Nem a fejlődés útját állom azzal, ha én is a Földön maradok. Pusztán azt gondolom, hogy ha dollármilliókkal (milliárdokkal)gazdálkodó optikusok, mérnökök hada még mindig nem találta fel a 20 dekás, hőtágulásmentes kétméteres tükör alapanyagát (márpedig az űrtávcsövek optikái ma is több tonnát nyomnak), akkor mi a pincében egy hőlégfúvóval , hogy Sanyi szavait emlegessem, és egy habarcsos vödörrel nem valószínű, hogy többre jutunk. Nincs nagyolvasztónk, sem üveghabosítónk, de még sorolhatnám mi minden nincs.
Szerintem előbb tényleg kanyarítanod kellene egy 15-20 centis, közepes fényerejű üvegtükröt, és a tapasztalatok fényében más szemszögből néznéd a dolgot.
Abban tökéletesen igazad van, hogy bármi megtörténhet, akárki kitalálhatja a receptet, csak igen valószínűtlen, hogy a mi szintünkön. De ha elérhető árú lesz az új anyag, akkor ezt azonnal észrevesszük, mert a kínaiak tutira ellopják, és sorozatgyártják majd
János, én is nyitva hagyom az összes távcsövem végét, és csak akkor zárom be, ha kezd túlhűlni. Ekkor ugyanis lecsapódik rá a pára, ami sokkal rosszabb...
