Köszi Sándor, lényegesen közelebb vittél a megértéshez.mizar írta: ↑2021.01.18. 14:12...az IF mérés megfelel a valóságnak. (Ha korrekt a mérés)
Viszont egy csillagászati optika felülete nem csupán hullámfronti hibákból áll és gömbi eltérésből.
A Foucault teszt és a Lyot teszt vizuális tesztek, az előbbire léteznek programok amelyek számszerűsítenek, az utóbbira azt hiszem, hogy ha pásztázó elektromikroszkóppal végezzük el a felületi vizsgálatot akkor gondolom lehet számszerűsíteni. (Kinek van ilyen elektromikroszkópja?)
A két vizsgálat teljesen más elven működik, az IF a visszavert fényt méri, a fáziskontraszt teszt a visszavert fényt kizárja.
A mikrokarcokból nem verődik vissza fény, mert szétszóródik, az veszteség.
A Foucault teszt csak a durva polírozási hibákat mutatja a Lyot teszthez képest...
Ezek szerint az IF nem veszi figyelembe az apróbb egyenetlenségeket, mint például a "közepes méretű" hullámok, vagy mikrokarcok, csak a nagyobb ívű optikai hibákat (asztigmia, gömbi hiba, zónahiba, stb.).
Még arra lennék kíváncsi, hogy az IF viszonyítja-e a mért fénymennyiséget a beállított kiindulási alaphoz képest (átmérő, meztelen vagy bevonatos üveg, stb.)? Mert ha igen, akkor a veszteséget a kisebb egyenetlenségek számlájára írhatná, amik ugye rontják a strehl arányt - gondolom én.
A másik kérdésem az, hogy az IF ténylegesen méri-e a strehl-arányt, vagy csak következtet arra a felület alakjából?
Sajnos eddig még nem volt szerencsém IF-mérésnél jelen lenni, azért kérdezek ilyeneket...