Csillagváros.Hu

A tükör üveg, és a legjobb, ha közvetlenül érintkezik vele a hűtő, hőelvonó anyag. Ez egyúttal a tükör megfelelő alátámasztását is szolgálja. Az anyag vízszívó kell legyen, és megfelelően rugalmas, lágy és mégis stabil megtámasztást adva a tükörnek. Ezt egy nagy, jukacsos felületű tartókorongra illesztett vastag, 8-10 mm-es filckoronggal lehet megoldani. Anyagába inyjekciós tűvel a megfelelő elosztásban be lehet vezetni a desztillált vizet, szilikon csöveken keresztül egy flakonra szerelt elzáró csappal összekötve. A víz a saját súlyától és a hajszálcsövesség elvén szétterjed az egész filcben, és a fújó légáramlat hatására száradni, azaz párologni kezd. Ez akár 10 fokkal is alacsonyabb hőmérsékletre lehűtheti a tükröt egy óra alatt. A hűlés sebessége a légfúvás erősségével és a víz mennyiségével szabályozható. Elgondolás szerint 10 perces nyitvatartott csapos üzem után nincs szükség víz adagolására. A további hűtésre elegendő a beszívott mennyiség. A tartály oldalán egy skálával lehet ellenőrizbi a bejutó víz mennyiségét, és számolni a hőelvonás értékét. Az adott tömegű tükörhöz meg lehet határozni az egyszeri hűtéshez szükséges víz térfogatát. Ennek a megoldásnak az a lényege, hogy a tükröt teljes keresztmettszetében gyorsan lehűti, és a hűtést követően gondoskodik a környezettel történő együtt hűlésről! Ez biztosítja azt, hogy ne alakuljon ki léglencse a tükör elötti térfogatban, amely erősen nyugtalanná teszi és torzítja a látható képet! Téli nagy hidegben a desztillált víz helyett lehet fagyálló folyadékot is használni, ha valaki ragaszkodik hozzá, de szárazon is működtethető, legfeljebb mint tista léghűtés, kisebb hatásfokkal működik a rendszer.

sq írta:szerintem kicsit túlgondolkodtok pár dolgot.

... a kimenő lyukak lehetnek akár kicsi lyukacskák is (én így csináltam, kb 5mm-es lyukakkal), a lényeg csak a felület.

... felesleges aggódni és bármiféle "légszűrőt" beépíteni a rendszerbe.


... egy 150-es tükörhöz teljesen fölösleges egy ilyen hűtés.

1. Szerintem azt a célt szolgálja ez a hely, hogy értekezzünk, és akár túlgondoljuk a dolgokat!

2. Szúnyoghálón keresztül nehezebb szellőztetni. A sok kis lyuk több akadály, mint kivezető út.

3. A légszűrő a mini rovarok, bogarak, szúnyogok bejutását gátolja, nem a por ellen jó!

4. Itt nem csak a 150-es tükör hűtéséről, hanem magáról a megoldási lehetőségekről folyik eszmecsere.

Üdvözlettel: Imre

Nem látom, hogy Ki vagy? Töltsed ki, és nyissad meg a tagok előtt az adatlapodat! Így szokás!

Imre írta:Nem látom, hogy Ki vagy? Töltsed ki, és nyissad meg a tagok előtt az adatlapodat! Így szokás!

oké, bocs, h közbeszóltam. hajrá. jó szakértést. egyébként a te adatlapod sem publikus. szóval hogy is van akkor ez???

sq írta:

Imre írta:Nem látom, hogy Ki vagy? Töltsed ki, és nyissad meg a tagok előtt az adatlapodat! Így szokás!

oké, bocs, h közbeszóltam. hajrá. jó szakértést. egyébként a te adatlapod sem publikus. szóval hogy is van akkor ez???

Midjárt utána nézek, mert a napokban volt egy szerver leállás, és lehet, hogy valami megváltozott! Lehet, hogy a Te esededben is ez a helyzet! Elnézést, hogy erre a lehetőségre elsőre nem gondoltam!
Továbbra is számítunk a hozzászólásaidra, és nem szerencsés, ha néhány ellenvéleményre így reagálsz!

Barátsággal: Imre

Igen, az adtvédelmi beállítások csak az ismerősnek jelöltek részére engedték a megtekintést, lementve az új beállítás, már a tagok is láthatják ismét, mint korábban is látták az adtlapomat.

A hideg levegő, mielőtt alászállna, hajlamos arra, hogy „hozzáragadjon” a mennyezethez. Ez az úgynevezett Coanda-jelenség, amely elősegíti, hogy a hideg levegő és a környező levegő leszállás előtt sszekeveredhessen.

http://www.daikin.hu/faq/items/cold-draughts.jsp

Ez a mennyezeten elhelyezett léghűtésre vonatkozik, és nem a távcső tubusában keltett erős és irányított légáramokra. A jelenségnek a távcsö tubusán belül lényegi hatása nincs, ugyanis nem fejjel lefelé használjuk!

A jelenség magyarázata az, hogy a mennyezethez képest vízszintesen kifújó hűtőszerkezet hideg levegőjét az alulról felfelé igyekvő odaszorítja a mennyezet felületéhez, és nem engedi a szoba belső terébe leszállni, csak miután oly mennyiségben felgyülemlik a hideg, nehéz levegő, hogy a meleg légpárna fenntartó erejét le tudja győzni! Ezért a mennyezetre szerelt hűtéssel is gondok lehetnek, de a mennyezet nem távcsőtükör! Sem méretében, se helyzetével nincs a kettő rokonságban, ezért itt ezt a hatást emlegetni félrevezető!

Létezik viszont a fal melletti áramlás fennmaradásának jelensége, ami érvényes a távcsövön belül is! Ez azért alakul ki, mert az áramló levegő nyomása kisebb, és a fal mellett áramló levegőt a belső álló légtömeg a falhoz kényszeríti! A levegő részecskéi egymáson könnyen elmozdulnak, azaz a súrlódás kicsi. Ez a kicsiny súrlódás nem okoz jelentős keveredést, azaz az áramló levegő felületét kissé fékezi, de a a folyamatos utánpótlás miatt magát a légáramot nem gátolja, azaz a nyomás különbsége tartósan fennmarad!

Ha egy sík felületre ráfújunk, akkor a légáram a felületet szinte lesöpri, és a felette maradó levegő állva marad. Ezért meg kell keresni azt a magasságot, amin a felület fölé fújva már ez a jelenség kevéssé érvényesül, azaz magával tudja ragadni a felette magasabban elhelyezkedő légréteget is, és a felület mentén is kifejti hatását. Ezért javasoltam az 5-10 mm-es magasságot a távcső tükör feletti befújáshoz!

Amúgy ez a párásodás csak az ilyen Newton csöveknél van? A makszutov-newton-nál és a lencséseknél nincs?

mudlee írta:Amúgy ez a párásodás csak az ilyen Newton csöveknél van? A makszutov-newton-nál és a lencséseknél nincs?

Miért ne lenne? És még alattomosabb is tud lenni, ha a légréses lencsetagok közé bejut, akkor
a gomba (penész) is megjelenik a lencse belső felületén.

Nekem *oldal-hűtésem* van. 3 éve jól működik. Ez nem hűti a tükröt,hanem rövid úton elsodorja a felszálló áramlást,a tükör képadó felületéről, és ez a lényeg. Nem halad vegig a cső falánál.A por és pára ellen meg védekezni kell,mer NAGYON IS SZÁMIT.
(250mm tükör) Megjegyzem a ventilátorok csak **lehelik** a levegőt.

Üdvözlettel GEBE

Röviden leírom tapasztalatomat a 250-es Newton tökör hűtésével kapcsolatosan. Nagyon megörültem ennek a szép nagy, és méréssel is igazoltan 91%-os tükörnek. Első alkalommal majdnem hogy a gutaütés kerülgetett, ugyanis a napsütésben már kitettetem, és közvetlen alkonyat után, hiszen kíváncsi voltam már nagyon, belenéztem. Szépen látszott is benne a csiilagok hadserege! Nosza, akkor teszteljük! Elsőre a defókuszált eseteket vizsgáltam más-más csillagokon. Hát... nagy csalódás ért, ugyanis a képe ovális volt, és a széle horpadozott, de szépen vándorolt is lassan kőrbe a korong peremén. Azonnal nagyobb nagyításban megnéztem a csillag éles képét, de egyszerűen fókuszálhatatlan volt. Cikáztak ide oda a kisebb nagyobb tüskék, imbolygott ide-oda a képe, és néha annyira elmaszatolódott, hogy csak egy folt volt látható. Éjfélre járt már, mire lassan lecsillapodtak ezek a jelenségek, és végre úgy nézett ki, hogy használható lett. Ez alatt szépen elfordult az ég, és a süllyestőben eltűnt az, amit nagyon szerettem volna látni. Nem baj, majd holnap! Másnap ugyan ez történt. Harmadik nap már a beállítással kezdtem, segédtükör, főtükör, és nem lett jobb a helyzet. Éjfélre ismét használható lett. A megoldást végül a főtükör elött kialakuló léglencse ventillátoros elfújása oldotta meg. Ezzel már 1 óra múlva használatra készen állt a nagy Newton cső! Az egy ventillátoros módszert használtam, de tesztelve a korábban javasolt módszerrel rájöttem, hogy legalább kettő, de ekkora tükör esetében inkább négy kisebb ventillátor kell. A nagy tükör hűtéséről is érdemes gondolkodni. Ez főleg akkor hasznos, ha a nappali és éjszakai hőmérséklet között nagy a különbség. Én a kitételkor azonnal a maximális fordulaton járatom aventit, és csak közvetlen a használat előtt csökkentem a fordulatát. Akkor nálam is csak éppen "leheli" a levegőt, nem is hallható, és seemi zavart nem okoz.