Sziasztok,
Olvasgatva a legutóbbi hozzászólásokat a tükör bevonatokról, már már kezd olyan érzésem lenni mintha hitéleti vitát hallgatnék, mi szerint ki miket olvasott az interneten, bezzeg ez meg ez gyártó ezt meg ezt tudja...
Konkrétan vékonyréteg-fizikával meg annak méréstechnikájával foglalkozok napi néhány órát hétfőtől péntekig, így megosztanám a gondolataimat ezzel kapcsolatban, mert nem sok magyar irodalma van, mindenféle miszticizmus nélkül, ami sajnos nem mondható el a gyártók brossúráiról...
Először is tegyük fel a kérdést, amit Horváth Ilona is föltesz a szakácskönyvében: Ki vagyok, mire van szükségem?
![mosoly :)](./images/smilies/icon_e_smile.gif)
Átlagos amatőr viszonyok között egy 10-30 centis üvegkorong csücsül a csővégben, amit az esetek 90%ban látható színképtartományban azaz 380-780 nm-en használunk, azaz olyan reflektív bevonattal kell ellátni hogy visszaverje a fényt ebben a tartományban, ez általában alu- vagy ezüstréteg.
Az ezüst UV tartományban jobban elnyel, látható tartományban jobban reflektál mint az alumínium. @500 nm: R_Al=80% R_Ag=90 %
- Vizuális megfigyeléssel használjuk a távcsövet. Melyik a jobb bevonat? Az alumíniumtükör képe hidegebb, az ezüst melegebb tónusú. Az emberi szem mint detektor logaritmikus karakterisztikájú, azaz 2szeres intenzitásnövekedést nem látja a 2-szer fényességnövekedésnek. Ebben a vonatkozásban nem hoz számottevő növekedést a jobb reflexiójú bevonat, hogy a a tükör 85% vagy 92%...
- Fotografikus észlelésnél már más a helyzet, mert a CCD lineáris, néhány 10 % reflektancia-változás már érzékelhető változást okoz a mért jelben.
Mechanikai stabilizálás:
- Precíziós optikák esetén néhány tíz nanométeres krómréteget gőzölnek fel a hordozóra a reflektív réteg felvitele előtt, hogy növeljék a annak tapadását
- Minél nagyobb a vákuum és nagyobb a párologtatás sebessége, annál tömörebb a kialakuló filmréteg, és ez összefügg a magasabb visszaverőképességgel
- védőréteget gőzölnek fel, praktikusan SiO2 azaz kvarc réteget, ami passziválja az alumínium vagy ezüst bevonatot, azaz nem engedi reakcióba lépni a környezettel. (ezek általában a protected coating-ok)
Aztán innen kezdődnek a finomságok és szállnak el az árak:
A gőzölt réteg tömbi anyagként viselkedik, adott reflexiós spektrummal (azaz a visszaverőképesség a hullámhossz függvényében). Átlátszó vékonyréteget felvíve rá (pl. SiO2), amennyiben a fény hullámhosszával összemérhető a rétegvastagság, interferencia okok miatt a visszaverőképesség spektrumában megjelenik egy hullámzás, a csúcsok pozíciója és nagysága a rétegvastagság változtatásával hangolható. (Itt példaként gondolhatunk a vízfelszínen úszó oljfilm esetére, ahol az olajfilm vastagsága határozza meg hogy milyen színű fény verődik vissza jelentősen)
Több, különböző törésmutatójú réteget felvíve (ez általában egy alacsonyabb (pl. kvarc) és egy magasabb (titán-oxid) törésmutatójú anyag) tág határok között manipulálható a visszavert spektrum, bizonyos tartományok kiemelhetők (erre példa az UV enhanced coating), mások elnyomhatók. Ez már a vékonyréteg-tervezés tárgykörre, így készülnek az interferenciaszűrők, dielektrikumtükrök, amikkel egy adott lézervonalra akár 5kilences reflexió is elérhető... (na ezek szoktak a brossúrákban a sokbetűs rövidítéses bevonatok lenni)
Ha valakit mélyebben érdekel a fizikája a dolognak, ajánlom az Ábrahám-féle Optika c. és a Nussbaum: Modern optika mérnököknek és kutatóknak c. könyveket.
Gyakorlati oldalról úgy néz ki a dolog hogy piszokul jól le kell pucolni a hordozót (gőzölés előtt akár ionbombázással is) jól leszívni a vákuumkamrát (kb. 0.00001 torr!) utána minél gyorsabban felgőzölni a réteget, aztán a reflexiós rétegeket felgőzölni, lehetőleg homogén módon a hordozó felületén, a tervezett rétegvastagságokat tartva, így már érthető miért fog vastagon a ceruza ha ilyet akar az ember a tükrére.
Ezek fényében a rétegelt lemezből tákolt fa távcsövemben a zöld floatüvegből konyhaasztalon "csuszolt" 10 centis tükörrömre az egyik ismerőssel alu-t gőzöltettem, arra meg kb 170 nm kvarc került, reflexióra kb. 85% os reflexiót mértem.
UV-ban nem mérek, spektroszkópiát nem csinálok, lézer nem lövi hogy a nagy veszteség miatt megégjen.
Ne hólyagosodjon föl a réteg, meg lehessen pucolni. Szerintem nem azon 5-6%-on múlik a boldogság, jobban örülök ha végre lekapcsolja a szomszéd a reflektorát (biztos fél a kutyája a sötétben) és nyugodt a légkör. Egy amatőrnek szerintem ennyi elég.
Üdv.: Laci