Csillagváros.Hu

A mai Newton távcsövekben általános a segédtükör használata. Pedig kiváló minőségű prizmákat lehet beszerezni különböző helyekről. A gyártók érdeke a minél drágább, és reklámozott segédtükör? Kezelése nem egyszerű, rendkivúl kényes a direkt optikai felület. Ellenben a prizma tisztitása, kezelése, használata sokkal egyszerűbb.
Kinek mi a véleménye?
Robertó

Prizma vagy tükör?
Tükör!

Kisebb lencsés távcsövekhez kitűnően megfelel a prizma, de nagyobb (kb. 15 cm felett) és
főleg fényerősebb tükrös távcsövekhez mindenképpen a síktükör a jobb.
Két oka ennek mindenképpen van:

1, Fényrős tükörnél a prizma plusz gömbi eltérést (szférikus aberráció) visz a képbe.
2, A nagyobb átmérőjű fényerős tükrökhöz nagy méretű prizma kell, ahol már nem elhanyagolható
mértékű az üveg fényelnyelése sem.

Aztán ehhez jön még a prizma esetleges megmunkálási hiányosságokból adódó képrontó hatása is.

Ezzel szemben a síktükörnél egyetlen kitűnő felület kell csak, ez gyártásnál kitűnően ellenőrizhető, másrészt a speciális többrétegű bevonatoknak köszönhetően a tükrözésnél fellépő fényveszteség is egészen minimális lehet.

Üdv: Béla

Bélának igaza van. Bár én ehez hozzá tenném még:
1. A tükröt az adott távcsőhöz lehet méretezni. A prizma, mint tömeggyártmány csak egyes adott méretekben hozzávérhető.
2. Nagyobb prizma lágyítja a képet egy kicsit. Ezt magam is tapasztaltam.
3. Napészlelésnél a prizma érzékeny a hőmérsékletre! Igaz, van némi húcsökkentő hatása is, de láttam már rendszeres napészleléstől eltorzult prizmát!
Nincsen tapasztalatom, de okulár fényképezéssel foglalkozó barátom azt mondta, hogy észrevehető különbség volt a képminőségek közt.
Üdv: BQ

Ne feledkezzünk meg egy másik fontos szempontról sem, miszerint a prizma az alakjából eredően többet takar ki a szükségesnél, ill. a szögletes kitakarás más diffrakciós képet eredményez.

Üdv Mindenkinek!
Pont egy éve volt utoljára hozzászólás e helyen, és nem is az állóvíz felkavarása a célom, csak egy friss tapasztalat késztetett, hogy írjak.
A minap, egy 20 cm-es F/5,2-es tükör tesztelése közben a kisebb kitakarás miatt prizmára cseréltem a próbatubus segédtükrét. Nem volt még dolgom ilyesmi fényerővel, azt viszont tudtam, hogy némi túlkorrigáltságot okoz a prizma. Az lepett, meg, hogy ez nem is annyira "némi". Az elfókuszált képeken nagyon jól látható különbség van, míg a tükörnél nem volt. Most már kíváncsi lennék, mennyi lehet az annyi. Most keresem a prizma anyaga, nagysága, és a fényerő ismeretében várható gömbi hiba kiszámítási módját. Eddig négy szakirodalmat lapoztam át. Akit érdekel, vagy foglalkozott már vele, van hozzá linkje, egyéb, az kérem írjon.

Gondoltam szólok, mielőtt még összetörné magát valaki a képletek közötti kutakodásban, hogy sikerült "tudományosan" levezetnem a problémát, a plánparallel üvegről tudhatók szerint. Ezek szerint F/5 környékén egy 42 mm-es prizma valahol L/15 körüli túlkorrigáltságot okoz. Ha jó eredményt kaptam, akkor az elfókuszált képek érzékenysége nyugodt légkörnél extrém mértékű. A hiba különben nagyon kicsi, de egyértelműen látható.