Hogyan készül házilag egy főtükör?

[attila dezső]

Jó helyen van az a sérülés! Az optikai minőségbe nem fog beleszólni... Ennyivel nagyobb felületen hül Vagy ennxivel könnyebb lesz!

[Schneyolo]

Sziasztok!

Minap jött hozzám egy tükör alumíniumozásra. Float üveg, vízzel vágva. Csináltam pár képet róla aluzás előtt, mert feltűnt benne a feszültség.
Jól látszik, hogy a szélén körkörösen nagy feszültség van benne, mert színes. A közepén meg irreguláris feszültségek vannak, ezek nem olyan erősek.

Csak érdekességképpen, gondoltam megosztani.

[attila dezső]

Sziasztok!

Minap jött hozzám egy tükör alumíniumozásra. Float üveg, vízzel vágva. Csináltam pár képet róla aluzás előtt, mert feltűnt benne a feszültség.
Jól látszik, hogy a szélén körkörösen nagy feszültség van benne, mert színes. A közepén meg irreguláris feszültségek vannak, ezek nem olyan erősek.

Csak érdekességképpen, gondoltam megosztani.

Kíváncsi lennék mit mutat egy késél tesztel, vagy Ronchi-val.. Van benne feszkó rendesen.. Gondolom nem válik előnyére.. Bealuztad? Vagy felhívtad az illető figyelmét a problémára?

[Imre]

...Float üveg, vízzel vágva. ... Jól látszik, hogy a szélén körkörösen nagy feszültség van benne, mert színes. A közepén meg irreguláris feszültségek vannak, ezek nem olyan erősek.

Úgy látszik, hogy az a vízzel vágás mégsem olyan biztonságos, mint amit írnak róla. Még érdemes lenne egy másik, nem vízzel vágott üveget is azonos módszerrel teszteleni, biztosan van olyan is! Ha feltennéd egy hagyományosan megmunkált, vastag, eddig tökéletesnek minősített még aluzás elött álló tükörnek ugyanezen módon fényképezett képét, az már igen meggyőző lenne, hogy a vízsugaras abrazív anyaggal történő vágás vitte bele, avagy sem ezt a feszültséget. Kísérleteztem sokat amikor a képcsőüveget poláros fénnyel fotóztam. Átgondolnám ísmételten a látottakat, mert nem győzött meg a fénykép tökéletesen. Fény interferencia is okozhat ilyen körkörös színes gyűrűket, ugyanis egyik oldala sík a tükörnek, a másik meg már elvileg paraboloid, tehát a két felületről visszavert fény között bizony felléphet a jelenség. A paraboloid felület a szélén eléggé nagy hajlásszögű a szemközti oldallal tehát egyáltalán nem párhuzamos. A képen is egyre sűrűsödni látszik. Egy közönséges ablaküvegen át ha a Nap irányával ellentétes égfelületet megnézek polárszűrőn keresztül, az is mutat foltokat, pontosan úgy, mint a képen a középső részen látható. Van egy 10 mm vastag eredeti sík és párhuzamos tesztüvegem, az nem mutat semmit. Vagy azért, mert tökéletesen párhuzamos a két felülete és nincs látható interferencia, vagy azért mert nincs feszültség benne. Én a képcsőüveg tesztelésekor azért használtam egy műanyag vonalzót, mert biztos vagyok, hogy abban a feszültség okozza a színes csíkokat, csomókat, mert ha megfeszítem, akkor pontosan ott törik el ahol a legsűrűbb a rajzolata.

[Zs. Istvan]

az már igen meggyőző lenne, hogy a vízsugaras abrazív anyaggal történő vágás vitte bele, avagy sem ezt a feszültséget.

Ugyan mi más vitte volna bele, pontosan abban az ívben, amilyen az üveg pereme? Nyilván előtte nem volt ott, és nem azt vágta körbe a szaki
Elővettem a 300-as és a 350-es korongjaimat, és megnéztem.
Szerencsére nálam egyikben sincs ilyen. Igaz már vagy két éve vágattam őket, lehet már távozott belőle.

[Schneyolo]

Kíváncsi lennék mit mutat egy késél tesztel, vagy Ronchi-val.. Van benne feszkó rendesen.. Gondolom nem válik előnyére.. Bealuztad? Vagy felhívtad az illető figyelmét a problémára?

Az én feladatom az aluzás volt. Attól, hogy feszültség van benne még lehet, hogy jó a felület. De majd ha évek után kidobja magából, akkor valószínű el fog menni. Utána kell majd parabolizálni.

Csak tanulság képpen, kivágás után is érdemes ellenőrizni az üveget, a feszültségek miatt.

Hidd el nekem Imre, látta már pár feszültséggel teli korongot, meg jót is. Ez nem attól, van hogy parabola az egyik fele a másik meg sík. Ez attól van, hogy feszültség van benne.

[kulizoli]

"Ugyan mi más vitte volna bele, pontosan abban az ívben, amilyen az üveg pereme? Nyilván előtte nem volt ott, és nem azt vágta körbe a szaki"

Bocs hogy belekotyogok, de valószínűleg benne volt, épp ez a gond. Nem hinném, hogy a vágás viszi bele (maximum hűlési feszültséget tudna belevinni, ha túl gyorsan történik), inkább az egész lapban feszültség volt, és a belső erők kiegyenlítették egymást, egészen addig, amíg a perem mellől a vágáskor el nem tűnt az anyag. Ezért látható a belsejében is még mindig feszültség (pontosabban az anizotrópiát látjuk).

[attila dezső]

"Ugyan mi más vitte volna bele, pontosan abban az ívben, amilyen az üveg pereme? Nyilván előtte nem volt ott, és nem azt vágta körbe a szaki"

Bocs hogy belekotyogok, de valószínűleg benne volt, épp ez a gond.

Gyanítom igazad van.. A vizsugaras vàgàs nem hiszem hogy visz bele... A benne lévö feszültség szimplàn "àtrendezödött" ugye most ott egy új él jelent meg, és mint tudjuk az élek feszgyüjtö helyek! Ez szépen làtszik is!

[Imre]

... Hidd el nekem Imre, láttam már pár feszültséggel teli korongot, meg jót is. Ez nem attól, van hogy parabola az egyik fele a másik meg sík. Ez attól van, hogy feszültség van benne.

Ezek szerint, ha jól értem, akkor eredetileg volt az üvegben feszültség, ami a kőrbevágás miatt felszabadult az új határvonal mentén, ezt látni, és nem a két felület interferenciáját. Feltehetően nem a kiszabás vitte bele, így a vízsugaras abrazív anyaggal történő vágás nem okoz problémát. A feszültség az üvegben a vágás elött is benne volt, amit a korong polárfényes vizsgálatakor a halvány foltok már mutatnak. Ez igy helytálló?

[Schneyolo]

Szerintem igen.