Ezek szerint táblaüvegből ilyen nagy vastagságúak (20 ... 40mm) is vannak?
MDA
Ezek szerint táblaüvegből ilyen nagy vastagságúak (20 ... 40mm) is vannak?
Láttam nemrég, hogy Gyuricza István megvételre kínált több üvegkorongot is az aprókban. Azok is ebben a mérettartományban voltak/vannak, sejtésem szerint táblaüvegek (az árukból gondolom).
Akkor csak hajrá!!!Vizi Péter írta: ↑2020.11.17. 10:12Amikor ilyesmi szóba kerül, mindig megjön a kedvem a tükörcsiszoláshoz
Minden elismerésem a tükörcsiszolóké!Lovász András írta: ↑2020.11.17. 10:18Akkor csak hajrá!!!Vizi Péter írta: ↑2020.11.17. 10:12Amikor ilyesmi szóba kerül, mindig megjön a kedvem a tükörcsiszoláshoz
Ez a kérdés akkor kezd igazán izgalmassá válni (még akár kisebb tükrök esetén is), ha tudható, hogy mi a csiszolás/polírozás szempontjából még minimálisan "kezelhető" tükörvastagság, vagy inkább tükör-vékonyság; hiszen - bár még nem csiszoltam tükröt, de úgy gondolom -, ha túl vékony az anyag, akkor már nem lehet tartani a felületet munka közben.Vizi Péter írta: ↑2020.11.17. 13:08Attila, ezen a foglalat-kérdésen régebben én is eltöprengtem, persze ez a 200-asnál nagyobb átmérőjű, nehezebb tükröknél jön elő. 300 mm felett biztosan acélból, zártszelvényből hegeszteném. Érzésre.
Valahol régebben olvastam/láttam , hogy az amcsiknál a "vékony" üvegkorongokat hőkezeléssel görbületre roskasztják , így megspórolva a rengeteg csiszolást ill. az vastagságból adódó görbületi korlátokat kiküszöbölhetik . Ilyesmire nem gondoltál még ?Sidius írta: ↑2020.11.17. 11:50Nem vagyok híve az ökölszabályok felrúgásának, de valóban nagy számban készülnek vékony tükrök. Egyesek addig mennek a lelkendezéssel, hogy fizikailag is lehetetlen dolgokat állítanak, mert konkrétan a görbület nem férne az üveg anyagába. Ennek könnyű utánaszámolni, úgyhogy rostálni kell az információkat.
Vannak azonban komolyabb jóemberek is, ilyen pl. Mike Lockwood és néhány barátja (USA). Bár teszteket nem találtam a tükrökről, gyökeresen eltérő módon is vizsgálják a felületet mint én, de amiket ír, eddig a saját kísérleteimmel is összeegyeztethetők. A sík felületek esetén eddig semmilyen utat nem találtam amivel spórolni kehet a vastagságon. De a főtürök sokszor meglepően toleránsnak mutatkoznak, és tényleg sok múlik a foglaláson.
A táblák szabvány vastagságúak, 15, 19, 21, 25, és állítólag 50 mm-es is létezik, de nálunk 25 a plafon, és annak is örülni kell. (Nagyon!) Néhány kollégával lefolytatt diskurzus, meg már elég sok kísérlet után adódott 35 cm átmérő a 25-ös üveghez, aztán majd meglátjuk. Elvileg beleférhet, a tükör célú öntött korongokhoz képest két nagyon fontos tulajdonság miatt: Teljesen feszültségmentes, és teljesen párhuzamosak az oldalai, ráadásul elég pontos "síkok", így munkálás közben is jól felfektethető, párhuzamossága miatt pedig egyformán torzul a megmunkáló erőkre. Egy éve egyszer már hibátlan gömböt tudtam belepolírozni, úgyhogy van remény.
Egyébként a legjobb távcsőépítő könyvek az 40-es 60-as évekből valók. Akkor még a táblaüveg egy hullámos, sokszor szivárványszínekben tündöklő anyag volt, de az önött pyrex is sokszor 1:3 vastagság/átmérő arányban készült, nem véletlenül. A svábhegyi 60 centis Cassegrain (az 1920-as években készült) tükrének vastagsága 130 mm.