Optikai próbák

[pisza]

Hát Attila 50-60 X os nagyításig nem volt azzal gond. Afölött már csak kis "szőrös hőgolyók" voltak a csillagok.

Csaba

[Lovász András]

Hát Attila 50-60 X os nagyításig nem volt azzal gond. Afölött már csak kis "szőrös hőgolyók" voltak a csillagok.

Csaba

Ez érdekes. Az én rossz tükröm bár soha nem lett számszerűsítve, de azért ennyire nem volt "gatya", ahogy Te fogalmaznál. Viszont az még így is homályos képet adott 40-szeres nagyításnál is. Kínomban a szememet dörzsöltem, majd az okulárokat szedegettem szét, (Imrétől meg is kaptam a magamét), de még zöldfülű visszatérőként sem tudtam megbarátkozni a látott képpel.

[mizar]

.

[Lovász András]

Sanyi közbe megkerestem annak a 35 cm-es tükörnek az eredeti felületéről készült IF-ot:

tükör interferogram.png

Mit szólsz hozzá? Főleg úgy hogy évekig volt észlelve vele mélyégre, egy olyan segédtükörrel aminek a teljes felületén L/1 hullámfronthiba keletkezik.
Aztán mindíg rálett fogva, hogy hát Kárpát medencében sajnos ilyen a seeing, meg hogy 15- 20 cm-es tükör fölé nem szabad menni, mert szinte soha nem tudod kihasználni a nagyobb átmérőt, meg a többi bla-bla. A francokat: sima átlagos egen semmivel nem tud kevesebbet részletet mutatni a 14 collos tükröm, mint a 20-cm es SN-em , vagy a 15 cm-es akromát-om .. Sőt minden fényesebb benne, még egy 6 -os egen is jobb a bolygókép, mert fényesebb, és több a részlet. Még ha egy kicsit jobban is hullámzik. Kettősökön meg szóba sem veszem a kisebb kukkereket, mer időpocséklás...

Ezt a demagóg szöveget, amire hivatkozol, sosem tudtam bevenni. Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb. Mindenféle objektumon összehasonlítottam már a teljes nyílást a kimaszkolt 9 centis kitakarásmentes apertúrával. Noha az utóbbi közel egy Strehl-el bír (bármilyen nagyítást rakok be neki, nem esik szét a kép, legfeljebb a fény fogy el), mégsem látok SOHA több részletet vele, legfeljebb esztétikusabban jelennek meg a fényesebb objektumok.
Ha pedig zavar a rossz seeing pl. Holdazáskor, felpattintom a neutrál szűrőmet; az egyrészt "megnyugtatja" a légkört, másrészt kellemessé teszi a szememnek a fényviszonyokat, így minden esetben több részletet látok a felszínén, mint a kisebb nyílással.
Ezen kívül a több fény legtöbb esetben nagyobb kontrasztot eredményez, valamint élénkebb, határozottabb színeket, amik segítenek megkülönböztetni a bolygókon lévő kis kontrasztkülönbséggel bíró részleteket egymástól.

Visszatérve a seeing hatásaira: az a többféle hibával terhelt 300-as csehszlovák tükör, amit Jani talán még mindig dörgöl, tisztára olyan Jupiter-képet produkált, mintha rossz légköri viszonyok uralkodnának. És ha visszaemlékszem a régi rossz optikai felületemre, a túlkorrigált fókusztalanság szőrös, állandóan csillagszóróként mozgó csillagokat eredményezett, mintha rossz lenne a seeing. Szóval néha tényleg becsapós a dolog...

Én nem hiszek abban, hogy akár egy közepes optika is jó lenne mélyégre. A hmg-ja romlik, a kettősöket nem bontja, az apró planetáris ködöket nem lehet megkülönböztetni a csillagoktól és a ködök is struktúrálatlanok vele.

A magam részéről a lehető legnagyobb átmérőre voksolok, amit még NAGY PONTOSSÁGGAL meg lehet csiszolni. Bocs, ez így nagyon pongyola. A lehető legnagyobb átmérőjű DIFFRAKCIÓHATÁROLT TUBUSra voksolok.
Ha pedig választanom kell, akkor inkább legyen kisebb, de pontos.

[mizar]

Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb.

Pedig ha nem tévedek CBO ezért akar a C14 mellé egy 200-as APO-t.
Úgy látom, biztos ami biztos alapon azért egy Zeiss sorozatot is szeretne hozzá.

[kazi]

Sanyi közbe megkerestem annak a 35 cm-es tükörnek az eredeti felületéről készült IF-ot:

tükör interferogram.png

Mit szólsz hozzá? Főleg úgy hogy évekig volt észlelve vele mélyégre, egy olyan segédtükörrel aminek a teljes felületén L/1 hullámfronthiba keletkezik.
Aztán mindíg rálett fogva, hogy hát Kárpát medencében sajnos ilyen a seeing, meg hogy 15- 20 cm-es tükör fölé nem szabad menni, mert szinte soha nem tudod kihasználni a nagyobb átmérőt, meg a többi bla-bla. A francokat: sima átlagos egen semmivel nem tud kevesebbet részletet mutatni a 14 collos tükröm, mint a 20-cm es SN-em , vagy a 15 cm-es akromát-om .. Sőt minden fényesebb benne, még egy 6 -os egen is jobb a bolygókép, mert fényesebb, és több a részlet. Még ha egy kicsit jobban is hullámzik. Kettősökön meg szóba sem veszem a kisebb kukkereket, mer időpocséklás...

Ezt a demagóg szöveget, amire hivatkozol, sosem tudtam bevenni. Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb. Mindenféle objektumon összehasonlítottam már a teljes nyílást a kimaszkolt 9 centis kitakarásmentes apertúrával. Noha az utóbbi közel egy Strehl-el bír (bármilyen nagyítást rakok be neki, nem esik szét a kép, legfeljebb a fény fogy el), mégsem látok SOHA több részletet vele, legfeljebb esztétikusabban jelennek meg a fényesebb objektumok.
Ha pedig zavar a rossz seeing pl. Holdazáskor, felpattintom a neutrál szűrőmet; az egyrészt "megnyugtatja" a légkört, másrészt kellemessé teszi a szememnek a fényviszonyokat, így minden esetben több részletet látok a felszínén, mint a kisebb nyílással.
Ezen kívül a több fény legtöbb esetben nagyobb kontrasztot eredményez, valamint élénkebb, határozottabb színeket, amik segítenek megkülönböztetni a bolygókon lévő kis kontrasztkülönbséggel bíró részleteket egymástól.

Visszatérve a seeing hatásaira: az a többféle hibával terhelt 300-as csehszlovák tükör, amit Jani talán még mindig dörgöl, tisztára olyan Jupiter-képet produkált, mintha rossz légköri viszonyok uralkodnának. És ha visszaemlékszem a régi rossz optikai felületemre, a túlkorrigált fókusztalanság szőrös, állandóan csillagszóróként mozgó csillagokat eredményezett, mintha rossz lenne a seeing. Szóval néha tényleg becsapós a dolog...

Én nem hiszek abban, hogy akár egy közepes optika is jó lenne mélyégre. A hmg-ja romlik, a kettősöket nem bontja, az apró planetáris ködöket nem lehet megkülönböztetni a csillagoktól és a ködök is struktúrálatlanok vele.

A magam részéről a lehető legnagyobb átmérőre voksolok, amit még NAGY PONTOSSÁGGAL meg lehet csiszolni. Bocs, ez így nagyon pongyola. A lehető legnagyobb átmérőjű DIFFRAKCIÓHATÁROLT TUBUSra voksolok.
Ha pedig választanom kell, akkor inkább legyen kisebb, de pontos.

Pattintsatok már fel legyszi egy mucsillagos telefonos videót amilyet én csináltam lentebb, lássunk is már vmit, milyen egy jó optika.
Én egy 150 - es SC - vel csináltam 7.5 D nagyitassal.
De az enyém gagyi kínai tömeggyartott fos..

[Lovász András]

Fölösleges, mert Te már megtetted: az egy jó optika.
Mindegy, ki gyártotta.
Viszont ha egyszer nagyon sok időm lesz, akkor szívesen megteszem.
Ja, de okulár (vagy inkább barlow) is kéne hozzá, mert jelenleg 600x fölé nem tudok menni...

[Attila]

Ezt a demagóg szöveget, amire hivatkozol, sosem tudtam bevenni. Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb. ...

András!

Szerintem Te ezt a "seeing-dolgot" nagyon félreértheted, és ezért tartod demagógnak. Aki az általad hivatkozott véleményen van, az - számomra legalábbis - furcsán gondolozik.
Egy nagyobb méretű optika valóban mindig "többet mutat", azaz nagyobb a felbontása, és a HMG-je is jobb, mint egy kisebbnek. Ráadásul ez nem vélemény kérdése, hanem fizikai tény. (Feltéve persze, hogy mindkettő "hasonlóan jó optikai minőségű".) Különben miért enne a fene engem is már egy ideje egy jó nagy lavórért...

A seeing átmérővel erősödő negatív hatása ott jön be, hogy egy nagyobb átmérőjű távcső "légkör nélküli képén" (vagy mondjuk úgy: laborbeli műcsillagos képén) többet ront a seeing (saját magához képest), mint egy kisebb méretű optika esetén, mivel a nagyobb átmérő mellett nagyobb hullámfront-torzulás szenvednek a képalkotó sugarak, amíg keresztül mennek a légkörön. (Ezt egy tőlem hozzáértőbb optikus a Zernike-polinomokkal biztosan szépen és tudományosan le is tudná vezetni.) Magyarán egy kisebb méretű optika gyakrabban mutatja a saját méretéhez tartozó legjobb képet, mint egy nagy lavór, szintén a saját legjobb képéhez képest. Bár ezen sokat javíthat a Lucky-imaging fotós technika; Kereszty Zsolt is így lövi a C14-es penge bolygóképeit.

És ez nem demagóg szöveg; próbáld ki. Nekem a 160/F8.2-es APO és az 500/F3.6-os Dobson kapcsán ez nyilvánvalóan látszott - pedig, annak a Dobson-nak a Strehl-je nem is volt annyira közel a pózna végéhez, de a diffrakció-határoltsága megvolt, ami egy ekkora tükörnél már díjazandó...


MDA

[Attila]

Ja, de okulár (vagy inkább barlow) is kéne hozzá, mert jelenleg 600x fölé nem tudok menni...

Barlow-val nem javaslok csillagtesztelést...
Még TV Powermate-tel sem, pedig az aztán igazán jófajta.


MDA

[kazi]

Ja, de okulár (vagy inkább barlow) is kéne hozzá, mert jelenleg 600x fölé nem tudok menni...

Barlow-val nem javaslok csillagtesztelést...
Még TV Powermate-tel sem, pedig az aztán igazán jófajta.


MDA

Attól függ, mit nevezünk csillagtesztelésnek. Mi csak fókuszban nézzük mi újság van, ott nem nagyon vettem észre, hogy rontana a barlow. A lenti videómon a fényútban volt egy celestron zenit prizma, egy q-barlow meg egy nagler zoom..