönöm a kimerítő válasz és élek vele!

HDH
Avatar
Attila
Hozzászólások: 4277
Csatlakozott: 2009.09.07. 10:18

Re: EQ Mechanikák

Hozzászólás Szerző: Attila » 2013.05.13. 20:23

Imre írta:... Még a kör keresztmetszet sem feltétel, sőt az egyenes állás sem, lehet eleve a Föld tengelyével párhuzamos, mert az igen előnyös, nem kell átfordítani a csövet, mert nem akad el a lábazatban!


A pólusra mutató ferde oszlop valóban jó ötlet; vannak mechanikák az USA-ban, de pl. Hollandiában is, amiket eleve hasonló elvek szerint készítenek: http://www.astrotechniek.net/

De arra figyelni kell, hogy a ferde beton- vagy vasoszlop tömegközéppontjának függőleges vetülete még alátámasztási alapozás közepe fölé essen, különben idővel dőlni fog, és állandóan pólusozni kell majd.


MDA
Egy mérés nem mérés, két mérés fél mérés; három méréssel már lehet kezdeni valamit...
Válasz küldése

Vissza: “Mechanikák”