Csillagváros.Hu

Ahol dolgozom ott megvannak a megfelelő gépek,ezzel nincs gond.Inkább hogy soká tudom elkezdeni,egyéb elfoglaltságaim miatt.Na még előtte kipróbálom a tükröt ezen a lécvázon.

Porrima írja:
"A Bajai csillagvizsgálónak van egy Heyde és egy Reinfelder refraktora fatubussal. Persze biztos van neki komoly szakmai trükkje, amit ma már nem sokan ismerhetnek, mint ahogy Stradivarit sem csinálnak már..."

Nem minden fa-tubusú csú készült csak fából. A nagyobb csövek fémtubusát burkolták sokszor vékony furnírral, és politurozták. De a kisebb, 6-8 cm-es távcsöveket csövét valóban készítették gőzölt falemezből. Gondolom ez egyedi csőnél nagyon macerás lehet. Viszont készültek négyszögletes fa-csövek, tisztán fából de nem tudom milyen faanyagot használtak. (Most a tarjáni táborban is volt egy szép példány!) Az egri Csillagászati Múzeumban van kiállítva 2 db tisztán fából készült 1780 körüli tükrös. Nyolszögletű cső, fa állványon, csak a tükörtartó, az okulár kihuzat és a vizszinted finommozgás fogaskereke fém. Ma már kicsit ingatagok, de végtére 230 év óta megvannak!
Én nem idegenkednék egy fa szerelésű tükrös távcsőtől, ha a preciziós alkatrészek fémből vannak! BQ.

(Kedves Porrima! Elnézésedet, másutt szörföltem az interneten.)

A templomi nagy orgonák legmélyebb hangú 16 és 32 lábas sípjait is fából készítik! Van köztük 4 m hosszú is! Azok sem hangolódnak el jobban és gyakrabban, mint a fémből, ónból készült kisebb sípok! A hangok magassága mindig szépen együtt, arányosan változik a hőmérséklet hatására. A fa szálirányában majdnem azonosan tágul, mint ahogy az ón teszi. A fát, amiből a sípokat készítik, évekig szárítgatják, forgatják, levegőztetik, és csak utána szabják le közelítő méretre és vastagságra is, majd tovább szárítják, és ami nem görbül el, azt a pontos méretére munkálva beépítik. Az ún. szélládát, a síptartókat is fából készítik pl. a dán orgonaépítő üzemben, sőt a regiszterek ki és bekapcsolását végző szelepeket is fából készített dugattyúk nyitják- zárják! Még ma is készítenek fából sípokat, és az természetes alapanyagnak számít! Egy darab műanyag nincs a dániában készített orgonában, és ott is faszegeket használnak az összeépítéshez! Elvétve található persze acélcsavar is, de azt csak végső esetben, és nagyon rejtetten használják!

Én még a mechanika és a tartólábas állvány megvalósítását is el tudom képzelni, mondjuk megfelelő minőségű keményfából, ahol csak a csapos tengely lenne acélból, és a golyóscsapágy. A csapágytartó is a fába lenne marva, és esetleg külső bilinccsel átfogatva, ami fix helyzetben megtartja. Lehet ilyenben is gondolkodni. A súlya még akkor is kisebb lenne, ha vastag robosztus szerkezetet alkotnál, ugyanis ugyanazon térfogatú keményfa súlya csak a nyolcad része a vashoz képest! Egy fagerenda is jól megtartja a háztetőt!

A régi idők mesteremberei szinte mindent, amit csak lehetett fából készítettek, és még ma is állnak olyan házak Finnországban, amiben egy darab fém sincs! Beton sem volt, és mégis meleg templomokat és lakásokat építettek, amelyek a hatalmas hóviharoknak is ellenálltak, és ma is ellenállnak! Nagyon jó anyag a fa, és aki tud vele bánni. az csodálatos szerkezeteket alkothat akár egyetlen vascsavar nélkül is!

Imre írta: Különben sem értem, hogy akkor vajon miért keresnek egyre magasabb áron jó minőségű kicsinyke segédtükröket, és miért nem csiszoltatnak kőrbe olcsó zenittükröt a távcsőépítő amatőrök a bolygózó csöveikbe?

Azért nem így készítik, mert egy jó minőségű legalább l/15-ös zenittükör a maga 10mm-es vastagságával és 98%-os fényvisszaverő képességével drágább megoldás lesz, mint az eleve ellipszis alakú kész segédtükör.
Olcsó zenittükörből meg ki akar segédtükröt készíteni?

Nagyon örülök, hogy ilyen sokan támogatják a fát, mint távcsőépítő anyagot. Sztem nagyon
pénztárca és kezdő-ezermester-barát anyag. Tudom, a csili-vili kínai távcsövek mellett
nagyon ódivatúnak tűnik egy fa távcső, de nekem bejön.

Teljesen megfelel távcsőépítésre és ha le van kezelve valamivel, a párásodás sem okoz gondot...

Üdv, távcsőépítéshez szeretnék segítséget kérni, méghozzá abban, hogy az okulároknak a fókuszírozó tetejéhez képest hol kell legyen a fókuszsíknak.Tehát hogyan kell kalkulálnom, hova kerüljön a fókuszsík a fókuszírozó tetejéhez képest?
Remélem érthetően fogalmaztam, és remélem lesz aki gyorsan válaszol,
Bence

Csak azért írok, mert látom még nem válaszolt senki, de remélem ír valaki olyan is aki jobban ért a témához.
Gondolom mire gondolsz, de szerintem itt lehetnek eltérések azért.
Itt függ a használt oksik fókuszától talán, mert én azt vettem észre minél hosszabb annál kijjebb kell tekerni a fókuszírózót és ha rövid akkor meg be. És ez még márkától is függ, hogy megnehezítsék az életünk a gyártók.
Talán valahol azt olvastam hogy a fókuszsíktól ki és be is 2-3cm legyen az út, de az én távcsövemnél mikor a hold képét élesítettem ki egy átlátszó papíron akkor majdnem teljesen ki volt tekerve a kihuzatom.

Köszi, közben, rájöttem hogy nem akkora gond mert a fókuszírozóval lehet állítani majd 3 cm-t illetve ha rosszul jön ki még a főtükörtartóval is lehet vagy 1-1cm-t állítani mind2 irányba, ekkora eltérés meg csak nincs.
Bence

Ha nagyon nem sikerül beállítani, csak elő kell venni egy fűrészt és a tubust kissé rövidebbre nyesni .