Hogyan készül házilag egy főtükör?

[Sidius]

Tuti, hogy akármilyen precíz vagy, akkor is néha karc keletkezik, és a lehető legrosszabb időben.

Megnyugtatlak Sidius Jani, hogy a nálad lévő 250-es korong párjánál ugyanígy jártam amikor 250/940-es parabolizálásnál az utolsó 0,1 tized mm volt már csak a teljes zónafókusz eltérés a késztől.

Nos, ez valóban igazán megnyugtató!
A jövő héten megint nekiállok szívóskodni vele, előbb utóbb csak összejön. A másik lehetőség, hogy középen átlyukad.
Különben lehet, hogy már az okra is rájöttem: Mivel betegesen vonzódom a sarkos, egyenes, 45 fokos fazettákhoz, egy durva, törött köszörűkő után mindig fémszerszámmal fejezem be a kialakítását. Eddig ezt mindig rapiddal meg 400-as porral csináltam, de most -fogalmam sincs miért- egy darab lemezzel nyomultam. Ma délelőtt a nagyító elárulta, hogy a lágy anyag nem is olyan kis darabjai egyszerűen belekenődtek a fazetta durvább gödreibe. Lehet, hogy meglegeltettem magam...

[zozee]

Sziasztok!

Én is nagyon félek a karctól. A fenőkő nekem nem jött be, csúnyán szétszabdalta a fazettát. Én úgy csinálom, hogy minden fokozat váltásnál azzal a porral fazettázok amire váltok. Ehhez kerestem egy fém tányért, ami végül egy kerti grillsütő salakfelfogó tálcája lett. Koránt sem 45 fokos, de ebben párszor megmozgatva nagyon szép egyenletesen kör fazetta készíthető.

[janwar]

Ehhez kerestem egy fém tányért, ami végül egy kerti grillsütő salakfelfogó tálcája lett. Koránt sem 45 fokos, de ebben párszor megmozgatva nagyon szép egyenletesen kör fazetta készíthető.

Tökéletes megoldás, én anno egy hősugárzó tányérját használtam. Megjegyzem, hogy a gyárilag alkalmazott fazettázó csészék is valamivel laposabbak 45°-nál.

[Zs. Istvan]

A másik lehetőség, hogy középen átlyukad.

Bakker, akkor cassegrain lesz Az már úgyis jól megy

[Zs. Istvan]

Tökéletes megoldás, én anno egy hősugárzó tányérját használtam.

Nekem egy kifuserált parabolaantennám van

[tobe]

Nekem is van egy parabola antennám, de arra vagy tükröket ragasztok és azzal főzök majd nyáron, vagy egy 60 centis tükröt kezdek vele fazettázni, ha már ez a legújabb divat.

[Sidius]

A másik lehetőség, hogy középen átlyukad.

Bakker, akkor cassegrain lesz Az már úgyis jól megy

Tervszerűen mindenképpen átlyukad majd, közepét már csak 3 mm tartja a csiszolt oldalon.
Inkább a nem tervszerű átlyukadás aggaszt, a ki tudja még hány újracsiszolás után.

[tobe]

Lehet kevernem kellene egy kis ezüstöző folyadékot, mert azt sokáig nem lehet tartogatni, és akkor rávenne jobban, hogy egy üveget nagyjából kész állapotba hozzak, még ha nem is lenne tökéletes kép de valami mélyégre legalább kis nagyítással hogy menjen ...

[Bozsoky]

Sziasztok!

Szeretném megkérdezni az interferométert használóktól, hogy segédtükrök felületének méréseiről tudnak e valami konkrétat mondani?
Illetve, hogy pontosan milyen módon történik ez a mérés?
Ha valaki mért már többféle sík segédtükröt több gyártótól, akkor egy mérési lista érdekelne, hogy mi az átlag számszerűen és mit lehet várni adott gyártóktól. Amiket eddig használtam azokkal 95%-ban nem volt probléma. A jóminőségű főtükörhöz dukál egy kiváló síktükör is Newtonhoz. A saját síkgyártáson csak akkor érdemes gondolkodni ha valóban értelme is van, mert a beruházás sem olcsó. Mindettől függetlenül izgatja a fantáziámat a dolog továbbra is, mert ahogy nézegettem a 90-100mm kistengelyűeket, hát azért nem olcsó.
Az általam ismert felületellenőrzéshez szükséges egy hiteles referenciasík is, ami közelítőleg megmondja, hogy az elkészített sík mennyire sík, illetve valahol L/8-L/20 között meg lehet mondani, hogy milyen jóra sikerült. Ez egy verzió. De ebben az esetben támogatom az interferométeres mérést. Ha lehet ilyet mondani, bennem az a kép alakult ki, hogy továbbra is maszkolással dolgoznék a készítés fázisában, mert megygőződésem, hogy egyenletes és nagyon jó parabolát lehet így készíteni. Aztán a végén rámérnék párszor if-el, hogy megnyugtatóbban számszerűsíteni lehessen a felületet. Síknál a mérést hagyományosnak mondható mérésekkel sokkal nagyobb kihívásnak tartom, ahol sokat lehet tévedni, ha valamit nem jól csinálunk.
Érdekelnének a konkrét mérési eljárások, tapasztalatok.

Ide tartozik még egy keresztkérdés. (jól beállított rendszerből indulunk ki)
Tegyük fel, hogy a Newtonod okulárkihuzatába egy párhuzamos rácsszálakból álló optikai rácsot teszel s csillagon teszteled a komplett rendszert síktükörrel és főtükörrel együtt? Akárhogyan intra-extra fókuszra nézed a rácsképet az párhuzamos, semmi eltérést nem mutat. Ezt az esetet ha számszerűsíteni kellene mennyi az annyi? Tehát a komplett rendszer tudása ebben az esetben számszerűen hány lambda?
Ha van egy pontosan (tudományosan elfogadott, bemért) difrakcióhatárolt L/4-es tükröd és használsz hozzá egy difrakcióhatárolt síktükröt, lehet e a rendszer maga difrakcióhatárolt? Vagy úgyis kérdezhetném, hogy milyen jó segédtükröt kell használnod, hogy a rendszer is difrakcióhatárolt képet adjon? A kérdéskört szándékosan így tettem fel, kíváncsi vagyok valamire. Eszembejutott valami.

Üdv:Jani

[Zs. Istvan]

Mértem már segédtükröt a Bath-if-el, de mivel nem készítettem még tartókat hozzá, eléggé macerás volt az immáron három dolog kollimálása egyidejűleg. Hogy miért is három? Mert az if tulajdonképpen egy tökéletesen gömbre polírozott tükröt vett célba, de úgy, hogy a fényútban volt a szalámi, pontosan úgy, hogy kör alakú legyen a vetülete. És itt jöttek a problémák.

Ugyanis azon az elméleten alapult az elképzelésem, hogy egy gömböt mindegy, hogy hogyan mérek mindegy, hogy mekkora a fókusza, átmérője, a gömb az gömb (ráccsal nézve is mindegy a fókusz, görbületi sugárból egyenesek a vonalak ha 300-ha 900 a fókusz), így az interferenciavonalak alapján sem lehet különbséget tenni egy 400-as, vagy egy 600-as fókuszú gömb felületnél. (Ezt ki is próbáltam. Készítettem csak a gömbtükörről egy interferogramot, és a programnak más és más adatokat adtam meg. Szinte ugyanaz volt az eredmény)
Ha tehát egy síktükröt úgy teszek a fényútba, hogy a teljes felületét megvilágítsa a lézer, és pontosan derékszöget zár be a gömbtükörrel, akkor a kapott képen csak a segédtükörnek megfelelő méretű kör jelentkezik, rajta a referenciafelület közepének ismert (elhanyagolható), és a sík felület által generált hibáival.

Mint gömböt kiértékelve a síktükör hibái láthatóvá válnak. Ez így is volt, csak mivel a szalámi nem tökéletesen kör vetületű, ráadásul a vizsgált példányok peremén, oldalán pici gőzölési hiba is volt, így a mérés asztigmatikus felületet mutatott, ami a valóságban nem állt fenn, a kijelölés miatt a program így kalkulált...
Csak hát a mérésnek pont az volna a célja, hogy ezt kiszűrjük.

Egyszerre is lehet vizsgálni a segédtükröt a főtükörrel, de még sose próbáltam.

Tervben van egy Fizeau interferométer megépítése, egyelőre 120 mm-es kondenzorral. Ha tényleg rászánom magam, és nekiállok egy (három ) síkot megcsiszolni, akkor összerakom.

Ami a jó síktükrök 95%-os arányát illeti, nagy mázlid lehet. Nálam ez az arány közel fordított.