Oldal: 26 / 57

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 06:41
Szerző: pisza
Hát Attila 50-60 X os nagyításig nem volt azzal gond. Afölött már csak kis "szőrös hőgolyók" voltak a csillagok.

Csaba

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 08:01
Szerző: Lovász András
pisza írta:
2021.01.25. 06:41
Hát Attila 50-60 X os nagyításig nem volt azzal gond. Afölött már csak kis "szőrös hőgolyók" voltak a csillagok.

Csaba
Ez érdekes. Az én rossz tükröm bár soha nem lett számszerűsítve, de azért ennyire nem volt "gatya", ahogy Te fogalmaznál. Viszont az még így is homályos képet adott 40-szeres nagyításnál is. Kínomban a szememet dörzsöltem, majd az okulárokat szedegettem szét, (Imrétől meg is kaptam a magamét), de még zöldfülű visszatérőként sem tudtam megbarátkozni a látott képpel.

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 08:42
Szerző: mizar
.

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 09:15
Szerző: Lovász András
pisza írta:
2021.01.24. 14:41
Sanyi közbe megkerestem annak a 35 cm-es tükörnek az eredeti felületéről készült IF-ot:

tükör interferogram.png

Mit szólsz hozzá? Főleg úgy hogy évekig volt észlelve vele mélyégre, egy olyan segédtükörrel aminek a teljes felületén L/1 hullámfronthiba keletkezik.
Aztán mindíg rálett fogva, hogy hát Kárpát medencében sajnos ilyen a seeing, meg hogy 15- 20 cm-es tükör fölé nem szabad menni, mert szinte soha nem tudod kihasználni a nagyobb átmérőt, meg a többi bla-bla. A francokat: sima átlagos egen semmivel nem tud kevesebbet részletet mutatni a 14 collos tükröm, mint a 20-cm es SN-em , vagy a 15 cm-es akromát-om .. Sőt minden fényesebb benne, még egy 6 -os egen is jobb a bolygókép, mert fényesebb, és több a részlet. Még ha egy kicsit jobban is hullámzik. Kettősökön meg szóba sem veszem a kisebb kukkereket, mer időpocséklás...
Ezt a demagóg szöveget, amire hivatkozol, sosem tudtam bevenni. Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb. Mindenféle objektumon összehasonlítottam már a teljes nyílást a kimaszkolt 9 centis kitakarásmentes apertúrával. Noha az utóbbi közel egy Strehl-el bír (bármilyen nagyítást rakok be neki, nem esik szét a kép, legfeljebb a fény fogy el), mégsem látok SOHA több részletet vele, legfeljebb esztétikusabban jelennek meg a fényesebb objektumok.
Ha pedig zavar a rossz seeing pl. Holdazáskor, felpattintom a neutrál szűrőmet; az egyrészt "megnyugtatja" a légkört, másrészt kellemessé teszi a szememnek a fényviszonyokat, így minden esetben több részletet látok a felszínén, mint a kisebb nyílással.
Ezen kívül a több fény legtöbb esetben nagyobb kontrasztot eredményez, valamint élénkebb, határozottabb színeket, amik segítenek megkülönböztetni a bolygókon lévő kis kontrasztkülönbséggel bíró részleteket egymástól.

Visszatérve a seeing hatásaira: az a többféle hibával terhelt 300-as csehszlovák tükör, amit Jani talán még mindig dörgöl, tisztára olyan Jupiter-képet produkált, mintha rossz légköri viszonyok uralkodnának. És ha visszaemlékszem a régi rossz optikai felületemre, a túlkorrigált fókusztalanság szőrös, állandóan csillagszóróként mozgó csillagokat eredményezett, mintha rossz lenne a seeing. Szóval néha tényleg becsapós a dolog...

Én nem hiszek abban, hogy akár egy közepes optika is jó lenne mélyégre. A hmg-ja romlik, a kettősöket nem bontja, az apró planetáris ködöket nem lehet megkülönböztetni a csillagoktól és a ködök is struktúrálatlanok vele.

A magam részéről a lehető legnagyobb átmérőre voksolok, amit még NAGY PONTOSSÁGGAL meg lehet csiszolni. Bocs, ez így nagyon pongyola. A lehető legnagyobb átmérőjű DIFFRAKCIÓHATÁROLT TUBUSra voksolok. :)
Ha pedig választanom kell, akkor inkább legyen kisebb, de pontos.

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 11:34
Szerző: mizar
Lovász András írta:
2021.01.25. 09:15

Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb.
Pedig ha nem tévedek CBO ezért akar a C14 mellé egy 200-as APO-t.
Úgy látom, biztos ami biztos alapon azért egy Zeiss sorozatot is szeretne hozzá. :D

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 12:04
Szerző: kazi
Lovász András írta:
2021.01.25. 09:15
pisza írta:
2021.01.24. 14:41
Sanyi közbe megkerestem annak a 35 cm-es tükörnek az eredeti felületéről készült IF-ot:

tükör interferogram.png

Mit szólsz hozzá? Főleg úgy hogy évekig volt észlelve vele mélyégre, egy olyan segédtükörrel aminek a teljes felületén L/1 hullámfronthiba keletkezik.
Aztán mindíg rálett fogva, hogy hát Kárpát medencében sajnos ilyen a seeing, meg hogy 15- 20 cm-es tükör fölé nem szabad menni, mert szinte soha nem tudod kihasználni a nagyobb átmérőt, meg a többi bla-bla. A francokat: sima átlagos egen semmivel nem tud kevesebbet részletet mutatni a 14 collos tükröm, mint a 20-cm es SN-em , vagy a 15 cm-es akromát-om .. Sőt minden fényesebb benne, még egy 6 -os egen is jobb a bolygókép, mert fényesebb, és több a részlet. Még ha egy kicsit jobban is hullámzik. Kettősökön meg szóba sem veszem a kisebb kukkereket, mer időpocséklás...
Ezt a demagóg szöveget, amire hivatkozol, sosem tudtam bevenni. Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb. Mindenféle objektumon összehasonlítottam már a teljes nyílást a kimaszkolt 9 centis kitakarásmentes apertúrával. Noha az utóbbi közel egy Strehl-el bír (bármilyen nagyítást rakok be neki, nem esik szét a kép, legfeljebb a fény fogy el), mégsem látok SOHA több részletet vele, legfeljebb esztétikusabban jelennek meg a fényesebb objektumok.
Ha pedig zavar a rossz seeing pl. Holdazáskor, felpattintom a neutrál szűrőmet; az egyrészt "megnyugtatja" a légkört, másrészt kellemessé teszi a szememnek a fényviszonyokat, így minden esetben több részletet látok a felszínén, mint a kisebb nyílással.
Ezen kívül a több fény legtöbb esetben nagyobb kontrasztot eredményez, valamint élénkebb, határozottabb színeket, amik segítenek megkülönböztetni a bolygókon lévő kis kontrasztkülönbséggel bíró részleteket egymástól.

Visszatérve a seeing hatásaira: az a többféle hibával terhelt 300-as csehszlovák tükör, amit Jani talán még mindig dörgöl, tisztára olyan Jupiter-képet produkált, mintha rossz légköri viszonyok uralkodnának. És ha visszaemlékszem a régi rossz optikai felületemre, a túlkorrigált fókusztalanság szőrös, állandóan csillagszóróként mozgó csillagokat eredményezett, mintha rossz lenne a seeing. Szóval néha tényleg becsapós a dolog...

Én nem hiszek abban, hogy akár egy közepes optika is jó lenne mélyégre. A hmg-ja romlik, a kettősöket nem bontja, az apró planetáris ködöket nem lehet megkülönböztetni a csillagoktól és a ködök is struktúrálatlanok vele.

A magam részéről a lehető legnagyobb átmérőre voksolok, amit még NAGY PONTOSSÁGGAL meg lehet csiszolni. Bocs, ez így nagyon pongyola. A lehető legnagyobb átmérőjű DIFFRAKCIÓHATÁROLT TUBUSra voksolok. :)
Ha pedig választanom kell, akkor inkább legyen kisebb, de pontos.
Pattintsatok már fel legyszi egy mucsillagos telefonos videót amilyet én csináltam lentebb, lássunk is már vmit, milyen egy jó optika. 🙂
Én egy 150 - es SC - vel csináltam 7.5 D nagyitassal.
De az enyém gagyi kínai tömeggyartott fos..

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 13:23
Szerző: Lovász András
Fölösleges, mert Te már megtetted: az egy jó optika.
Mindegy, ki gyártotta.
Viszont ha egyszer nagyon sok időm lesz, akkor szívesen megteszem. :)
Ja, de okulár (vagy inkább barlow) is kéne hozzá, mert jelenleg 600x fölé nem tudok menni... :oops:

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 14:48
Szerző: Attila
Lovász András írta:
2021.01.25. 09:15
Ezt a demagóg szöveget, amire hivatkozol, sosem tudtam bevenni. Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb. ...
András!

Szerintem Te ezt a "seeing-dolgot" nagyon félreértheted, és ezért tartod demagógnak. Aki az általad hivatkozott véleményen van, az - számomra legalábbis - furcsán gondolozik.
Egy nagyobb méretű optika valóban mindig "többet mutat", azaz nagyobb a felbontása, és a HMG-je is jobb, mint egy kisebbnek. Ráadásul ez nem vélemény kérdése, hanem fizikai tény. (Feltéve persze, hogy mindkettő "hasonlóan jó optikai minőségű".) Különben miért enne a fene engem is már egy ideje egy jó nagy lavórért...

A seeing átmérővel erősödő negatív hatása ott jön be, hogy egy nagyobb átmérőjű távcső "légkör nélküli képén" (vagy mondjuk úgy: laborbeli műcsillagos képén) többet ront a seeing (saját magához képest), mint egy kisebb méretű optika esetén, mivel a nagyobb átmérő mellett nagyobb hullámfront-torzulás szenvednek a képalkotó sugarak, amíg keresztül mennek a légkörön. (Ezt egy tőlem hozzáértőbb optikus a Zernike-polinomokkal biztosan szépen és tudományosan le is tudná vezetni.) Magyarán egy kisebb méretű optika gyakrabban mutatja a saját méretéhez tartozó legjobb képet, mint egy nagy lavór, szintén a saját legjobb képéhez képest. Bár ezen sokat javíthat a Lucky-imaging fotós technika; Kereszty Zsolt is így lövi a C14-es penge bolygóképeit.

És ez nem demagóg szöveg; próbáld ki. Nekem a 160/F8.2-es APO és az 500/F3.6-os Dobson kapcsán ez nyilvánvalóan látszott - pedig, annak a Dobson-nak a Strehl-je nem is volt annyira közel a pózna végéhez, de a diffrakció-határoltsága megvolt, ami egy ekkora tükörnél már díjazandó...


MDA

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 15:05
Szerző: Attila
Lovász András írta:
2021.01.25. 13:23
Ja, de okulár (vagy inkább barlow) is kéne hozzá, mert jelenleg 600x fölé nem tudok menni... :oops:
Barlow-val nem javaslok csillagtesztelést...
Még TV Powermate-tel sem, pedig az aztán igazán jófajta.


MDA

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2021.01.25. 15:37
Szerző: kazi
Attila írta:
2021.01.25. 15:05
Lovász András írta:
2021.01.25. 13:23
Ja, de okulár (vagy inkább barlow) is kéne hozzá, mert jelenleg 600x fölé nem tudok menni... :oops:
Barlow-val nem javaslok csillagtesztelést...
Még TV Powermate-tel sem, pedig az aztán igazán jófajta.


MDA
Attól függ, mit nevezünk csillagtesztelésnek. Mi csak fókuszban nézzük mi újság van, ott nem nagyon vettem észre, hogy rontana a barlow. A lenti videómon a fényútban volt egy celestron zenit prizma, egy q-barlow meg egy nagler zoom..