Oldal: 3 / 57

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2012.04.07. 13:40
Szerző: Zs. Istvan
Nem a számszerűsített mérés fogja eldönteni, hogy egy optika jó-e avagy kevésbé. (a mérés is lehet hibákkal terhelt)
Sokkal inkább a komplett rendszer ég alatti teljesítménye a lényeges.
Cseszhetem a legjobbnak kikiáltott optikát is, ha a bolygókon összemossa az alacsony kontrasztú képet, mert a segédtükör (esetleg zenittükör), vagy az okulár lerontja, miközben egy átlagosnak talált cső szépen rajzolja azokat. Találkoztam ilyen esettel többször is. De a gőzöléssel is lehet bibi...

És akkor még az olyan finom kis részletekről nem is beszéltünk a méréssel kapcsolatban, mint hogy pl. az if. nem képes megjeleníteni a mérési eredményben a polírozás milyenségét. Teszem azt egy erősebb polírporral parabolizált tükör gyakorlatilag sok-sok milliárdnyi vaskos polírkarcot tartalmaz, melyek igencsak szórják a fényt. Ebből semmi nem látszik a mérési eredményen, hiszen a méréskor a program átlagol, és az átlag bizony nagyon jó... Elfed minden aprónak tűnő hibát...

Én azért építettem if-et, mert szerettem volna pontosabb adatokat gyűjteni a készülő optikáimról. Nem mellesleg jó mókának találtam :)

Megmértem már annyi tükröt vele, hogy több Gb. adat halmozódott fel a gépemen. De még mindig csak akkor nyugszom meg, ha a tükör az ég alatt is azt mutatja, amit elvárnák tőle:
jó égen egy gyönyörű diffrakciós kép, egy szépen bontott eltérő fényességű, szoros kettős, nomeg a bolygókon mutatkozó apró részletek, amelyek megkülönböztetik a komoly minőséget az átlagtól.
Legalábbis szerintem.

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2012.04.16. 22:50
Szerző: Stefi
http://www.astrotreff.de/topic.asp?ARCHIVE=true&TOPIC_ID=51509&whichpage=7&SearchTerms=Laserdiode

Valaki próbált már ilyen mérést hogy a komplett rendszert mérte a s.tükörrel együtt?
Ez gondolom pontosabb eredményt ad mivel itt a másik optika is mérve van.

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2012.04.16. 23:12
Szerző: mizar
.

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2012.04.17. 16:54
Szerző: berenteb
A Bath és Twyman-Green interferométerrel is lehet autokollimációban
komlett rendszereket is mérni.
Néhány évvel ezelőtt Schné Attila barátom Twyman-Green interferométerrel bemérte
a 25 cm-es Yolo-mat, és az egészre 94% Strehl jött ki, ami elég jó eredmény.
De én is mértem Bath-iméterrel Celestron optikát.

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2012.04.20. 16:38
Szerző: Stefi
Köszönöm a válaszokat.

berenteb írta:A Bath és Twyman-Green interferométerrel is lehet autokollimációban
komlett rendszereket is mérni.
Néhány évvel ezelőtt Schné Attila barátom Twyman-Green interferométerrel bemérte
a 25 cm-es Yolo-mat, és az egészre 94% Strehl jött ki, ami elég jó eredmény.
De én is mértem Bath-iméterrel Celestron optikát.


Esetleg van olyan mérése, ahol külön megvolt mérve a főtükör és majd az egész rendszer?

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2012.04.22. 08:07
Szerző: berenteb
"Esetleg van olyan mérése, ahol külön megvolt mérve a főtükör és majd az egész rendszer?"

Ilyen mérésem sajnos nincsen.
Newtonoknál mindig a főtükröt mértem, mert az interferométer beállítása sokkal egyszerűbb hozzá, mint először egy autokollimációs tesztet, majd az interferométert beállítani a komplett tubushoz.
Tudom, így a Newton segédtükör kiesik a mérésből, de ha a segédtükör nem igazán sík, akkor az általa
okozott asztigmatizmust könnyű észrevenni, ha az jusztírozással nem vehető ki a leképezésből.

A Yolo-t meg csak autokollimációban lehet mérni, mert a toroid segédtükörnek óriási korrekciós hatása van a leképezésben.
Nemsokára elkezdem csiszolni a 250-es Yolo ikertestvérét, és annak főtükrét be fogom mérni interferométerrel.
A toroid segédtükröt nem hiszem, hogy be lehet mérni mert ott két irányban kb. 130 mm görbületbeli különbség van.

Üdv: Béla

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2013.10.27. 15:56
Szerző: tobe_
Második verziójú "Couder" maszkos teszthez, méréshez való X-Y platformom lassan kész, íme:

Videó a szerkezetről körbeforgatva: http://youtu.be/uQqcDi1Pt6o

PICT1661_small.JPG

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2013.10.29. 21:44
Szerző: tobe_
1. Lenne egy olyan kérdésem, hogy parabola alakú tükör esetén, ha egy csillagot nézek, akkor a a képnek ha nem fókuszban vagyok, hanem kívül, akkor a képnek milyennek kell lenni.

2. Ha a kép nálam olyan fókuszon kívül, hogy a látott fókuszálatlan korong közepe fényesebb, akkor az mit jelentene ? Itt most olyan pozícióban kérdezem, hogy ez a fókuszálatlan kép pl. a látómezőnek pl. 1/5 méretű, tehát nem diffrakciós gyűrűket nézek.

Valami ilyesmi a kinézete, painttel megrajzoltam durván:

csillagkép_extrafokálisan_hiba.PNG



3. most ott tartok egyébként, hogy a csillag alakú kisebb szerszámmal végeztem a műveletet, szépen haladtam is, majdnem kész van szinte, csak itt van egy kis gong, hogy a középső mélyedés vajon túl nagy szélességben, vagy túl kicsi, ezt kellene eldöntenem, hogy a szerszámmal kicsit jobban kilendítsem a húzásokat, vagy éppen ellenkezőleg, bár azt gyanítom, hogy jobban a széle fele kellene mozgatni.

4. Most még megyek pár percet dolgozok rajta, aztán meglátom mire jut a kép.

Ilyen elfókuszált csillag képet hol lehet találni mintát a neten ? Tud valaki linket ? Köszönöm.

tükör_polírozás_csillag_alakú_szerszámmal.PNG


Itt a világoskék W alakzatú mozgatásnál, ha a széle fele sűrűbben mozgatom , akkor lehet szélesíteni a közepétől kicsit kijjebb, ha jól gondolom pl.

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2013.10.29. 22:23
Szerző: Sidius
Alulkorrigáltság 33 % ázalék kitakarásnál: fókuszon belül, közelebb, fókuszban, fókuszon kívül, távolabb:
(H. R. Suiter nyomán)

Re: Optikai próbák

Elküldve: 2013.10.29. 22:41
Szerző: mizar
tobe_ írta:1. Lenne egy olyan kérdésem, hogy parabola alakú tükör esetén, ha egy csillagot nézek, akkor a a képnek ha nem fókuszban vagyok, hanem kívül, akkor a képnek milyennek kell lenni.


Béla!
Fókuszod sincs, akkor hogy lehetsz azon kívül?

Tudod, hogy többen is tudnak segíteni, de így ismét nem fog menni!
Mutass egy értékelhető Foucault vagy rácsképet.

(Segítő szándékkal írtam neked!)