Imre írta:
Egy szakmai kérdésem lenne, megpróbálom röviden előadni. A piros fényű lézrmutatómat tudom fókuszálni, és defófuszálni elég tágan. Amikor közelre, azaz 5 cm-re a legélesebb, legkisebb a fénypöttye, akkor 1 m-re már egy nagyméretű folt lesz, kb 25-30 cm átmérőben. Nos itt a lényeg, hogy ez pontosan úgy működik, mint a késéltesztnél a pontszerű fényforrás, ha az 5 cm-re fókuszált képét teszem a gömb középpontjához közel! Próbátál ilyet már? Esetleg használható lenne? A jó benne, hogy erős fényt ad, és durva felületnél is már mutat valamit.
A másik. Ha a lézermutató fókuszát egyre hosszabbra állítom, hogy mondjuk néhány méterrre az éles pöttye, akkor egy félig parabólizált, azaz gömb és parabóloid közé eső felület mutatna-e vele olyan egyszerre történő elsötétedést, mint egy gömbtükör a görbületi középpontjába tett pontforrással teszi?
Ha csillagra vizsgálok parabóloid forgásfelületet, akkor azzal mint végtelenből érkező párhuzamos sugarakkal lehet paraboloid felületet tesztelni, és látom, hogy egyszerre sötétedik el a teljes felület, ha a fókuszban metszi a késél. Ebből gondolom, hogy a lézermutató egyre távolabb fókuszált módszerével követhető a parabólizásás menete, és azonnal mutatja pontosan a felületi hibát, ha van. Ez így működhet, vagy nem?
Köszönettel: Imre
[/quote]
Segíteni szeretnék, ezért kérlek alaposan olvasd el azt amit írok. Kérdéseidből azt veszem ki, hogy hiányosak az elméleti ismereteid a tükör teszteléssel kapcsolatban. Ha a Távcső Világa által leírt dolgokat elolvastad és emlékszel rá, akkor csak az alapvető és fontos infok töredékét ismerted meg.A csiszolás része jó, de a tesztelés része használhatatlan. Komolyabb irodalmakat (lásd alább)kell ahhoz elolvasni, hogy legalább az alapvető ismereteid meglegyenek a sikeres tükörcsiszoláshoz!
Késéltesztnél, ne pontszerű fényforrást használj, hanem rést! A rés sokkal több fényt enged át. Az hogy a tükör felületén milyen apró finom hibákat veszel észre, mennyire érzékeny a Focault- tesztered, az attól függ mekkora a fényforrásod mérete. Rés esetében nem lehet nagyobb 12 mikrométernél. Én 5mikronos rést használok. Ezzel olyan finom hibákat is észreveszek a felületen, amit már a 12 mikronos rés nem mutat.
A rést legegyszerűbb úgy elkészíteni, ha megkarcolsz szikével egy feketére exponált negatívot.
Nagyon jó és hasznos könyv. Jean Texereau, How to make a telescope.
Nem! Ha null tesztet akarsz csinálni. Egyszerre sötétedjen a tükör felülete. Akkor ki kell nullázni az adott conic constansú felületet. Parabolánál erre a legegyszerűbb az autokollimáció. Ha köztes conic constansú felületet akarsz kinullázni(oblate szferoid), akkor más null teszt kell. Ross-null, Dall-null, Waineo-null. stb.
Itt állítható a nullázó optika és a tükör távolsága, ezért bármilyen conic constansú felületet kinullázhatsz.
Persze pont ez a baja, mert ha rosszul állítod be akkor parabola helyett valami mást fogsz csinálni. Lásd űrtávcső!
Ez egy kicsit hasonlít a műcsillagos tesztre. Ha nincs elég messze a műcsillag(nem a végtelenbe van), akkor valamilyen mértékű szférikus abberációt fog belevinni a tesztbe.(Star testing astronomical telescopes, Dick Suiter).
Ha nem párhuzamos fénynyaláb érkezik a parabola felületre, akkor szférikus abberáció lép fel. Ha erre korrigálod a tükrödet, akkor nem parabolát csinálsz hanem valami mást. És a párhuzamos fénnyalábnál nem lesz jó.
A siker érdekében ajánlom elolvasni az említett könyveket. Alapvető fontos infokat tartalmaznak.
Focault- teszternek a Dakin féle tesztert ajánlom, nagyon kompakt, a fény együtt mozog a késéllel. És RÉST, használni, ami természetesen párhuzamos a késéllel.
Az elején nehéz belőni. De megéri a fáradságot, mert nagyon érzékeny tesztet lehet vele csinálni.
) 