pisza írta: ↑2021.01.24. 14:41
Sanyi közbe megkerestem annak a 35 cm-es tükörnek az eredeti felületéről készült IF-ot:
tükör interferogram.png
Mit szólsz hozzá? Főleg úgy hogy évekig volt észlelve vele mélyégre, egy olyan segédtükörrel aminek a teljes felületén L/1 hullámfronthiba keletkezik.
Aztán mindíg rálett fogva, hogy hát Kárpát medencében sajnos ilyen a seeing, meg hogy 15- 20 cm-es tükör fölé nem szabad menni, mert szinte soha nem tudod kihasználni a nagyobb átmérőt, meg a többi bla-bla. A francokat: sima átlagos egen semmivel nem tud kevesebbet részletet mutatni a 14 collos tükröm, mint a 20-cm es SN-em , vagy a 15 cm-es akromát-om .. Sőt minden fényesebb benne, még egy 6 -os egen is jobb a bolygókép, mert fényesebb, és több a részlet. Még ha egy kicsit jobban is hullámzik. Kettősökön meg szóba sem veszem a kisebb kukkereket, mer időpocséklás...
Ezt a demagóg szöveget, amire hivatkozol, sosem tudtam bevenni. Még a "legretekebb" seeing mellett sem mutat a nagyobb átmérő kevesebbet, mint a kisebb. Mindenféle objektumon összehasonlítottam már a teljes nyílást a kimaszkolt 9 centis kitakarásmentes apertúrával. Noha az utóbbi közel egy Strehl-el bír (bármilyen nagyítást rakok be neki, nem esik szét a kép, legfeljebb a fény fogy el), mégsem látok SOHA több részletet vele, legfeljebb esztétikusabban jelennek meg a fényesebb objektumok.
Ha pedig zavar a rossz seeing pl. Holdazáskor, felpattintom a neutrál szűrőmet; az egyrészt "megnyugtatja" a légkört, másrészt kellemessé teszi a szememnek a fényviszonyokat, így minden esetben több részletet látok a felszínén, mint a kisebb nyílással.
Ezen kívül a több fény legtöbb esetben nagyobb kontrasztot eredményez, valamint élénkebb, határozottabb színeket, amik segítenek megkülönböztetni a bolygókon lévő kis kontrasztkülönbséggel bíró részleteket egymástól.
Visszatérve a seeing hatásaira: az a többféle hibával terhelt 300-as csehszlovák tükör, amit Jani talán még mindig dörgöl, tisztára olyan Jupiter-képet produkált, mintha rossz légköri viszonyok uralkodnának. És ha visszaemlékszem a régi rossz optikai felületemre, a túlkorrigált fókusztalanság szőrös, állandóan csillagszóróként mozgó csillagokat eredményezett, mintha rossz lenne a seeing. Szóval néha tényleg becsapós a dolog...
Én nem hiszek abban, hogy akár egy közepes optika is jó lenne mélyégre. A hmg-ja romlik, a kettősöket nem bontja, az apró planetáris ködöket nem lehet megkülönböztetni a csillagoktól és a ködök is struktúrálatlanok vele.
A magam részéről a lehető legnagyobb átmérőre voksolok, amit még NAGY PONTOSSÁGGAL meg lehet csiszolni. Bocs, ez így nagyon pongyola. A lehető legnagyobb átmérőjű DIFFRAKCIÓHATÁROLT TUBUSra voksolok.
Ha pedig választanom kell, akkor inkább legyen kisebb, de pontos.
