Hogyan készül házilag egy főtükör?

[Imre]

Természetesen megnéztem, mielött írtam, de most le is fényképeztem a frontüveget, benne egy műanyag háromszög vonalzóval. A vonalzó mutatja, hogy ha az üvegben lenne feszültség, akkor azt is színesen látnánk, de nincs, legalábbis akkora, amekkorát ezzel a módszerrel ki lehet mutatni. Azért kíváncsi lennék mondjuk arra, hogy akinek jó minőségű feszültségmentes vastag korongja van, annak vajon mit mutatna egy polárfénnyel megvilágított és polárszűrőn át készített hasonló felvétel!

Az első kép mutatja a poláros fénnyel megvilágított és polárszűrő előtéten keresztül fényképezett frontüveget. A másik egy szürke rongyra téve, hogy az asztallap narancsos színe ne zavarja a kiértékelést.

Üdv. Imre

Szeretem azokat, akik a medvének szurkolnak! Én fogadok 1:1000 arányban, hogy nem a medve győz!

[Schneyolo]

Kedves Imre!

Hogyan készült a felvétel? Mert nem teljesen értem. Most áthaladt a tv képcső üvegen a polarizált fény, vagy visszaverődött róla?

A jó minőségű korongon áthaladó polarizált fény hatására, amikor elfordítom a polárszűrőt, teljesen egyenletesen elsötétedik az üveg. Semmiféle árnyékot nem látni. Gyengébb feszültségek esetében szokott lenni árnyék gyűrű, vagy egy +jel az üvegen keresztben. Ha erősebb a feszültség ezek színesek. Ha feszültségmentes, akkor tényleg semmi, csak egyszerre szépen elsötétedik a korong.

Szerintem kivágás után is nézzétek meg a feszültséget, hogy nem e ment bele.

[Schneyolo]

CNC esztergálás esetében valamilyen acél szerszám készül?
Ezek szerint akkor elvileg megoldható az is, hogy más fókuszviszonyt csiszoltassunk a tükörbe?
Mennyi idő kellhet vajon egy 35centis tükörnél az f5-ről f4-re történő váltáshoz? Bonyolult egy ilyen módosítás? És rejt valamilyen kockázatot?

CNC-vel acél vagy inkább öntvény szerszámot kell készíteni. Jobb ha kettő van azonos görbülettel. Egy a durva egy a finom csiszoláshoz. A módosítás nem bonyolult, csak nyomni kell a durva porral

[m4k3r]

Sikerült az első korongot kivágnom, de mint látszik, a vágás nem volt tökéletes és ferdén sikerült.

DSCF4250_s.JPG

Emiatt az egyik oldalán jó nagy "sorja keletkezett, amit a másik képen látható kaszakővel kb. annyi idő lesz eltüntetni (vagy még több) mint magát a korongot kivágni.

DSCF4252_s.JPG

Arra gondoltam, hogy egy vaslemezen 80-as csiszolóporral próbálom meg eltüntetni a sorját és ha lehet azon megoldaható a fazettázás is? Vagy inkább maradjak a kaszaköves megoldásnál?

[Bozsoky]

Sziasztok!

Másként közelíteném meg ugyanazt a témát ha nem bánjátok. A TV üveg anyaga biztosan jó minőségű, mi lenne ha felhasználnánk ezeket az "alapanyagokat", csak nem eredeti vékony formájában. Meg tudná valaki mondani, hogy mennyiből lehetne kihozni egy hasonló üvegolvasztó kemencét? Esetleg tudja valaki, pontosan hogyan érdemes megépíteni? Van vagy 50-100kg olvasztásra váró pirex üvegünk. (és Tv üveganyagból meg, mint tudjuk mégtöbb) Ha vékony tükör, akkor "cselesen" vékony legyen már. A nagy optikáknál a nagy tömeg a fő gond, annak mozgatása és sérülésmentes felhasználása. Az anyagelhajlást, megtámasztást kár lenne alábecsülni a megmunkálás során is. A régi optikus tankönyvekben ezt gondosan aláhúzták és ki is fejtették, hogy milyen nehézségeket, hibalehetőségeket rejt magában a vékony üveg megmunkálása. Óvva intették az optikusokat attól, hogy egy bizonyos határt átlépjenek. És ismerték régen is már, hogy mitől mit lehet várni.

Szerintem, hogy mi valósítható meg Magyarországon 1-5 éven belül az csakis pénz és időráfordítás kérdése. Nyugatabbi, de már délebbi szomszédaink lehetőségei is.... jóval meghaladják a mienkét....

[Schneyolo]

Jani, én indukciós hevítéssel gondolnám megoldani az üveg megolvasztását.
Ezek a srácok hogyan feszültségmentesítik a korongokat?
Még az olvasztóban, vagy van erre egy külön kemence?

Engem mondjuk érdekel a korong öntés....

[zozee]

Elvileg a feszültségmentesítés lényege az, hogy üveganyagtól és méretbeli paraméterektől függően megadott hőmérsékletig lehűtik, ez a felső feszültségmentesítési pont. Ezen a hőmérsékleten tartják egy adott ideig, majd nagyon lassan környezeti hőmérsékletre hűtik.
Egyébként a vágás során miért alakulhat ki feszültség? Konkrétan a vágás miatt, vagy a vágás során fellépű melegedés miatt?

[Zs. Istvan]

De jó látni, hogy így pörög a topic
Nagyon beindultatok erre a képcső témára. Kíváncsian várom mire jutnak a bátrak.

Ha valaki hoz egy képcsődarabot Tarjánba, és csiszol belőle egy tükröt, akkor a mérések-vizsgálatok során sokat elárulhat az anyag. Persze gondolom minden cső más és más anyagból készül, tehát messzemenőt ebből sem lehetne levonni.

Van pár gránitszerszámom, 200/666, 200/745, 200/1005, 175/632-770-930, 300/1210, 350/1407, meg még vagy öt, aminek most hirtelen nem tudom a méretét.
Ha hasonló képcső-korongot vágat valaki, és hozza a táborba, akkor viszem az ellendarabot, és meglátjuk mi sül ki belőle

[Zs. Istvan]

János, szerintem a 350-es üvegedet ésszerűbb újrapolírozva-parabolizálva javítani, mint durva porral nekiesni, és gyakorlatilag elejéről kezdve készíteni egy rövidebb fókuszú tükröt. Persze ez sem lehet akadály, csak sokkal több idő.

[Imre]

Elvileg a feszültségmentesítés lényege az, hogy üveganyagtól és méretbeli paraméterektől függően megadott hőmérsékletig lehűtik, ez a felső feszültségmentesítési pont. Ezen a hőmérsékleten tartják egy adott ideig, majd nagyon lassan környezeti hőmérsékletre hűtik.
Egyébként a vágás során miért alakulhat ki feszültség? Konkrétan a vágás miatt, vagy a vágás során fellépű melegedés miatt?

Ez mind rendben van! A feszmentesítés módszere, hogy magas hőre felhevítik az üveget, majd adott ideig ott tartva szétoszlatják benne, utána nagyon egyenletesen, szépen lassan lehűtik, mint a nagyi a dunsztos üveget szokta befőzés után, azaz egy hétig minimum.

A vízsugárral vágáskor nincs hőfejlődés! Ott a nagy sebességű vízben található kvarc vagy gyémánt szemcsék hasítanak ki, pattintanak le apró picike darabokat az üvegből, a víz meg az ütközési, súrlódási hőt azonnal elveszi! Nincs hőmérséklet emelkedés, és ha az anyagban nem volt feszültség, akkor ettől ugyan nem megy bele! Ugyan ez érvényes, ha víz alatt lassan kőrkörösen koptatva kimarjuk a a vastag üvegből a kőrlapot. Ott is a víz elvezeti a hőt. A koptató szemcsék a keletkezett vályúban maradnak, nehezebbek a víznél, azaz oda lesűllyednek. Az optimális sebességű forgatással biztosítható egy kis örvény, amely kisodorja a koptatott üveggel keveredő csiszoló szemcséket, de ha ez víz alatt történik, akkor ott sem alakul ki feszültség.